Bár a bankszakemberek már jó ideje tisztában vannak azzal, hogy a lakossági betétek enyhíthetnének a hazai pénzintézetek forráshiányán, az azokhoz kapcsolódó szolgáltatások színvonala még nem, vagy csak nagyon lassan igazodik e felismeréshez. A Magyar Hitel Bank jövő év elején alapítandó első hazai népbankja – a nemzetközi szakzsargonban “retail bank” – már a legkorszerűbb technikára és kommunikációs megoldásokra épül.
A bankközi zsíró létrejötte, a készpénzes forgalom mérséklődése, valamint a folyamatos pénzintézeti fejlesztések mára olyan helyzetet teremtettek, hogy a jövő év elején megkezdheti működését a Magyar Hitel Bank (MHB) szárnyai alatt Magyarország első népbankja. Igaz, voltak már negyed- és félmegoldások – például a private banking vagy a megtakarítási termékek kibocsátása -, ám a magas költségszint mindegyik esetben akadályozta a naprakész rendszer bevezetését.
A világ számos országában már hagyományosnak számító népbank-üzletág (lásd külön írásunkat) hazai meghonosításával és annak irányításával az MHB vezetősége Iványi Györgyöt, az Inter-Európa Bank egykori elnök-vezérigazgatóját bízta meg. Az MHB ugyan már eddig is foglalkozott lakossági termékekkel, ennek az új üzletágnak a célja azonban kifejezetten az, hogy hosszú távú, stabil pénzforrásokat biztosítson.
A retail banking lelke a hozzá kapcsolódó magas színvonalú, fejlett kommunikációs rendszer – hangsúlyozza Iványi György. Ennek nyomán lényegesen csökkenthetők a működtetés költségei, hiszen még a drágább technológia kiépítése sem kerülhet annyiba, mint közel száz bankfiók fenntartása szerte az országban. Nem is beszélve a későbbi üzemeltetésről, amelynek során a kevés fiókkal és munkaerővel dolgozó népbank könnyebben megfizethető ügyfelei számára. Így a lakosság azon rétege is bekapcsolódhat a hálózatba, amely egyébként nem felelne meg a szigorú pénzintézeti kritériumoknak. A bankszakember szerint minden banknak, amely az újszerű lakossági üzletág kiépítésébe kezd, önállóan kell megteremtenie a szükséges feltételeket. Igazán azonban – emeli ki – a kisbankok igazodhatnak legkönnyebben a retail banking szabta igényekhez.
A nagyszámú kliens miatt a termékeket általában nem ügyfél-, hanem termékcentrikusan értékesítik. Jellemző a javarészt automatizált rendszer. Gyakoriak a készpénzkímélő fizetési formák, viszont kevesebb a lehetőség arra, hogy az ügyfél és az ügyintéző között személyes kapcsolat alakuljon ki.
Az üzletág diktálta feltételek mellett ugyanakkor nem szabad elfeledkezni a hazai adottságokról sem, amelyeket elsősorban a lakosság jövedelemszintje és megtakarítási hajlandósága határoz meg. Ennek alapján készült el az MHB népbank megvalósíthatósági tanulmánya is, amely a tranzakciók során csak azokon a területeken “tartotta meg” a munkaerőt, ahol az nélkülözhetetlen. A leendő ügyfelek bankkártyák segítségével vagy saját számítógépükön keresztül kapcsolódhatnak majd a rendszerhez.
Először az olyan, úgynevezett forrásoldali termékek kerülnek majd terítékre, mint a számlavezetés és betétőrzés, valamint a tőkepiaci termékek. Később viszont fokozatosan áttérnek az eszközoldali szolgáltatásokra, így a hitelezésre is – említ néhány fő pontot Iványi a megvalósíthatósági tanulmányból.
Az előkészítő munkákkal párhuzamosan folynak a részint puhatolózó, részint már egészen konkrét tárgyalások a potenciális kül- és belföldi partnerekkel. Előbbiek közül a Riggs National Bank Washington már meg is nevezhető: az amerikai pénzintézet, ha nem is jelentős mértékben, de tulajdonrészesedést kíván szerezni a magyar népbankban. Hasonlóan ahhoz a profi külföldi társasághoz, amely fejlett technológiát is magával hozva befektetne a lakossági üzletágba. Ez utóbbi nevét ugyan egyelőre homály fedi, ám azt sejteni lehet, hogy valószínűleg azon országok részéről nagyobb az érdeklődés, ahol a retail banking már elterjedt és sikeres üzletág.
