A HUNGEXPO idei programjában immár hatodik alkalommal szerepel a Budapest Art Expo (BAE) művészeti kiállítás és vásár, a művészek, műkereskedők, műgyűjtők, műkritikusok és az érdeklődők nemzetközi találkozója. Minden ilyen esemény kapcsán hasonló kérdés vetődik fel: hogyan, milyen keretek között értékesíthetők a műalkotások – s kérdés az is, hogy vajon adottak-e ilyen keretek Magyarországon.
A Budapest Art Expo immár hatodik éve – a Budapesti Tavaszi Fesztivál részeként – biztosít bemutatkozási, értékesítési és kapcsolatteremtési lehetőséget a kortárs galériáknak, egyéni művészeknek, művészeti folyóiratoknak, kiadóknak és az úgynevezett művészellátó cégeknek (festék, keret, vászon, papír és egyéb nyersanyagok előállítóinak). Az eddigi hat kiállítás közül a BAE Alapítvány egyedül szervezte az első kettőt, míg 1992 óta a HUNGEXPO Rt.-vel közösen rendezik meg ezt a rangos eseményt. A munkamegosztás világos: az Alapítvány művészeti tanácsokat ad, szakmai akvizíciót folytat, a HUNGEXPO pedig megszervezi és kivitelezi a művészeti vásárt. A vásár elsődleges célja természetesen a kiállított művészeti alkotások értékesítése, emellett azonban olyan kulturális seregszemle is, ahol a kiállító művészek számára mód nyílik a bemutatkozásra, s természetesen egy ilyen kiállítás elősegítheti a műkereskedelem fejlődését is. A rendezvény elsősorban a kortárs művészetre koncentrál s fontos funkciója a szakközönség, a műkedvelők, az érdeklődők megismertetése a kortárs művészeti alkotásokkal. Nem hanyagolható el az alkalom kínálta kapcsolatteremtési lehetőség a kiállítók és a látogatók között, s nem utolsósorban egy ilyen eseményt esélyt kínálhat a művészi-szakmai áttörésre is: arra, hogy a vásárló ne csak az ismert nagy neveket vásárolja meg. (Persze a folyamat vége az, hogy esetleg idővel az addig ismeretlen művészből is “nagy név” válik, s a kör kezdődhet elölről). A megszabott célok megvalósítására jött létre 1990-ben művészeti kiállítás és vásár szervezésére, a művészek patronálására egy nonprofit alapítvány (a már említett Budapest Art Expo Alapítvány), mely idővel kialakította a maga hivatalos kapcsolatát egy rutinos kiállítás- és vásárszervező céggel (Hungexpo Rt.). Feladatuk nem túlságosan könnyű: jelenleg az egész világon, így természetesen Magyarországon is, egyre nehezebb kortárs művészeti alkotásokat értékesíteni. Jelenleg a műkereskedéssel foglalkozó honi galériák is csak nehezen élnek meg a szűk piacon, azon galériák pedig, melyeknek nincs állandó vásárlórétege, egyszerűen nem tudják fenntartani magukat – hacsak nem foglalkoznak egyéb tevékenységekkel is (pl. ajándéktárgy-, antik műtárgy-, ingatlanforgalmazás, s egyéb, az alapfunkciótól meglehetősen távoli tevékenységek ). Jelenleg Budapest szinte az egyetlen közép-európai ország, ahol van művészeti vásár: a már működők éppen halódnak (Ljubljana), vagy csupán most kísérleteznek a bevezetéssel (Krakkó, Prága). A budapesti ellenben úgy tűnik, bekerült a műkereskedelem nemzetközi vérkeringésébe, mi több, nemzetközi művészeti vásárokon (Madrid, Genf, Párizs) is hirdetik ezt az eseményt.
A Budapest Art Expo nem a nagy bevételek jegyében szerveződött: a művészeti vásár a szervezők számára nullszaldós, annál nagyobb a jelentősége a szervező cég jó hírneve, külső arculata szempontjából.
A művészeti vásárokat a világon mindenhol a nagy vásárközpontok szervezik – ezt a modellt követte a BAE Alapítvány is, amikor szerződést kötött a Hungexpoval.
Az Expo tematikája egyaránt kiterjed a képzőművészetre, a fotóművészetre s a vele kapcsolatban álló más technikai médiumokra, fotó- és egyéb képalkotó eszközökre, a művészeti-technikai segédeszközökre, művészeti folyóiratokra és kiadványokra, s a műkereskedelmi tevékenységre. A tavalyi kiállításon mintegy 130 kiállító vett részt (76 magyar a többi külföldi), s az 1200 négyzetmétert elfoglaló kiállítást (három párhuzamos rendezvénnyel együtt) mintegy 105 ezer látogató tekintette meg.
Az idei Art Expo résztvevőiről még nincsenek végleges adatok – hiszen a megnyitásig még több mint egy hónap van hátra, ám az eddigi 120 jelentkező már a tavalyinál is nagyobb területet foglalt le. A kiállítók fele saját munkáit hozza a vásárra, ezenkívül 30 galéria, illetve művészcsoport, 11 művészetellátó cég, s majdnem ennyi folyóirat állítja fel a standját. A hat külföldi galéria közül a Gallery Kiev és a Gallery Pero visszatérő vendég. Először mutatkozik be Mallorcáról a Les Arts Gallery, amely a Baleári szigetek és Spanyolország művészeti kincseiből ad ízelítőt. A stuttgarti Walter Bischoff Galerie, melyet számos ismert művész (például a Reichstagot becsomagoló Christo) fémjelez. Egyéni kiállítóként érkeznek még alkotók Svédországból, Ausztriából, Romániából, Szlovákiából is. A hazaiak között is számos új akad, köztük a Fiatal Művészek Klubja., a Magyar Papírművészeti Társaság, a Vár Galéria, a Vízivárosi Galéria.
A vásár újdonsága, hogy a hagyományos képzőművészeti bemutatók mellett az idén először performance-okat is láthat a közönség, s nem marad el a szokásos árverés sem. Az Art Expo szervezői nem győzik hangsúlyozni: a jelenlegi helyzetben rendkívül nagy eredmény, hogy az BAE egyáltalán talpon maradt – sőt, további fejlődés előtt áll: azaz minden jel arra mutat, hogy hat évvel ezelőtt életképes rendezvény jött a világra.
