Mozikban Orosz Dénes jól sikerült első filmje Csányi Sándorral az irigyelt főszerepben (Poligamy), valamint egy lírai török film (A tejesember) és egy harminc évvel korábbi Oscar-díjas amerikai filmklasszikus megújítása (Fame – Hírnév).
A számok tükrében elmondható, hogy a magyar bajnok Debrecennek főként a labdabirtoklásban kell fejlődnie ahhoz, hogy a BL-ben is megállja a helyét. Inzaghi méltó utóda lehet Coulibaly.
Az egyéni hibák okozták a magyar bajnok vesztét a Lyon otthonában. A klubmenedzser sajnálja, hogy pont nélkül zárt a csapat, de reálisnak tartja a csoport a végeredményét.
Miközben azt látjuk, hogy a „digitális csatamező” egyre bővül, egyre több adat és információ kerül digitális rögzítésre – ezáltal veszélybe –, ezzel vajon lépést tart-e az információtechnológia biztonsági fejlettsége? S hol tart vajon a másik oldal, a támadóké? Mekkora a biztonsági rés a kettő között?
A vonalkód-technológia az ellendrukkereket cáfolva komoly mértékben elterjedt a termékazonosításban, manapság pedig a személyazonosításban is jelentős szerephez jut.
A húzóerővel rendelkező óriásvállalatok érdemeik között említik, hogy technológiájukban, fejlesztési és gyártási folyamataikban környezettudatos megoldásokat alkalmaznak.
Szerte a világban hadban állnak a kalózkodáspártiak és a szabadalmi jogokért küzdők. A határvonal kettejük között abban áll, hogy vajon mi a fontosabb: a felhasználók vagy a szerzők, kiadók, finanszírozók érdeke. Azonban mind több okos érvet találnak a másolhatóság mellett kiállók.
Az angol nyelvű telefonbeszélgetések automatikus feldolgozása már Orwell lázálmait idéző magaslatokra fejlődött. A magyar alkalmazások – sajnos vagy szerencsére – még nem tartanak itt, de az iparági szótárak segítségével már a mi nyelvünket is 70–80 százalékosan értik a „gépek”.
Gyors változásban a kommunikáció. A Google, a Facebook és a Twitter fejlesztői szerint hamarosan milliók dolgoznak majd világszerte az internetes közösségek lehetőségeit kihasználva.
Szürrealisztikus tabló a honi oktatás digitalizációja. A hagyományok a drága, környezetszennyező és körülményes papíralapú technikákat éltetik, pedig a tanári kar nagyot nőne a diákok szemében, ha csak pár dologban lépést tartanának a korral. Igaz, ez keresztülhúzná a közbeszerzés mestereinek és a könyvkiadásban érdekelt oktatók számításait.
Ötlet van rengeteg, induló vállalkozás és lelkesedés szintén, kockáztatni vágyó hazai befektető egyre kevésbé. Egyre inkább csak a határainkat feszegető vállalkozások lesznek sikeresek. Merre tovább 2010-ben?
A válságban csökkenő tendenciát mutató számítógép-beszerzésekkel szemben jelentős növekedést produkáltak az informatikai területen még újszerűnek látszó virtuális irodai megoldások.
Ami korábban csak távoli illúzió volt, ma már valósággá válhat: internetes bloggal lehet ismeretséget és akár pénzt is szerezni. Hamarosan főállású bloggerek megjelenése is elképzelhető. Körkérdésünkben néhány ilyen bloggert faggattunk motivációról, nehézségekről és sikerről.
Mindenki a netre vonul, hálózatot épít, „networköl” világszerte. Magyarország fele az iWiW-en nyomul, a Facebook 300 milliónyi felhasználója gyűjtögeti a kontaktokat, és ontja magáról a hasznos vagy haszontalan információkat világszerte. Csiripelünk, üzengetünk, fórumozunk, veszekszünk, megosztunk, együttműködünk.