Sokan minden műanyagot a szelektív hulladékgyűjtőbe dobnak, pedig vannak olyan típusok, amelyeknél kifejezetten tiltják ezt. A műanyagokon található jel viszont segít abban, hogy a hulladéknak a szelektív kukában van-e a helye vagy sem – emlékeztetett a Femina.
Polietilén (PE 1, 2, 4)
Ezzel a jelzéssel ellátott műanyagok mind újrahasznosíthatók, ide tartoznak például a mosószerek, a samponok, illetve a tisztító és kozmetikai szerek flakonjai vagy az üdítős PET-palackok. Ezeket tehát kiöblítve nyugodtan kidobhatja a szelektívbe.
Polivinlklorid (V-3)
A polivinlkloridot, közismertebb nevén PVC-t sokan a szeméttárolóba teszik, pedig ez a műanyag nem újrahasznosítható, nem is szabad a szelektívbe dobni.
Polipropilén (PP-5)
Ilyen műanyagban árusíthatják a joghurtokat, a tejet, a majonézt, a margarint vagy éppen a ketchupot. Mivel a polipropilén is újrahasznosítható, nyugodtan a szelektívbe lehet hajítani.
Polisztirol (PS-6)
A polisztirolt főleg a házhoz szállított ételek csomagolására használják, és miután kiürült az általában fehér doboz, szinte reflexszerűen hajítják a szelektívbe. Pedig ez a műanyag nagyon nehezen újrahasznosítható, így a hatályos törvények szerint tilos a szelektív szemétbe tenni.
Vannak olyan műanyagok, amelyek egyik kategóriába sem illenek, ilyen például a CD-tartó. Ezek nem újrahasznosítható anyagból készültek, ne a szelektívet használjuk szemetesnek.
Arról, hogy pontosan mit lehet szelektív gyűjtőkbe dobni, az FKF oldalán lehet tájékozódni.
Az ásványvizes, az üdítős, a mosószeres, tusfürdős, öblítős flakonok, a joghurtok vagy tejfölös poharak, illetve a műanyag szatyrok tehát a szelektív hulladékgyűjtőbe kerülhetnek, a nylon harisnya, a hungarocell és egyéb műanyagoknak viszont nem ott a helyük, ahogy az élelmiszereknek, az üvegnek vagy a papírnak sem.
