Sörkülönlegességekben határ a csillagos ég – de melyikhez milyen étel dukál?

Manapság fürdőzünk a kis- és nagyüzemi sörökben, bármely szupermarketbe is térünk be, raklapnyi sörtípus közül választhatunk. Ez persze azt is jelenti, hogy nagyon változatos ízélményt kínál mindegyik – ebben pedig a készítési folyamatok játszanak nagy szerepet, kezdve az erjesztési módszerekkel vagy a legkülönbözőbb adalékanyagok hozzáadásával.

Sokszor olvashatjuk az üvegeken vagy dobozokon, hogy egy sör alsó vagy felső erjesztésű:

1. Az alsó erjesztésű sörök 7-13 Celsius-fokon készülnek, az élesztő a sörlé alján dolgozik, lassabban. Ezek a sörök tiszták, könnyedebbek, gyümölcsös jegyektől mentesek.
2. A felső erjesztésű sörök ellenben 15-24 Celsius-fokon készülnek, az élesztő ilyenkor a sörlé tetején úszik, melegebb hőmérsékleten erjedve. Az így készült sör gazdagabb ízvilágú, nem ritkán gyümölcsös.

Melyek a legnépszerűbbek?

Lager: a lager talán a legelterjedtebb sörtípus, amit alsó erjesztéssel készítenek, létrehozva egy könnyed, tiszta, friss sört.

Pilsner: a világos, aranyszínű lagerhez hasonló nedűket értjük alatta. Csehországból indult hódító útjára, nagyon karakteres íz jellemzi ezeket a söröket.

ALE: Az ALE sörök felső erjesztéssel készülnek, nagyon gyümölcsös ízvilágúak, édesebbek a lagerektől. Ide sorolhatók a Pale Ale-ek, amelyek citrusosak, vagy a belga típusú ALE sörök, amik fűszeresebbek.

IPA: Igen népszerűek Magyarországon is az IPA-k, amelyek nagyon magas komlótartalommal rendelkeznek, és az alkohol sem kevés bennük. Keserűbbek, citrusosabbak, sokszor fűszeresebbek, mint a hagyományos sörök.

Stout: különleges sörtípus a stout sör, amely gazdag és krémes ízvilágú, már-már kávés, csokoládés beütéssel rendelkezik. Ha stoutra gondolunk, egyértelműen a Guinness juthat eszünkbe elsőként.

Búzasörök: búzamalátából készül, sok esetben gyümölcsös, igazi könnyed italkülönlegesség. Altípusként megemlíthetjük a belga búzasöröket is, amelyek nagyon hasonlóak a sima búzasörökhöz, de jóval fűszeresebbek – ízesítik őket narancshéjjal és korianderrel is.

Gyümölcsös sörök: napjaink népszerű sörtípusa, amely készítéséhez friss gyümölcsöt vagy gyümölcspürét használnak fel az erjesztés során. A meggysör, a mangósör például kifejezetten népszerű a kézműves sörök közt.

Savanyú sörök: manapság a savanyú sörök is térhódító útra léptek, készítésük idején tejsavbaktériumokkal savanyítják őket – különlegességük persze nem való minden sörkedvelőnek.

Ez a széles sörpaletta persze azt is lehetővé teszi, hogy a különböző ételekhez megtaláljuk a legmegfelelőbb párosítást, legyen szó egy könnyed pizzáról, kézműves hamburgerről vagy desszertről. 

Több pillérből tevődik össze, miként lehet megfelelően párosítani egy sört az ételhez:

• Kiegyensúlyozunk ízprofilokat: se a sör, se az étel ne nyomja el a másikat.
• Hasonló ízjegyek választása: egy karamelles ízjegyekkel bíró sör leginkább desszerthez passzol.
• Fontos a kontraszt: ha egy adott sör ellentétes ízeket képvisel az ételével, az kiváló gasztronómiai élményt adhat.

Mondunk néhány példát is.

A hotdoghoz frissítő sörök dukálnak, mint a Pilsner, hiszen komlós jegyei ellensúlyozzák a zsíros és sós virslis ételt. Pizzákhoz gyakran párosítanak ALE-söröket, mert a pizza paradicsomos és sajtos íze jól passzol a malátás sörhöz. Hamburgerek mellé IPA-kat a legjobb fogyasztani, hiszen a burger fűszerekben gazdag, nehezebb étel, így egy citrusos, kesernyés sör tökéletesen passzolhat hozzá.

A magyarok nagy kedvence a lángos, amelyhez búzasört illik inni, mert a zsíros lángos olajban sül, nehéz étel, így egy édeskés, citrusos, mégis könnyed búzasör a legjobb választás mellé. Ne feledkezzünk meg a halételekről sem, melyekhez jellemzően citrusos söreket kínálnak, lehetőleg magas szénsavtartalommal, amelyek felfrissítik az ízlelőbimbókat.

Ha pedig palacsintáznánk, vagy kürtős kalácsra fájna a fogunk, akkor sem kell lemondanunk a sörről: egy karamellás ízvilágú belga sör remek kiegészítő lehet melléjük, amely fűszerességében harmonizál az édesebb, gazdag desszertízekkel.