Élet-Stílus

Kipukkadt a gumi – eljött a kézműves wellnessrágók ideje?

Rae Russel / Getty Images
Rae Russel / Getty Images
A rágó és a rágózás válságban van: bár az eladások nőnek, korántsem olyan mértékben, mint a megelőző években, főleg az ezredforduló előtti állapotokhoz képest. A rágógumi marketingje egyre rosszabb, a kulturális státuszát már rég elvesztette, ráadásul nem jelenthető ki, hogy csakis előnyös egészségügyi hatásai vannak. A rágópiac nem nagyon tud átütő innovációkkal előrukkolni, és a többi között ezért is generációs szakadék is kezd kialakulni a rágósok és a nem rágósok között. A jövő a kézműves és funkcionális rágóé, amely tökéletes kiegészítője egy wellness-programnak.

Évtizedeken keresztül elképzelhetetlen volt, hogy a rágógumi ne legyen a mindennapi életünk része, az ezredforduló után azonban megváltozott a helyzet, a 2010-es évektől pedig a válság jeleit mutatja az ipar. A rágógumik forgalma elkezdett csökkeni, az Egyesült Államokban például négy év alatt 11 százalékkal zuhantak az eladások. 2019-ben még mindig az ország fele rágózott, de 2020-ra harmadával esett vissza az eladott rágók száma. A rágók a koronavírus-járvány alatt kaptak egy újabb pofont: mindenki teljesen jól elvolt a maszk mögött, nem volt fontos kezelni a szájszagot. Az Euromonitor adatai szerint bár 2023-ban 16 milliárd dollár értékben adtak el rágógumit világszerte, ami 5 százalékkal magasabb, mint az előző évben, de 10 százalékkal alatta van a 2018-as szintnek. Az eladási adatok a járvány után javultak, úgy tűnhet, hogy magára talált a piac, de nem a darabszám nőtt, hanem drágábbak lettek a termékek.

Elvis még jókor rágott, Britney már nem

A rágógumi hanyatlásához több tényező együttállása kellett, az egyik, hogy ez a ragacsos valami fokozatosan kezdte, kezdi elveszíteni kulturális státuszát – pedig sokáig ez volt az, ami hajtotta az eladásokat.

Rágótörténelem

A rágógumik a modern kor találmányainak tűnnek, pedig Észak-Európában már több mint 9000 évvel ezelőttről is vannak bizonyítékok, hogy élvezetből vagy gyógyászati célból is rágtak az emberek, bár főleg nyírfakéregből készült kátrányt. Dél-Amerikában „rágógumi-fáról” szemezgettek, a Sapodilla fa sűrű kérgének nedvéből készített úgynevezett chicle volt a malájok és az aztékok kedvelt rágnivalója. Már akkor megosztó volt, Jennifer P. Mathews antropológus Chicle: The Chewing Gum of the Americas című könyve szerint csak gyerekek és egyedülálló nők rágcsálhatták nyilvánosan, a házas nők és özvegyek privátban csócsálhattak, mert különben prostituáltaknak tartották őket. A férfiaknak szintén csak titokban volt szabad így megtisztítani a fogaikat. A 18-19. században is főleg gyantát rágtak, ebből készült az első, a mai rágógumira hasonlító termék.

A rágógumi feltalálása John Bacon Curtishez köthető, az amerikai üzletemben az 1840-es évek végén a lucfenyő gyantáját használta fel, amit felforralt, majd csíkokra vágott. Curtis kukoricakeményítőt használt, hogy a csíkok ne ragadjanak össze. A vállalkozó az 1850-es évek elején már felépíthette a világ első rágógumigyárát, ami Portlandben kapott helyet. A lucgyanta nem volt annyira jó megoldás: rossz volt az íze és rágás közben hamar szétesett, ezért később édesített paraffinra váltott.

Az első szabadalmi kérelmet mégsem ő adta be, hanem William Finley Semple, aki 1869. december 28-án nyújtotta be a szabadalmat, amiben a többi között édesgyökér és mészpor is szerepelt. Az ohiói fogorvos akkor a fogak tisztítására és a rágóizmok erősítésére fejlesztette ki a termékét. Később készítettek rágót gyantából és olivaolajból, kukoricaszirupból és chicle-ből, és megjelent a borsmenta is az összetevők között.

A rágógumi igazi forradalmát azonban egy mesterséges íz hozta el. Thomas Adams 1888-ban alkotta meg a Tutti-Fruttit, később pedig megjelentek az első rágógumi-automaták is. 1891-ben alapította meg saját gyárát William Wrigley Jr., akinek termékét a mai napig árusítják Wrigley’s néven. A vállalat ma már a Mars alá tartozik, de gyártóként olyan márkák kötődnek a nevéhez, mint az Orbit vagy a Juicy Fruit.

Ekkor indult el az első, nagyobb volumenű rágókampány, 1915-ben a Wrigley Company ingyenes mintákat küldött minden amerikainak, akit megtaláltak a telefonkönyvben, amellett rágókat küldtek a gyerekek második születésnapjára. A Wrigley’s a 40-es évekre Európában és az óceániai térségben is megvetette a lábát. Több gyártó is megjelent, és a verseny fejlesztésre ösztönzött mindenkit, 1928-ban készült el az első olyan rágó, amiből jó nagy buborékot lehetett fújni, 1950-ben pedig megjelentek az első cukormentes rágók is.

A XX. század első felében még a friss lehelet és az állkapcsok erősítése volt a hívószó, de a második világháborúban már kifejezetten azért osztogattak rágót a katonáknak, mert csökkenti a stresszt, és rágózva sokkal jobban kibírja az ember az éhséget vagy a szomjúságot.

Ez a szempont az utóbbi években kezd ismét visszatérni az üzenetekbe, a XX. század második felében vagy a friss lehelet egyetlen zálogaként, vagy kulturális referenciaként tekintettek rá, különböző keresztpromócióknak köszönhetően pedig még jobban meg lehetett kaparintani egy-egy célcsoportot a Donald vagy a Turbó rágóra.

Korábban Elvis Presley és Audrey Hepburn is népszerűsítette a rágózást, az 1978-as Grease című film pedig a csúcsra járatta. A XX. század második felében mindig tudtak valami extra jelentést kapcsolni a rágózáshoz, Travoltáék idejében a lázadás szimbólumaként jelent meg, a 90-es évektől viszont inkább a szexuális töltetét hangsúlyozták ki, ezzel élt például Julia Roberts a Micsoda nő! című filmben. Ennek köszönhetően vagy ennek ellenére, a 2010-es évektől világszerte elkezdtek csökkeni a rágóeladások.

A rágózás egyre kevésbé lett menő, annyira, hogy Britney Spears 2003-as rágóvillantása már komoly indulatokat váltott ki.

Az énekesnő az akkor még CNN-nél dolgozó Tucker Carslonnak adott interjút, és közben rágózott, és sokszor látszódott is a rágó, miközben például az iraki háborúról beszélt.

Az önfeledt csócsálás akár a lázadás vagy a szabadság érzetét is adhatja, de ez csak annak élmény, aki műveli, a környezetet inkább idegesíti a rágózás. A csámcsogást hangjait elszenvedőknél mizófónia is kialakulhat, azaz már szakmai definíciója van annak, ha valaki rosszul érzi magát bizonyos zajoktól – például ha a környezetében folyamatosan rágóznak. Ráadásul a nyitott szájjal való rágózásnak esztétikai problémái is vannak. Akkor is, ha már nincs a szájban semmi. A rágógumi imázsát a köztereken felejtett mementók is rontották, amelyek egyfelől nem nyújtanak szép látványt, másfelől letakarítani is nehéz őket.

1992-ben Szingapúrban például országosan betiltották a rágót, hogy az emberek ne köpködjék szét az utcán, 2006-ban pedig Malachy McCourt amerikai zöldpárti kormányzójelölt kampányolt a rágógumi adójának megháromszorozásával, mert nem tetszett neki, hogy a közterek tele vannak kiköpött maradványokkal. Nemrég az Egyesült Királyság kormánya rávette a gyártókat, hogy adjanak pénzt egy olyan utcatisztító programra, amely segít eltávolítani a köztéren ragadt rágókat. Tavaly júliusra 1,2 millió fontot sikerült összegyűjteni.

Az utcán ragadt gumik Magyarországon is gondot okoznak, a többi között azért, mert fertőzésveszéllyel is járhatnak. Az FKF-nek napi szinten foglalkoznia kell a rágógumik eltávolításával, ez is beletartozik a normál közterületi takarításba. Méghozzá úgy, hogy nem áll rendelkezésre külön technika erre, így marad a kézzel kapargatás, vagy akár olyan eszközzel, ami kárt is tehet a felületekben – nyilatkozták korábban a Pénzcentrumnak.

FKF

Túl fiatal vagyok a rágózáshoz

A rágózás visszaszorulásában a generációs különbségek is szerepet játszanak. Az X generáció, az 1965 és 1980 között született korosztály hajlamos többet rágni, nekik jellemzően kulturális kapcsolódási pontjaik is vannak. A Z-generáció viszont sokkal kevésbé rajong a mentolos verzióért. Gyakran hangzik el kritikaként a rágógumi-iparral kapcsolatban, hogy nem igazán vannak innovációk, így a gyártók nem tudnak egy új üzenettel bevonzani vásárlókat, a rágó az impulzusvásárlásoknál sem tud annyira célpont lenni.

A koronavírus-járvány arra is rámutatott, hogy egyfelől az e-kereskedelmet nem a rágóiparnak találták ki, másfelől, hogy az emberek nem biztos, hogy vesznek rágógumit, ha nem tolják az orruk alá.

Sokatmondó, hogy a bizonyítottan egészségtelenebb és állati összetevőkből is készülő gumicukor vagy savanyú cukor eladásai viszont évente 3-4 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban. Tehát nem feltétlenül a cukorról mondanak le a fiatalabbak, csak mással viszik be, ez is mutatja, hogy nem feltétlenül az egészségügyi hatások miatt pártolnak el a fogyasztók.

Az utóbbi években számos olyan kutatási eredmény is megjelent, amelyek szerint akár egészségügyi aggályok is felmerülhetnek, így a fogyasztók emiatt mondanak le a rágóról. A rágózás ugyan megtisztítja a fogakat a lepedéktől, megelőzi a fogszuvasodás kialakulását, üde leheletet biztosít és javítja a száj öntisztulását, viszont egyes friss tanulmányok szerint az állandó rágózás túlzott gyomorsavtermeléshez vezethet, ami közvetve fekélyek kialakulásához vezethet.

Nem egyértelműen egészséges

Kiderült az is, hogy nem a rágónak, hanem a rágásnak és az ezzel járó fokozottabb nyáltermelésnek köszönhető, hogy nem szuvasodnak annyira fogaink. Bár a fokozott nyáltermelés a gyomorégéstől szenvedőknek is segít, ugyanakkor a folyamatos rágózás ellentétes eredményt hozhat, azaz akár reflux is kialakulhat; a rágás közben annyi levegőt nyelünk le akaratlanul, hogy az puffadást és hasi fájdalmat okozhat. A túlzásba vitt rágózás a fogzománcot és az ízületeket is károsíthatja, és akár azt is eredményezheti, hogy elmozdul az állkapcsunk, ami közvetve akár depresszióhoz is vezethet, de fülfájást, szédülést, nyakfájdalmat eredményezhet.

Mielőtt valaki megijedne: csak akkor léphetnek fel ezek a problémák, ha extrém sokat rágózunk, viszont figyelni kell rá, hogy tartsuk a mértéket. Bármennyire meglepő, évente halnak meg emberek a túlzott rágózás miatt.

Maga a rágás viszont kedvezően hathat az agyi keringésre, így segíthet a koncentrációban. A pszichológusok szerint jótékony hatást gyakorol a memóriára, a rágás révén az agyba több friss vér tud jutni, növeli a pulzust. Egy 2002-es tanulmány szerint a rágógumi „jelentősen javította a teljesítményt a munkamemória és az epizodikus memória (azonnali és késleltetett szófelidézés) sztenderd tesztjein”. Egy 2004-es tanulmány megállapította, hogy a rágás aktiválja némelyik idegi áramkört azok közül, amelyek segítenek az emlékek kialakításában.

Ez lehet az egyik irány, ami segíthet új pályára állítani, újrabrandelni a rágózást. Eddig a friss lehelet volt a hívószó, de ezt már nem tudták hova fokozni a fejlesztésekkel, a rágó sokkal frissebb, sokkal jegesebb, sokkal télibb lett, de érdemben nem változott sokat.

A friss lehelet szöveggel már nem lehet nagyon operálni, például azért, mert az egyik legfőbb kiváltó ok, a cigarettázás is kezd visszaszorulni, de aki nem teszi le, az is a jóval kevesebb szagmintát hagyó vapót vagy IQOS-t használ, amit még ízesíteni is lehet.

Jim McIsaac / Getty Images Eugenio Suarez

A vásárlók másfelé fordulnak, ha el akarják tüntetni a kellemetlen szagokat. Bár a szájvizek piaca nő, a kézműves szájvizeké is, ezeket azonban bárki otthon maga is elkészítheti.

Új üzenet kell

Persze a (mentolos) rágó ennek ellenére még mindig friss leheletet eredményez, csak ezzel már nem lehet megfogni a vásárlókat – szükség van a rágó újrabrandelésére, mert jelenlegi marketingje nem elég jó. A koronavírus-járvánnyal, gazdasági válsággal, háborúkkal teletűzdelt XXI. században talán a rágózás relaxációs hatására koncentrálnak majd. Nagy-Britanniában például épp e hatás miatt indult petíció, hogy tegyék lehetővé a rágózást az iskolákban, mert segíti a koncentrációt.

A Marshoz tartozó Wrigley’s újra előveszi azt az üzenetet, ami már az I. világháború óta tartja magát, azaz, hogy a rágózás csökkenti a stresszt. Az új marketingben ez az aktus egyfajta relaxációs tevékenység lesz,

így míg korábban a rágó a kulturális részvétel egyik formája volt, addig mára inkább az az elől menekülés szimbóluma lett.

A vezető márkát, az Orbitot is gyártó cég történet is talált/kreált az új irány mögé, a Mars egyik alelnöke például azt mondta, hogy akkor merült fel benne az új szlogen, amikor a járvány idején egy ápoló arról mesélt neki, hogy azért rágózott, hogy megnyugtassa magát és kezelje a stresszt. De ez nem „aha-élmény”, hanem az „aha, megint pillanat” volt, hisz a Wrigley már 1931-ben azzal kampányolt, hogy „a biokémiai kutatások bebizonyították, hogy a rágógumi határozottan segít a feszült és fáradt idegek kisimításában”. Az Orbit egyébként már Magyarországon is erre hegyezi ki a kommunikációját, a rágót a Z-generációt érintő „mikrostressz” kezelése ajánlják, tévézés vagy zenehallgatás helyett.

A rágót a jövőben a mentális egészség támogatójaként promotálják, mintha egy wellness program (része is) lenne, ami nem lenne meglepő, hisz egy nagyjából 1,5 billió dolláros piacról beszélünk. A Marsnál azt remélik, hogy 2030-ra 10 millió új amerikait szoktatnak rá/vissza a rágózásra ezzel a stratégiával.

Emellett olyan termékeket is felvonultatnak, amelyek zöld teát és B-vitamint tartalmaznak. Ez egyébként része egy másik iránynak, az új, modern, egészséges és lehetőleg kézműves rágók időszakának.

Golovniov / SOPA Images / LightRocket / Getty Images

A wellnessrágók kora

A rágó cukortartalma már nem lehet kifogás, de a cukormentes verziók kedveltsége is csökkent, mert a fogyasztók itt is a természetes összetevők felé mozdulnak. A  természetesség és a rágózás iránt egyaránt rajongó fogyasztók újra felfedezték a chicle-t, ami azért még nem tarolja le a piacot, de jelzésértékű, hogy a „természetes rágót” gyártó Simply 2021 óta minden évben megduplázza az eladásait.

Caron Proschan, a Simply alapítója és vezérigazgatója elmondta, hogy a természetesség és az összetevők minősége lett fontos a fogyasztóknak:

A fogyasztók manapság törődnek az összetevőkkel. A minőség érdekli őket. A rágógumi kategória nem fejlődött úgy, hogy megfeleljen e fogyasztó igényeinek

Ezt alátámasztandó tavaly beperelték a Trident gyártóját, mert bár a rágó csomagolásán szerepel egy zöld mentalevél, maga a rágó nem tartalmaz igazi mentolt.

A gyártók előszeretettel használnak közösségi média alkalmazásokat termékeik marketingjére. A Trident is a pillanatra, a rágózás „vibe”-jára helyezi a hangsúlyt; a márka az R&B előadóval, Chlöe-vel közösen indított kampánnyal próbált új rágózokat bevonzani.


A természetes összetevők és a relaxációs hatás mellett a funkcionalitás is előtérbe kerül. A rágókkal szemben kritika szokott lenni, hogy hamar elmegy az ízük. De ez nem feltétlenül baj, mert így a rágógumi akár „gyógyszerhordozóként” is tud működni.

A bristoli egyetem orvosbiológiai mérnökei „rágórobotokkal” kísérleteztek, 5-10, 15-20 perces rágási folyamatokat vizsgáltak és megállapították, hogy a legtöbb édesítőszer az első 5 percben szabadul fel, így a gyógyszergyárak mechanikusan mérhetik és tervezhetik a jövőbeni gyógyszereket gumi formájában.

Ennek megfelelően a rágógumi-alapú hordozók alkalmasak lehetnek az egyes betegségeke kezelő gyógyszerek bejuttatására. Ez a módszer segíthet például a szájüregi megbetegedések kezelésében, mivel képesek a hatóanyagokat megfelelő dózisban az adott helyre juttatni.

Vélhetően kevesen fognak emiatt visszaszokni, de a funkcionalitás nemcsak itt jelenik meg: egyre több rágó jelenik meg egészséges összetevőkkel, esetleg vitaminokkal, amikért a vásárlók hajlandóak lehetnek többet fizetni.

Vagy akár azért, hogy könnyebb legyen eltűntetni a rágót: ír tudósok gyorsan lebomló rágógumi kifejlesztésén dolgoznak, a Gumdrop pedig elsőként a világon újrahasznosítható rágnivalót kínál, amit később fel lehet használni a gumi- és műanyagiparban, ezen kívül kifejezetten a rágógumik számára kialakított kukákat helyeztek ki, és együttműködnek több gyártóval és céggel, hogy új termékeket készítsenek a már használt rágókból.

Emellett felértékelődött a fenntartható csomagolás szerepe is, 2020-ban például a Wrigley piacra dobta „On-The-Go” újrahasznosítható kartongumi-csomagját, kiemelve elkötelezettségét a fenntarthatóság és a műanyaghulladék csökkentése mellett.

Gender és egészség

A mögöttünk álló öt év változásait tökéletesen mutatja, hogy míg 2019-ben azt prognosztizálták, hogy 2025-re a rágógumi világpiaci bevétele várhatóan eléri a 48,68 milliárd dollárt, tavalyi számítások szerint a piac 2032-re már csak 37,6 milliárdos lesz.

Az is előfordulhat, hogy a gyártóknak egy olyan tényezőre is koncentrálniuk kell, amire eddig nem nagyon, mégpedig a női és a férfi rágókra. Egyes vélemények szerint a rágógumi eltűnése a nemi identitások szerepének gyengülésével is összekapcsolható, a rágó nem is macsó, nem is szexi.

A rágózás egyelőre keresi az útját, jövőjét, az irány meg is van, és akár sikeres is lehet, már amennyiben tényleg sikerült elültetni a fogyasztók fejében, hogy a testi-lelki egészségünket is javítjuk vele.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik