Élet-Stílus

„Jó ember vagyok” – kiadta emlékiratait az osztrák férfi, aki 24 éven át a pincéjében tartotta foglyul a saját lányát

APA via Getty Images
APA via Getty Images

Tizenöt évvel ezelőtt, 2008 áprilisában derült fény Ausztria modern kori történetének legsötétebb bűnügyére: 2008. április 26-án Elisabeth Fritzl a gyermekeivel együtt végre kiszabadult korábbi otthona, egy amstetteni családi ház pincéjének börtönéből, ahol apja, Josef Fritzl 24 éven át fogva tartotta. Ez alatt a majdnem negyed évszázad alatt Josef Fritzl rendszeresen megerőszakolta a saját lányát, aminek köszönhetően a nő összesen hét gyermeket szült neki. Közülük hatan – Kerstin, Stefan, Lisa, Monika, Alexander és Felix – életben maradtak, Alexander ikertestvére a születése után nem sokkal meghalt. Őt Fritzl egy szemétégetőben hamvasztotta el.

Elisabeth Fritzl története bejárta a világot az elmúlt években, és bár ő és gyermekei a nyilvánosságtól védve élik most már szabadon az életüket, a rendőrségi nyomozás nyilvánosságra került részleteiből és az áldozatok néhány interjújából részletes képet kaptunk arról, pontosan mi történt Elisabeth-tel és a gyermekeivel a pincebörtön fogságában. A történet most viszont a jelek szerint újabb fejezetekkel bővül, több külföldi lap, köztük a Daily Mail ugyanis arról ír, hogy az elkövető, az életfogytiglani börtönbüntetését töltő Josef Fritzl egy ügyvéd segítségével Die Abgründe des Josef F (Josef F szakadékai) címmel kiadta az emlékiratait, amelyekben saját szemszögéből meséli el a történetet. Néhány részlet ebből már nyilvánosságra is került, ezekből egyelőre az rajzolódik ki, hogy a most 87 éves Fritzl magát is áldozatnak tekinti.

Először csak eljátszottam a gondolattal. Aztán egyre gyakrabban. És a korábban olyan szörnyűnek és abszurdnak tűnő gondolat testet öltött

– így emlékezett vissza azokra az időkre, amikor az egész még csak a fejében létezett, lánya pedig szabad volt.

Aztán egyik tett követte a másikat, és már készen is állt a pincében a dolgozószobája mögé épített börtön a kóddal nyíló fémajtóval. Miután Fritzl foglyul ejtette a lányát, bejelentette annak eltűnését a rendőrségen, őt magát pedig arra kényszerítette, hogy írjon egy levelet, melyben informálja szüleit arról, hogy csatlakozott egy szektához és velük kezd új életet. A hatóságoktól Fritzl azt a választ kapta, amit szeretett volna: Elizabeth elmúlt 18 éves, így azt csinál amit akar – ennek megfelelően a felkutatására sem tettek erőfeszítéseket.

„Nem volt könnyű, állandóan csak arra tudtam gondolni, mit tettem, és közben nem bízhattam senkiben. Előre kellett néznem, és tovább kellett mennem az úton, amit választottam” – írása szerint így őrlődött kezdetben. Elmondása szerint a bűntudat a későbbiekben is kínozta, ami ellen rendszeresen menekült. Rabságuk ideje alatt Fritzl átlagban hetente háromszor ment le a pincébe Elizabeth-ékhez, de időről időre előfordult, hogy a férfi hosszabb üzleti utakra, nyaralásokra ment. Ekkor foglyait magukra hagyta a sötét és hideg pincében, az étel, amit vitt nekik időközben elfogyott vagy megromlott, annak utánpótlásáról nem gondoskodott. De Fritzlt ez a legkevésbé sem érdekelte, amikor távol volt, szándékosan levetett magáról  minden problémát, mert ahogy írja, ha nem így tesz, rövid úton megőrült volna. „Néha, amikor egyedül voltam, komor gondolatok kísértettek. Ezeket azonnal elnyomtam, eltereltem a figyelmem és inkább valami másra koncentráltam” – írja.

A jelek szerint Fritzl a szexben talált menedékre, mint írja, külföldi útjai során több tucat nővel volt viszonya, állítása szerint több indiai nőtől is gyereke született. Külön büszke arra, hogy – szintén csak az ő állítása szerint – egy ghánai nőtől született fiúgyermeke ma már sikeres ügyvéd.

A férfi később hivatalosan is nevelőszülővé vált, amikor úgy döntött, a nagyjából 60 négyzetméteres, 170 centiméteres belmagasságú pince már túl szűkös ahhoz, hogy még többen éljenek odalent. Újra kényszerítette Elizabeth-et, hogy írjon levelet a szüleinek, melyben arról vall, hogy nem képes felnevelni a gyermekeit, ezért a nagyszülőkre bízza őket. Az évek során ilyen levelek társaságában találta meg az ajtó előtt Fritzl a három fiatalabb gyermeket, Alexandert, Monikát és Lisát. Felesége és a hatóságok sem sejtettek semmit egyik esetben sem. A két idősebb testvér, Kerstin és Stefan, valamint a legfiatalabb, megtalálásukkor alig ötéves Felix a pincében maradtak. Fritzl végül akkor bukott le, amikor Kerstin megbetegedett, anyja pedig addig könyörgött Fritzlnek, míg az kórházba nem vitte. Elizabeth elrejtett Kerstin zsebében egy segélykérő üzenetet, amit a kórházi dolgozók meg is találtak, innentől nem volt visszaút, Fritzlt napokon belül letartóztatták. Visszaemlékezése szerint a férfi ekkor már egyre gyakrabban törte a fejét azon, hogyan vethetne véget ennek az egésznek.

A környezetemben már észrevették, hogy nyugtalan vagyok. Többször eljátszottam a gondolattal, hogy leleplezek mindent, aztán külföldre menekülök az igazságszolgáltatás elől. De még így sem lett volna könnyű. A világ így is egy vadállatként ábrázolt volna.

– töprengett akkoriban.

És mi lesz a családdal? A média egészen biztos, hogy levadászná őket, a gyerekek pedig állami gondozásba kerülnének. Végül az egész család szakadékba zuhanna!

– végül ezek voltak azok az érvek, amelyek hatására úgy döntött, hogy nem mutatja meg senkinek, mi van a pincében.

Fritzl a feljegyzéseiben azt írja, ő valójában jó ember, felelős családapa, aki a szakmájában hatalmas sikereket ért el, miközben nők százaitól kapott szerelmes leveleket az élete során. Állítja, olyan késztetésekkel kellett együtt élni egész életében, amelyeken nem tudott uralkodni, de teljes szívéből bánja amit a családjával tett. Az utóbbi időben leginkább az foglalkoztatja, hogy a felesége, Rosemarie vajon megbocsát-e neki – legalábbis abban reménykedik, hogy ahogy telik az idő, megenyhül majd. Szeretné, ha a nő meglátogatná őt a börtönben, hogy tiszta lappal kezdjék újra.

Fritzl jelenleg életfogytiglani börtönbüntetését tölti egy auszriai börtönben. Nevét megváltoztatta, hogy ha egyszer esetleg mégis szabadulna, zökkenőmentesen tudjon visszailleszkedni a társadalomba. Elizabeth és a gyerekei egy osztrák faluban élnek, ahol a hatóságok a mai napig külön vigyáznak rájuk. Az amstetteni családi ház lebontását korábban már elrendelte a bíróság, végül azonban mégis az a döntés született, hogy értékesítik. A telken ma már egy ház található, benne tíz luxuslakással, a pincét azonban örökre lebetonozták.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik