De akkor mi?
Az anozmiának, vagyis a szaglás elvesztésének valójában nagyon különböző okai lehetnek. A szaglási képesség elvesztése vagy csökkenése lehet akár idegi eredetű is, leggyakrabban azonban a különféle felső légúti megbetegedések váltják ki, mint például a nátha, az influenza, az orrkörnyéki gyulladások, vagy épp az allergia. A betegség folyamán az orr bedugul, gyulladttá válik, az illatanyagok pedig emiatt nem érik el a receptorokat. Ennek következménye a szagló- és ízlelőképesség csökkenése vagy megszűnése, még akkor is, ha a szaglóhám mindeközben ép marad. Normál esetben a betegség, illetve az orrdugulás megszűntével a szaglás gyorsan helyreáll. A probléma kezelése a nátha, influenza elleni szokásos kezelésből, valamint érösszehúzó hatású, orrdugulást csökkentő orrcseppek, orrspray-k néhány napos használatából áll, allergiás orrdugulás esetén pedig jobbára antihisztamin-hatású gyógyszereket alkalmaznak.
Mivel az anozmia különböző okok miatt alakul ki, ezért kezelése során a kiváltó okok gyógyítására kell törekedni. Az azonban fontos, hogy minden esetben a szakorvosnak kell döntenie a szükséges gyógymódról, így az esetleges műtéti, vagy gyógyszeres kezelésről is.
A szaglás elvesztése tehát bár több szempontból is félelmetes, mégsem akkora tragédia, mint amilyennek elsőre tűnik. Ha mégis ilyet tapasztalnánk (amit garantáltan észre fogunk venni), időben szakorvoshoz kell fordulni a gyógykezelés megkezdése céljából, ez alól pedig az allergiás állapotok sem képeznek kivételt.
Vény nélkül kapható gyógyászati segédeszközök
