Ahogy arról már beszámoltunk, szerdán elkezdődött a híres/hírhedt kutyahús-fesztivál a kínai Yulin városában. A napforduló idejére időzített, évente megrendezett esemény minden alkalommal nagy tiltakozást vált ki. Nem csak a nyugati országokban, hanem Kínában is, ahol egyre hangosabban követelik a barbárként jellemzett esemény betiltását.
A tiltakozók mellett azonban rendszeresen megjelennek azok, akik nem osztják a nagy felháborodást, és nem értik, miért kellene másként kezelni a kutyákat, mint mondjuk a disznókat, teheneket, csirkéket vagy bárányokat. Hiszen azok is érző állatok, mégis levágjuk őket és megesszük a húsukat.
Mások pedig azzal érvelnek, hogy Kínában hagyomány a kutyahús fogyasztása, és nem kellene beleszólni más országok szokásaiba. Gyakran felhozva, hogy mi lenne, ha a hinduk azzal jönnének, hogy ne együnk tehenet, vagy a zsidók és arabok azzal, hogy ne együnk disznót.
A kutyahús-fesztivál nem ősi szokás
Először is el kell oszlatni egy, a nyugati világban elterjed hiedelmet. Kínában ugyanis egyáltalán nincsen nagy, széles körben elterjedt hagyománya a kutyahúsevésnek. (Ez egyébként nagyon jól látszik abból, hogy az országban nincsenek „kutyafarmok”, amelyeken a húsukért tenyésztik az ebeket. A tányérokra kerülő kutyák leginkább udvarokból ellopott házi kedvencek, vagy gyakran beteg kóbor ebek.)
Az ebeket csak a Yulinnak is otthont adó, félreeső, délnyugat-kínai Guangxi-Zhuang Autonóm Területen fogyasztják igazán, de már ott is visszaszorulóban van. Maga a yulini kutyahúsevő-fesztivál pedig kifejezetten új találmány, és semmi köze az ősi hagyományokhoz.
Az 1990-es évek végén megjelent fesztivál ugyanis a helyi kutyahús-kereskedők és étterem-tulajdonosok ötlete volt. Akik nem a hagyományokat ápolták, hanem leginkább csak egy dolgot akartak: turistákat csábítani a városba, és növelni a forgalmukat.
És, ha már a mítoszok lerombolásánál tartunk. Elterjedt, hogy az ebeket válogatott kínzások közepette vágják le, mert úgy finomabb lesz a húsuk. Ez azonban egyáltalán nem számít bevett gyakorlatnak a vágóhidakon. Arra ugyanis egészen egyszerűen nincsen elég idő. Ezt egyébként nem más állítja, mint a kutyaevés ellen a leghangosabban tiltakozó Human Society International állatvédelmi szervezet szakértője.
Ráadásul a kutyaevés az utóbbi évtizedekben még inkább kezdett visszaszorulni Kínában, ahogy egyre több és több ember házi kedvencként tart ebet, és a kutyákat ott is egyre jobban, mint családtagot kezdik el tisztelni. És ennek megfelelően nagyobb és nagyobb felháborodással reagálnak a kutyahúsevésre
Kutyákat megenni bűnös pazarlás
Ám még mindig túl sokan mondják, hogy miért ne lehetne megenni a kutyákat, hiszen ugyanolyan állat, mint egy disznó, egy marha, vagy egy csirke. Ezt Magyarországon is többen vallják, ahogy az jól látszik a szerdai cikkünk alá érkezett kommentekből. Ők azonban nem vesznek figyelembe egy nagyon fontos tényt:
A hinduk pontosan ilyen praktikus okok miatt tiltják a tehenek evését, az arabok és zsidók pedig a disznók levágását. A vallási szabályok mögött ugyanis valójában racionális érvek állnak.
Az arabok és zsidók azért tiltják a sertések fogyasztását, mert a közel-keleti hőségben levágott disznók húsa pillanatok alatt megromlik, és fogyasztásába bele lehet halni. Pontosan ezért vágunk mi, magyarok is csak télen disznót, és nem nyáron.
A hinduk vallási áhítata mögött szintén észérveket találunk. A tehenek ugyanis egészen egyszerűen sokkal nagyobb hasznot hoznak nekik élve, mintha megennék a húsukat. Hiszen sokkal logikusabb, ha éveken át fogyasztják a tejüket, valamint a tejükből készült ételeket, mint pár napig jóllakni a húsukból. Emellett a tehénlepények is fontos szerepet játszanak életükben. Azt ugyanis használják tüzelőanyagként, építőanyagként, fertőtlenítőként valamint trágyaként is. Így már sokkal többet érnek élve, mintha a tányérra kerülnének.
Kutyafogyasztás ehhez hasonló okok miatt számít teljesen értelmetlen, bűnös pazarlásnak. Az ember legjobb barátja ugyanis minden más állatnál hasznosabb tagja lehet a társadalomnak, olyan sok felhasználási lehetősséggel, hogy megevésük felháborító pazarlásnak számít.
Hiszen nincsen még egy állat, ami ilyen sok feladat elvégzésére képes lenne:
- Segítenek a vadászatban.
- Őrzik a birtokot.
- Állatokat terelnek.
- Szánhúzók.
- Vadállatoktól nyújtanak védelmet.
- Látássérülteknek segítenek vakvezetőként.
- És mozgássérülteket napi feladatok ellátásában.
- Bombákat keresnek.
- Kábítószereket szagolnak ki.
- Bűnözőket fognak el.
- Rendet tartanak a börtönökben.
- Túlélőket kutatnak fel természeti katasztrófák után.
- Eltűnt embereket kutatnak fel.
- Tűzoltókat segítenek tűzvizsgálóként.
- Képesek kiszagolni a rákos sejteket.
- Rohamjelzőként beteg embereken segítenek.
- Terápiás kutyaként beteg gyerekek beilleszkedését segítik, vagy a gyász feldolgozását.
- Kórházakban fekvő betegnek nyújtanak lelki segítséget.
- PTSD-ben szenvedő háborús veteránokat segítenek.
Kiemelt képünk illusztráció.
