Élet-Stílus

Az egyetlen igazán jó érv a kutyahús fogyasztása ellen

Javában zajlik a híressé vált kutyahús-fesztivál Kínában, és bár hatalmas a tiltakozás, sokan még Nyugaton is védelmükbe veszik a szokást.

Ahogy arról már beszámoltunk, szerdán elkezdődött a híres/hírhedt kutyahús-fesztivál a kínai Yulin városában. A napforduló idejére időzített, évente megrendezett esemény minden alkalommal nagy tiltakozást vált ki. Nem csak a nyugati országokban, hanem Kínában is, ahol egyre hangosabban követelik a barbárként jellemzett esemény betiltását.

Yulin kutyahús (Array)
A fesztivál, ahol az ember legjobb barátja a főfogás
Holnap kezdődik a kutyahúsevő fesztivál a kínai Yulinban. Nemcsak az ebek, hanem a fesztivál napjai is meg vannak számlálva.

A tiltakozók mellett azonban rendszeresen megjelennek azok, akik nem osztják a nagy felháborodást, és nem értik, miért kellene másként kezelni a kutyákat, mint mondjuk a disznókat, teheneket, csirkéket vagy bárányokat. Hiszen azok is érző állatok, mégis levágjuk őket és megesszük a húsukat.

Mások pedig azzal érvelnek, hogy Kínában hagyomány a kutyahús fogyasztása, és nem kellene beleszólni más országok szokásaiba. Gyakran felhozva, hogy mi lenne, ha a hinduk azzal jönnének, hogy ne együnk tehenet, vagy a zsidók és arabok azzal, hogy ne együnk disznót.

A kutyahús-fesztivál nem ősi szokás

Először is el kell oszlatni egy, a nyugati világban elterjed hiedelmet. Kínában ugyanis egyáltalán nincsen nagy, széles körben elterjedt hagyománya a kutyahúsevésnek. (Ez egyébként nagyon jól látszik abból, hogy az országban nincsenek „kutyafarmok”, amelyeken a húsukért tenyésztik az ebeket. A tányérokra kerülő kutyák leginkább udvarokból ellopott házi kedvencek, vagy gyakran beteg kóbor ebek.)

Agyonverték a kutyatolvajokat a dühös kínai falusiak
Mert lehet, hogy sokan esznek Kínában kutyahúst, azokból is akad pár, akik szívből gyűlölik a szokást.

Az ebeket csak a Yulinnak is otthont adó, félreeső, délnyugat-kínai Guangxi-Zhuang Autonóm Területen fogyasztják igazán, de már ott is visszaszorulóban van. Maga a yulini kutyahúsevő-fesztivál pedig kifejezetten új találmány, és semmi köze az ősi hagyományokhoz.

Az 1990-es évek végén megjelent fesztivál ugyanis a helyi kutyahús-kereskedők és étterem-tulajdonosok ötlete volt. Akik nem a hagyományokat ápolták, hanem leginkább csak egy dolgot akartak: turistákat csábítani a városba, és növelni a forgalmukat.

És, ha már a mítoszok lerombolásánál tartunk. Elterjedt, hogy az ebeket válogatott kínzások közepette vágják le, mert úgy finomabb lesz a húsuk. Ez azonban egyáltalán nem számít bevett gyakorlatnak a vágóhidakon. Arra ugyanis egészen egyszerűen nincsen elég idő. Ezt egyébként nem más állítja, mint a kutyaevés ellen a leghangosabban tiltakozó Human Society International állatvédelmi szervezet szakértője.

Ráadásul a kutyaevés az utóbbi évtizedekben még inkább kezdett visszaszorulni Kínában, ahogy egyre több és több ember házi kedvencként tart ebet, és a kutyákat ott is egyre jobban, mint családtagot kezdik el tisztelni. És ennek megfelelően nagyobb és nagyobb felháborodással reagálnak a kutyahúsevésre

Kutyákat megenni bűnös pazarlás

Ám még mindig túl sokan mondják, hogy miért ne lehetne megenni a kutyákat, hiszen ugyanolyan állat, mint egy disznó, egy marha, vagy egy csirke. Ezt Magyarországon is többen vallják, ahogy az jól látszik a szerdai cikkünk alá érkezett kommentekből.  Ők azonban nem vesznek figyelembe egy nagyon fontos tényt:

a kutyák olyan különleges szerepet töltenek be a társadalomban, hogy egészen egyszerűen nem praktikus őket levágni és megenni.

A hinduk pontosan ilyen praktikus okok miatt tiltják a tehenek evését, az arabok és zsidók pedig a disznók levágását. A vallási szabályok mögött ugyanis valójában racionális érvek állnak.

Az arabok és zsidók azért tiltják a sertések fogyasztását, mert a közel-keleti hőségben levágott disznók húsa pillanatok alatt megromlik, és fogyasztásába bele lehet halni. Pontosan ezért vágunk mi, magyarok is csak télen disznót, és nem nyáron.

A hinduk vallási áhítata mögött szintén észérveket találunk. A tehenek ugyanis egészen egyszerűen sokkal nagyobb hasznot hoznak nekik élve, mintha megennék a húsukat. Hiszen sokkal logikusabb, ha éveken át fogyasztják a tejüket, valamint a tejükből készült ételeket, mint pár napig jóllakni a húsukból. Emellett a tehénlepények is fontos szerepet játszanak életükben. Azt ugyanis használják tüzelőanyagként, építőanyagként, fertőtlenítőként valamint trágyaként is. Így már sokkal többet érnek élve, mintha a tányérra kerülnének.

Kutyafogyasztás ehhez hasonló okok miatt számít teljesen értelmetlen, bűnös pazarlásnak. Az ember legjobb barátja ugyanis minden más állatnál hasznosabb tagja lehet a társadalomnak, olyan sok felhasználási lehetősséggel, hogy megevésük felháborító pazarlásnak számít.

Hiszen nincsen még egy állat, ami ilyen sok feladat elvégzésére képes lenne:

  • Segítenek a vadászatban.
  • Őrzik a birtokot.
  • Állatokat terelnek.
  • Szánhúzók.
  • Vadállatoktól nyújtanak védelmet.
  • Látássérülteknek segítenek vakvezetőként.
  • És mozgássérülteket napi feladatok ellátásában.
  • Bombákat keresnek.
  • Kábítószereket szagolnak ki.
  • Bűnözőket fognak el.
  • Rendet tartanak a börtönökben.
  • Túlélőket kutatnak fel természeti katasztrófák után.
  • Eltűnt embereket kutatnak fel.
  • Tűzoltókat segítenek tűzvizsgálóként.
  • Képesek kiszagolni a rákos sejteket.
  • Rohamjelzőként beteg embereken segítenek.
  • Terápiás kutyaként beteg gyerekek beilleszkedését segítik, vagy a gyász feldolgozását.
  • Kórházakban fekvő betegnek nyújtanak lelki segítséget.
  • PTSD-ben szenvedő háborús veteránokat segítenek.

Kiemelt képünk illusztráció.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik