Kerámia csetresz, feliratos bögre, buborékfújó, műanyag kisautó, kulcstartó, plüssfigura vagy fonott karkötő. A szülőknek agyrém, a gyereknek viszont remek tanulópénz az osztálykiránduláson vagy a nyári táborban vásárolt sok felesleges kacat. A zsebpénzként kapott összeg elköltési módja a pénzzel való bánásmód edukációjának része, ami életszagú tapasztalattal egészíti ki a felnőttektől látott napi gyakorlatot – mondja Deliága Éva, gyermekpszichológus.
Kell, hogy a gyermeknek kapcsolata legyen a pénzzel. Sok szülő jó megoldásnak tartja, ha alkalomszerűen, kérésre ad pénzt a gyereknek, de ez nem ugyanaz, mint amikor hetente vagy havonta kap egy fix összeget, amivel gazdálkodnia kell. Nem tartom szerencsésnek, ha ezt a szülő teljesítményhez köti, és kvázi jutalom lesz belőle, járjon alanyi jogon, és legyen felette rendelkezési joga.
Mennyi az annyi?
A zsebpénz egyik típusa a nyári táborokra adott költőpénz, amit általában még azok a gyerekek is kapnak, akiknek a hétköznapokban nem jár ilyesmi. Az összeg kapcsán azonban sok szülő tanácstalan. Néhány napja egy főként háziasszonyokat, nőket tömörítő Facebook-csoportban alakult ki hosszú vita erről.
Egy kilencéves kislány anyukája kérte ki a többiek véleményét a témában, a kommentek között pedig sokféle véleményt lehetett olvasni.
Ezzel szembemenő álláspontot képviseltek egyesek, akik szerint 4000-5000 forintnál többet egy hétre felesleges adni, hiszen úgyis értelmetlen hülyeségekre költik. A gyerekek a hétköznapokban sem nassolnak el naponta ezer forintot, és egyébként is: az élményeken van a hangsúly, nem a jégkrémen és a kólán.
Néhány szülő arról számolt be, hogy a napi ezresben meghatározott költőpénz felét a gyerekük tavaly hazahozta, mert ügyesen takarékoskodott, míg mások azon aggódtak, hogy a gyerek elköltené minden pénzét 2-3 nap alatt, így bármennyit adnának, az sem lenne elég.
Az ilyesféle bizonytalanságot megelőzendő Bíró Nóra, a Jövőiskola.hu trénere, gyermekek pénzügyi nevelésével foglalkozó oktató szerencsés forgatókönyvnek tartja, ha nem az első nyári tábor alatt kezdjük el a kicsi pénzügyi nevelését. A legjobb, ha már eleve működik egy bejáratott rendszer otthon, mondjuk egyfajta mamabank, ahol a megtakarított zsebpénzre kap heti szinten kamatot a gyermek, ennek köszönhetően megismerkedhet például a kamatos kamat fogalmával.
Ha már eleve megvan ez a tudatosság, akkor akár a saját, korábban kapott zsebpénzéből is vihet egy adott összeget magával a táborba. Amennyiben ilyen még nincs, úgy elegendő lehet a napi 1000 Ft is vagy akár ennél kevesebb. Azt is érdemes tisztázni a gyermekkel, hogy ha a költőpénzből marad, és hazahozza, arra “mamakamatot” kap.
Deliága Évával egyetértésben Bíró Nóra is azt tanácsolja a szülőknek, hogy az összegről való döntés előtt tájékozódjanak alaposan a körülményekről. Nevezetesen, hogy
- pontosan mit tartalmaz a tábor díja,
- kell-e még valahol a diákoknak belépőt fizetniük saját zsebből,
- nagyvárosban vagy egy eldugott vidéki tanyán nyaralnak majd és hasonlók.
Ezek alapján már elég jól meg lehet saccolni a napi költségeket.
Az említett Facebook csoportban az egyik szülő elmondta: náluk minden évben az osztálykirándulások előtt közös megállapodás van a költőpénzről, azért, hogy minimalizálják a családok pénztárcái közötti különbségeket. Így egyik gyerek sem fogja rosszul érezni magát szuvenírvásárlás közben.
“Sípos seggű” lovat vagy toronyórát lánccal
Nagyon fontos tisztázandó részlet még a kirándulás előtt, hogy a gyerek pontosan mire kapja a költőpénzét. A szülők ugyanis leginkább azért aggódnak, hogy a kicsi felesleges dolgokat, holmikat vásárol magának – hangsúlyozza a tréner. Ez pusztán megbeszélés kérdése, de amennyiben úgy állapodunk meg, hogy a pénzt arra költi, amire szeretné, úgy utólag ne szidjuk le, ha a felnőtt ítéletünk szerint butaságokat vett – folytatja a gyermekpszichológus.
Nem érdemes ebbe belefolynia a szülőnek. Felnőttként nekünk feleslegesnek tűnhet az, ami a gyereknek értékes. Emellett lehet, hogy ő nagyon büszke rá, hogy lángos és chips helyett hűtőmágnesekre költötte a pénzét. Jó, ha egy bizonyos összegről szabadon rendelkezhet, így idővel meg fogja tanulni a pénz beosztását.
A felnőttek másik nagy félelme, hogy a gyerek az első három napban elkölti az összes pénzt. Ám a szakemberek szerint ettől nem érdemes tartani. Bíró Nóra a prevencióban hisz, vagyis abban, hogy a zsebpénz fogalmával vezessük elő a nyári táborok időszakát, míg a gyermekpszichológus a kicsik tanulékonyságára alapozva int nyugalomra.
Az a gyerek, aki már az első nap feléli az összes pénzét, lehet, hogy a többi napon sóvárogva nézi majd az osztálytárait, ahogy fagyiznak. Ez nem pénzösszegtől függ, hanem inkább attól a stílustól, ahogy ő költi a pénzét. Legközelebb majd óvatosabb lesz.
Deliága Éva hozzáteszi: nagyon fontos, hogy a gyerekek viszonylag hamar, veszélytelen környezetben megtapasztalják, hogy a döntéseiknek következményei vannak. Erre remek alkalom lehet egy nyári tábor. Persze csak akkor, ha előtte átgondoltuk, mennyi pénzre lehet szüksége például a Balaton mellett, ahol 250 forintnál kezdődik egy gombóc fagyi, és 300 forint egy fél literes ásványvíz a parti büfében.
A tréner nem javasolja, hogy a felügyelő tanárokat bevonjuk a heti pénz kiosztásába, így ugyanis a gyerek nem tanulja meg kellően beosztani a pénzt, ráadásul megeshet, hogy a pedagógus nem ugyanúgy gondolkozik a financiális dolgokról, mint a szülő.
És végül felnőttként észben kell tartanunk, hogy a pénzügyi kultúra nem alakul ki magától – zárja gondolatait Bíró Nóra.
