Kétfejű állatok? Ja, a mitológiában, és a filmekben tűnnek fel, meg hallottunk egy-két furcsaságot nukleáris katasztrófák, például a csernobili után, de ennyi, nem igaz? Nem. Egyre több kétfejű cápa születik a világ minden táján, és a tudósoknak halvány sejtelmük sincs, hogy miért.
Persze nem olyan kifejlett ragadozókra kell gondolni, mint amilyen Christopher Ray 2012-es, borzasztó horrorjában tűnik fel, hanem embriókra.
Néhány évvel ezelőtt egy floridai halász hálójába került egy nőstény bikacápa, aminek a testében egy kétfejű magzatot találtak. Aztán 2008-ban egy másik halász az Indiai óceánból fogta ki egy kékcápa kétfejű embrióját. Három évvel később, 2011-ben külön tanulmányt írtak a Kaliforniai-öbölben, illetve Mexikó partjainál kifogott sziámi-kékcápákról. Mivel e faj nőstényei hordozzák a legtöbb utódot – egyszerre akár ötvenet is – náluk a legnagyobb kétfejű embriók aránya.
Legutóbb spanyol kutatók, egy laboratóriumi vizsgálat során fedeztek fel kétfejű embriót, egy fűrészfarkú macskacápa ikrájában. Ez volt az első olyan eset, hogy egy ikrarakó fajnál figyelték meg a rendellenességet. A kutatást vezető Valentín Sans-Coma úgy véli, hogy genetikai rendellenesség okozhatta a torzulást, bár az ikra fertőzésnek, vegyszernek, és sugárzásnak sem volt kitéve.
A vadon élő cápáknál rengeteg oka lehet a kétfejű embriók tömeges megjelenésének. Szerepet játszhatnak vírusok, anyagcsere-rendellenességek, szennyezés, vagy a túlhalászás okozta beltenyészet.
Egy másik friss tanulmányban, Nicolas Ehemann, a mexikói Nemzeti Műszaki Intézet mesterszakos hallgatója, egy nyestcápa, és egy kékcápa kétfejű magzatait vizsgálta, az első példányokat, amik a karibi vizekben bukkantak fel. Arra jutott, hogy a torzulás legvalószínűbb oka a túlhalászat, vagyis a genetikai sokszínűség csökkenése.
Galván-Magaña, a 2011-es tanulmány szerzője viszont úgy véli, hogy valójában nincs egyre több, kétfejű cápaembrió, csak többször számol be a sajtó a felbukkanásukról. Azt mondja, látott ő már rengeteg furcsaságot, néhány éve, Mexikóban például egy küklopsz-cápát fogtak, amelyiknek egyetlen, tökéletesen működő szeme a feje elején helyezkedett el. Ilyen rendellenesség azonban minden állatfajnál előfordulhat, köztük az embernél is.
Azt Ehemann is elismeri, hogy a cápadeformitásokat nem egyszerű kutatni, mert viszonylag kevés a rendelkezésre álló példány. „Nem úgy működik, hogy kiveted párszor a hálót, és fogsz néhány kétfejű cápát. Ez csak véletlenszerűen történik” – nyilatkozta a kutató.
