Nagy divat lett az elmúlt időkben visszasírni a szebb múltat. Régebben a predomestos korról születtek kicsit és nagyon giccses írások, amik kötelességtudó visszajáró szellemként kísértettek minket a neten.
A „régen minden jobb volt” mentalitás azonban lépést tart a trendekkel és a tartalomfogyasztási szokásokkal. Magyarország a Facebookon lóg, Magyarország úgy és arra használja a Facebookot, mint évekkel ezelőtt az iwiwet, Magyarország szereti a szép képeket és egy nagyon kicsit az igénytelenséget is. Így válhatott kultúránk szerves részévé Lagzi Lajcsi meg az ő csíkos gatyája, így válhatott nálunk a leggings nadrággá, a Ridikül című műsor pedig Berki Krisztiánnal együtt véleményformáló és megkerülhetetlen valósággá.
Régen minden jobb volt. A pre-Facebook időket visszasírni most sokkal mókásabb és a kedves felhasználók is sokkal választékosabban fröcsögnek, anyáznak és kívánják a másik ember halálát, mint azelőtt. Csak a mondatvégi írásjelek indokolatlan használata nem változott. Van, ami örök, van ami biztosabb, mint a halál.
Hol vannak ma már a képeslapküldő oldalak, ahol Dórybaby, Gabymama és Nikyke éjt nappallá téve gyártotta a csillogós sorválasztókat, gyűjtötte csokorba a leggyönyörűbb karácsonyi idézeteket és kerestek szép betűtípust Márainak. Azóta, ha valahol meglátom, hogy az ünnep elérkezik az életembe, akkor ünnepeljek egészen és tisztálkodjak belülről és kívülről, automatikusan bemegyek egy gyógyszertárba és veszek egy irrigátort.
De a kultúrtörténeti jelentőségű eseménysorozatot tekintsük át úgy, hogy tiszteletben tartjuk a kronológiát!
Először képeslapokat hozott a postás. Ennek áttekintése húsvétkor lesz érdekes, mert az embernagyságú kispipi, akit hámba fogtak és igavonó baromként vontat egy tojáshintót, amibe egy frakkba öltözött nyúl úr, és földig érő kék ruhába öltöztetett felesége üldögélnek virággal teli kosárral a kezükben, mintha a Váratlan utazás sorozatból pottyantak volna a képeslapra, nos, ez sokkal jobban odabasz, mint az ízléstelenül dundi, pirospozsgás angyalkák, úgyhogy erről most nem ejtek szót.
Később jöttek az egyen-képeslapok, amiket a jobb érzésű emberek úgy írtak alá, hogy Molnár vagy Nagy család. És voltak a szószátyár grafománok, akik teleírták a papírt, még a címzés fölötti néhány négyzetcentiméter helyet is kihasználták, mert ha már tollat ragadtak, nemcsak ünnepeket kívánnak, hanem tudatják azt is, hogy harmadik hónapja nem szedik a vízhajtót.
Aztán jöttek a képeslapcsináló multik és azóta is térdig járunk a Mikulás sapkás kiscicákban, labrador kiskutyákban, a múltkor halk káromkodással tettem vissza az állványra egy csak kicsit borzalmas képeslapot, mikor a nyolcszáz forintot beütni készültek a pénztárgépbe. Nyolcszáz forint, megáll az eszem.
Haladjunk tovább az időben. Még ma is a fülemben cseng a monokróm kijelzős Nokia 3310-es sms jelzőhangja. A technika betört az otthonokba, és az ádventi várakozást, a befelé fordulás csendjét felváltotta a pittyegés és az idegesítő versikék:
Távolság már nincsen, új idők járnak,
Huncut kis angyalkák sms-ben szállnak.
Szeretetet visznek, sok szép üzenetet,
Boldog Karácsonyt így kívánok nektek!
Diós bejgli, halászlé
csillagszóróparádé
család, öröm, szeretet
vegyen körül titeket
ilyen békés ünnepet
kívánunk most mi nektek!
Este, mikor kigyúlnak a karácsonyi fények
a gyermekkori álmok egy percre visszatérnek
Ekkor a szemekben a szeretet fénye táncol
s a gyertya fényénél még a csillag is táncol.
Leszállt egy angyal s azt súgta nékem
Gondolj ma azokra kik szívedben élnek
Eszembe jutottál, te és a családod:
Szívemből kívánok szép, boldog karácsonyt!
Évente egyszer egy téli éjjel
Bűvös, titkos álmok suhannak a szélben
Mindenki házába boldogság költözik,
szívünk örömmel csordultig megtelik.
Boldog karácsonyt kívánok!
Hópihécske száll az égen, kis csengettyű szólal szépen,
Az angyalok ma táncra kelnek, gyertyafénynél énekelnek,
Mosolyogva mondják neked: Békés, boldog ünnepet!
Mikor kigyúlnak a fények,pajkos tündérek zenélnek.
Huncut mosollyal az egyik rád kacsint, kicsi kendőből csillámot hint.
Így adja át az üzenetet: Kellemes Karácsonyt Neked!
A beiglit told egy kicsit félre, olvasd el az sms-t végre, közben
gondolj csupán a szépre! Ragyogjon Rád is a szeretet fénye, melegítsen
és emeljen fel az égbe!Boldog Karácsonyt!
Irigykedve néz a Húsvéti Nyúl, mert a ma esti buliban a Jézuska az úr.
Táncolnak az angyalok, szikráznak a fények,
legyen boldog ünneped és utána jó éved!
Jégvirág költözzön minden ablakba, gőzölgő kalácsból jusson az asztalra.
Legyen sok ajándék, szívemből kívánom,
s gazdagon, örömökben teljen a Karácsony!
Csillagfényes álmaid váljanak valóra,legyen ünnep lelkednek minden nap és óra.
Kerülje a bánat örökre el házad, érjen annyi boldogság, mit ember csak kívánhat!
Mikor éjjel két angyal a párnádra száll, mindkettő jót akar, mégis mást ajánl,
azt súgja az egyik: mindig jó legyél.
A másik csak rád kacsint: tedd, amit szeretnél!
Elkezdtek özönleni a freemailes postaládákba a karácsonyi képeslapok. Érkeztek a képeslapok és velük együtt megtudhattuk egy csomó vadidegen ember e-mail címét, mert a küldő sokszor arra sem vette a fáradtságot, hogy a személyesség látszatát fenntartsa.
Az internetes karácsonyi képeslapküldés iparággá fejlődött. A sorválasztók és a karácsonyi csillogás a nagymamákat sem hozták zavarba, sőt, úgy köpték-vágták az akacsacsőrhref kezdetű kódokat, hogy csak úgy csattant a monitoron. Se szeri, se száma az idézetes képeslapoknak, a fantáziának csak maga a fantázia szabott határt: kandallók hét méteres fenyőfával és füles fotellel, sosemvolt városok térdig szűz hóban.
Volt egy igen komoly angyalos korszak, ahol az angyalok már nem pufók puttók és nyolc hónapos dundi csecsemők voltak, hanem alsó lengőborda kiszedésen és egyéb plasztikai műtétek sorozatán átesett, háromszáz köbcentis szilikoncsöcsökkel megáldott, ajakfeltöltött, felvarrt hajú szemérmes leányok, akik kicsit Boris Vallejo ihletésű izomzattal is rendelkeztek. És csillogó szárnyakkal, természetesen.
Személyes kedvencem a sötét erdő kis tisztásán hatalmas fákkal körülvett, nagyjából tizenegy méter égősorral kivilágott és behavazott kis fenyő volt, mint téma. Ez a háttérképek között is igen népszerű volt.
És el is érkeztünk az elidegenedett és személytelen jelen időnkhöz, ahol privát Facebook üzeneteken keresztül – harmincnégy fő megjelölésével –, manapság pedig betegeléssel és megjelöléssel (Hódos Hajnalka és 23 másik személy társaságában) érkezik a karácsonyi üdvözlet.
Különös ismertetőjelek és hívószavak: Coelho, baglyok, Wass Albert, sünik, és persze minden mozog, azaz gif, coub vagy csak simán egy videó, mert még nem volt elég hangos a ricsaj, még nem volt elég harsány és közönséges minden, még nem volt elég ízléstelen és profán az ünnep.
Csak a szöveg változott: a kellemes és boldog helyett most Áldott az Ünnep, és még szeretetteljes és békés is, esetleg kegyelemmel teli. Most nem boldog az újév, és semmiképpen sem BUÉK, hanem nevetésben és örömben gazdag, meg bőséges és reneszánszát éli a bor meg a búza.
Szóval, ne koelhózzon, hanem vegye fel azt a rohadt telefont. Vagy ilyesmi. És ne azért, hogy sms-t írjon, új idők járnak. Személyesnek lenni újra szekszifenszi.
