Európa és Amerika számos pontján vonhatóak le társadalom- és tömegpszichológiai következtetések a jelenlegi tüntetésekből: az Occupy mozgalom felvonulásaiból legalább annyira, mint a hazai történésekből. Milyen egy tüntetés “belülről”? Kit, mi motivál egy tömegrendezvényen?
1. Nem hisztérikusak
Gustav Le Bon francia társadalomkutató 1895-ben írta az első könyvet a tömegpszichológiáról. Szerinte ha az emberek egy névtelen tömeg részévé válnak,nem képesek logikusan gondolkodni, viselkedésük pedig hisztérikussá válik. Mindez kifejezetten tévesnek tűnik, ha megnézzük például az amerikai Occupy mozgalmak tüntetéseit: a modern szociálpszichológia nagyítóján keresztül ugyanis dühös embereket látunk, akik ugyan dühösek, de képesek gyorsan szerveződni és jelentős közéleti hatást gyakorolni.
Kép forrása: Thinkstock
Nem tűnnek hisztérikusnak, okosnak és céltudatosnak viszont annál inkább. Ebből is látszik, hogy a csoportos viselkedés a dolgok elintézésének remek megoldása is lehet, hiszen a csoportos megoldás sokkal jobban képes bizonyos problémákat felszámolni.
2. Nem a szegények tüntetnek!
Az emberek főként azért járnak tüntetésekre, hogy olyan személyes dolgok elérése miatt álljanak ki, amelyeket nem képesek megszerezni: új munkahelyek, megfelelő lakhatási körülmények vagy éppen az adóterhek könnyítése. A motivációk azonban nem az abszolút szegénységi szintjükből erednek, hanem a relatív szegénységből, azaz másokhoz képest mijük van (pontosabban: mijük nincs).
Még többet szeretne megtudni? Olvassa el a folytatást a Házipatika oldalán!
