Élet-Stílus

Létezik az igényes parizer

Új élelmiszeripari társaság alakult májusban. A Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt. célja, hogy népszerűsítse a magyar termékeket – a külföldiekkel szemben.

Naponta vásárolunk boltokban élelmiszert, heti-kétheti rendszerességgel pedig nagy bevásárlást tartunk. De vajon a termékek kiválasztásánál kellően odafigyelünk, hogy miből és hol készült az áru? Egyébként is fontos számunkra, hogy a megvásárolt termék hazai termelőtől származzon?

Külföldön már régóta bevett szokás, hogy támogatják a hazai termelőket. Magyarországon ugyanez gyermekcipőben jár. Pedig évente megközelítőleg 550 milliárd forintot költünk alapélelmiszerre, amelynek csak töredéke magyar termék. (Magyar terméknek számít az, amit hazai termelő állít elő, a termelő cég nem külföldön adózik, nincs külföldi illetve bujtatott off-shore cég a tulajdonosi szereplők közt.)

Az áruházláncok előnyben részesítik a nagy tömegben előállított és épp ezért olcsóbb külföldi terméket. A hasznot pedig bizony nem idehaza költik el. Így rosszul jár a hazai termelő, az állam, de még maga a vásárló is pórul járhat: az olcsó húsnak híg a leve közmondásunk sokszor rámutat a megvásárolt termék milyenségére.

Amikor a piac találkozik a termelővel

2010 októberében jött létre a Kézműves Magyar Ízek Kft. Feladatuk volt a magyar termékek és termelők népszerűsítése, e célból szervezték meg a Kézműves Magyar Ízek Vásár sorozatot.

Az eddigi három vásár alatt összesen 150 kiállító mutathatta meg termékeit, a mintegy 45 ezer vendégnek. A hazai „tágabb” közönség végre találkozhatott azokkal a termékekkel, melyekről ezidáig tudomása sem volt. A galagonya vagy kökény netán naspolya lekvár, az egres szörp, a szarvasgombás kolbász, a rozmaringos hagyma szósz vagy az aszú balzsamecet, és még hosszan lehetne sorolni, mind-mind olyan termék, amivel a vásárló normál boltban nem nagyon találkozhat. E célból hozták létre 2011-ben a vásárlók állandó kiszolgálására az első ilyen márkaboltot a budai Szőlőkert utcában. A boltban csak magyar termelőtől származó termékek kaphatóak, nincs kóla és nincs csipsz.


A további célok megvalósításához azonban már tőke és a cégmenedzselésben is gyakorlott ember kellett. Ezért alapították meg 2012 májusában közösen Varga Mihállyal – aki a KÉSZ csoport tulajdonosa – a Magyar Ízek Kereskedelmi Szövetség Zrt-t. (MIKSZ) Az új társaság célja, hogy tovább folytassa a vásárral elindított kezdeményezést és további forrásokat biztosítson a magyar élelmiszer népszerűsítéséhez – nem csak idehaza, hanem külföldön is. A magyar termékek iránt Oroszországból, Amerikából, Kanadából, Csehországból, Dubaiból, Ukrajnából valamint Romániából is már komoly és folyamatos az érdeklődés.

Párizsit a párizsiboltól!

Nevetségesnek tűnhet – pláne, ha tudjuk miből készül – de a párizsi is elkészíthető finoman és ízletesen. A MIKSZ olyan termelőket is felkarol, akik minőségi, de mégis nagy mennyiségben termelhető – ezért országosan és nemzetközileg is teríthető – magyar élelmiszert állít elő. Hosszú távú céljuk ezekre a termékekre támaszkodó élelmiszerlánc kialakítása, ahol csak minőségi magyar élelmiszer kapható. A következő bolt előreláthatóan szeptemberben a szegedi főterén nyit.

Fesztivál tervek

Idén először a Budapest Tavaszi Fesztivál hivatalos catering szervezője volt a kézműves szövetség. A látogatók végre nem zsírban tocsogó lángost és pizzát ehettek a kiállító standok között, hanem a magyar termelők által előállított, és különleges ízvilágot adó termékeket. A cég továbbra is szeretné a magyar ízeket bemutatni a széles publikum előtt, ezért több fesztivált is terveznek az idei évre. Június első hétvégéjén lesz Budavári Libamájfesztivál, októberben a Hal- és Vadünnep, novemberben pedig a negyedik Kézműves Magyar Ízek Vására, végül decemberben az újdonságnak számító Pezsgő és Kaviár Fesztivál.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik