Egy átlagos esetben, a csípések – legyen az pók, szúnyog, vagy épp darázs – enyhe következményekkel járnak: a helyükön kellemetlen duzzanat, viszketés, kipirosodás jelenik meg – mondta el Mezei Györgyi, a Semmelweis I. sz. Gyermekklinikájának gyermekgyógyász-allergológusa.
Ezekben az esetekben nem szükséges feltétlenül az orvosi vizsgálat, ám ha a csípés után, annak helyétől távol anafilaxiás tüneteket (például nyelési zavart, szédülést, nyelvduzzanatot, szájban, vagy szemen jelentkező duzzanatot, sípoló légzést) észlelünk, akkor azonnal menjünk orvoshoz, ezek ugyanis sürgősségi ellátást igényelnek. Ha nincs a közelben orvos, aki beadná az életmentő adrenalin injekciót, mentőt kell hívni – figyelmeztet a szakember.
Milyen gyakori a rovarméreg miatti anafilaxia?
Életveszélyes, az egész szervezetet érintő allergiás reakció a méhek és darazsak csípésétől a gyerekek 0,4-0,8%-ánál, míg a felnőttek 3%-ánál fordulhat elő. A szakember elmondta azt is, hogy 5-10% az esélye annak, hogy a helyi reakciót mutató embereknél anafilaxia alakulhat ki. Azt, hogy mikor jelentkezik egy ilyen, az egész szervezetet érintő reakció, egyelőre nem jósolható meg előre.
Ki kaphat adrenalint?
Öninjekciózásra alkalmas adrenalint kaphat mindenki, akinél a rovarcsípés után egész szervezetet érintő allergiás reakció alakult ki, annak a valószínűsége ugyanis, hogy egy következő csípés ismét anafilaxiát okozzon magas, 70-75%. Az adrenalin autoinjektor gyógyszert, fecskendőt, egy tűt, valamint egy nagy megbízhatóságú beadó rendszert tartalmaz.
Hogyan védekezhet, aki tudja, hogy allergiás?
Életmódbeli változtatásokkal: érdemes például zárt ruhát, cipőt viselni, és kerülni az élénk színeket és az illatos kozmetikumokat – mondta el Herjavecz Irén, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet főorvosa. Ha a rovar hajba szállt, akkor hadonászás helyett hajkefével próbáljuk meg eltávolítani, ne kockáztassunk a szabadban azzal, hogy ott iszunk vagy eszünk.
