Élet-Stílus

Narancs uralja a Google-t

A Google nyitólapján világszerte narancskompozíció látható, utalva a C-vitamin felfedezésére és tisztelegve a Nobel-díjas magyar orvos, Szent-Györgyi Albert emléke elõtt. Bár a szegedi paprika autentikusabb lett volna, azért így is nagyon büszkék lehetünk.

A pénteki a második olyan magyar vonatkozású Google-logó (doodle), amely az egész világon minden felhasználó gépén megjelenik. Az elsõ ilyen tavaly Gábor Dénes emlékét idézte fel – közölte a Google Magyarország.
Szent-Györgyi Albert Budapesten született 1893. szeptember 16-án, 1917-ben szerzett orvosi oklevelet a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán. Az elsõ világháború után külföldi tanulmányutakat folytatott, Cambridge-ben kémiából is doktorátust szerzett. Ezután az Egyesült Államokban dolgozott, ahonnét Klebelsberg Kunó kultuszminiszter hívására 1930-ban hazatért és 1945-ig a szegedi tudományegyetem orvosi vegyészeti intézetének professzora, majd 1945 és 1947 között a budapesti tudományegyetem orvos karának biokémia professzora volt.

Narancs uralja a Google-t 1Ekkor azonban elhagyta Magyarországot és a Boston melletti Woods-Hole-ban telepedett le, ahol 1962-ig az Egyesült Államok Izomkutató Tudományos Intézete tengerbiológiai laboratóriumának igazgatója, 1962 és 1971 között a Darthmouthi Egyetem professzora volt. Kapcsolatait mindig fenntartotta Magyarországgal, az 1960-as évektõl rendszeresen hazalátogatott. 1986. október 22-én hunyt el Woods Hole-ban.

Szent-Györgyi Albert volt az egyetlen magyar Nobel-díjas tudós, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta meg a legmagasabb elismerést. A sejtlélegzést tanulmányozva talált ismeretlen anyagot a mellékvesében, amelynek sikerült megállapítania összetételét, és hexuronsavnak nevezte el. Az anyagot citrusfélékbõl is elõ lehetett állítani, ám igen kis mennyiségben. A tudósnak végül a szegedi paprikából sikerült olyan mennyiségben kivonni az általa felfedezett anyagot, amely már megfelelõ volt a tudományos vizsgálat céljára.

Tengerimalacokon végzett kísérletek során rájött, hogy a vegyület gyógyítja a skorbutot, így immár véglegesen aszkorbinsavnak nevezte el. Munkájáért 1937-ben kapta meg a Nobel-díjat, egészen pontosan a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik