Élet-Stílus

Bankba tegyük a pénzt vagy a vályogba?

admin
admin

2011. 05. 14. 17:53

Évi 2-300 ezer forintba kerül az átlagos vályogházak fűtése és a melegvíz előállítása, bár meg kell jegyezni, hogy légkondira viszont nincs szükség, és az építőanyag is környezetbarát. Rendes szigeteléssel azonban évi 100-190 ezer forintot faraghatunk az energiaszámlából: a vályogra is igaz, hogy az ablakba, födémbe fektetett pénz jobban kamatozik, mint a bankban.

A kisméretű tégla mellett a régi idők másik sztárja a vályog volt: Magyarországon a családi házakban lakó háztartások körülbelül 14 százaléka vályogtéglából, döntően még a 80-as évek előtt épült házakban él. Közel 350 ezer háztartás küzd tehát a régi vályogházak különféle problémáival.
Vályoglegendák

A vályogot hagyományosan jó építőanyagnak tartjuk. Mint természetes és hagyományos anyagról valóban sok jót el lehet mondani róla: az előállítása alacsony környezetterheléssel jár, és a jól megépített vályogházak nyáron lassan melegszenek fel, mivel viszonylag sok hőt tudnak eltárolni – vagyis magas a hőkapacitásuk. Ami viszont a vályog hőszigetelő képességét illeti, ebben több a tévhit, mint a valóság. Az 50-60 éve épült vályogházak falai két-háromszor annyi hőt engednek át, mint amennyi az új épületeknél ma szabványos, hasonlóan a padlásfödémhez és a lábazathoz.

Az Energiaklub kutatásának adatai szerint a legkevésbé hatékony épületgépészeti „rendszerek” jellemzőek vályog házainkra: a lakók otthonuk fűtéséhez az összes háztípusnál nagyobb mértékben használnak kályhát. A melegvíz előállításához a háztartások mintegy háromnegyede hőtárolós, víztartályos bojlert használ, a másik egynegyedük pedig átfolyós vízmelegítő berendezést. Elenyésző arányban fordul elő a hatékonyabb, fűtési rendszerrel kombinált melegvíz-előállítás.

Korszerűsítsünk

A fentieknek köszönhetően a régi vályog épületek eredeti, felújítatlan állapotukban az energiatanúsítvány F-G kategóriáját érik el. Ez azt jelenti, hogy – a fűtési rendszer típusától függően – évente 360-440 kWh-nyi energiahordozót kell elégetni a ház egy négyzetméterének felfűtéséhez, és a melegvíz előállításához. Az átlagosan 70-80 négyzetméteres, földszintes vályogházak lakói így évente kb. 240-370 ezer forintot költenek a meleg előállítására, attól függően, hogy fával vagy gázzal fűtenek – a tűzifa ára az ország legtöbb részében alacsonyabb, mint a földgázé.

A költségek a pazarlás megszüntetésével, azaz az energia hatékonyabb felhasználásával jelentősen csökkenthetők. Mégis, mindeddig a vályogban lakó háztartások mindössze öt százaléka szigetelte a ház falait, és kilenc százalék cserélte korszerű hőszigetelőre ablakát. Pedig ha mindezt megtennék, 40-50 százalékkal is csökkenne a felhasznált energia mennyisége, s az F-G besorolásból B-be ugorhatnának az épületek. A megfelelően kivitelezett beruházás a fafűtéses háztartásoknál körülbelül 100 ezer, a gázfűtéses épületekben akár 190 ezer forintos megtakarítást is hozhat a családi költségvetésben évente.

Csak szakszerűen!

A vályog épületek korszerűsítése esetén különös hangsúlyt kap a megfelelő tervezés és kivitelezés, feltétlenül szakemberhez kell tehát fordulni a tulajdonosoknak a beruházások előtt. A vályog ugyanis képes felvenni és leadni a környezetében levő nedvességet, ezért egy rosszul sikerült hőszigetelés esetén a nedvességtartalom könnyen magasabb lehet a megengedettnél, s elindulhat a páralecsapódás és a penészesedés. A vályog épületeknél sokan ezért nem is javasolják a polisztirol szigetelést, inkább a drágább kőzetgyapotot vagy a cellulóz szigetelőanyagokat ajánlják.

A páraképződést ugyanakkor az épület tényleges állapota, tájolása, környezete is erősen befolyásolja, elméletileg tehát kedvező esetben nem kizárt a polisztirol szigetelőanyag használata sem, ennek megítélését azonban bízzuk az energetikus szakemberre. A szakértő költsége a beruházás összértékéhez viszonyítva alacsony – különösen, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.

Az Energiaklub kutatása során elvégzett mintaszámítások szerint akár polisztirolhabról, akár kőzetgyapot szigetelésről van szó, 10 cm vastag anyag már elegendő ahhoz, hogy az 50-es vályogtégla-falazatok hőátbocsátási képessége elérje, sőt kissé meghaladja az új építésű házak falazataival szemben támasztott követelményeket. Lényeges, hogy a padlásfödémet is szigeteljük: a vályog házakra jellemző fa födém esetén 10 cm vastag kőzetgyapot vagy üveggyapot szigetelőanyag már megfelelően szigetel.

Ez egyébként a legegyszerűbben megvalósítható energiahatékonysági beruházás, ugyanis a szigetelőanyagot egyszerűen csak le kell rakni a – természetesen kitakarított, lomtalanított, galambtalanított – padlástérben. Fontos, hogy az anyagot védjük az esetleges beázástól, ezért a cseréplécek alá esővédő fólia felhelyezése is szükséges lehet.

Mennyibe kerül a beruházás?

A külső hőszigetelést és a nyílászáró-cserét több szempont miatt is együtt érdemes igazán elvégezni: a homlokzat és a padlásfödém szigetelése, jó minőségű, hatékony (U=1 W/m2K értéknél nem rosszabb), hőszigetelt redőnnyel ellátott nyílászárók beépítésének költsége átlagos méretű és formájú vályog házaknál 1,5 millió Ft körül alakul „normális” körülmények között. Természetesen más a helyzet, ha alulról vizesedik a fal, vagy egyéb speciális körülményt kell kezelni.

Ha a megtakarított energiaköltségekhez viszonyítjuk a beruházás költségeit, azt mondhatjuk, hogy megéri a hatékonyságba fektetni: ha a beruházás helyett ezt a pénzt bankba tennénk, nem nyernénk annyit a kamatokkal, mint amennyi energiaköltséget a szigetelés és az ablakok élettartama alatt a beruházás révén megtakaríthatunk. Főleg ha az energiaárak emelkedését is számításba vesszük.

Vályogtéglák száradnak a napon. Forrás: Oláh Tibor/MTI

Vályogtéglák száradnak a napon. Forrás: Oláh Tibor/MTI

Induljunk a kályhától?

Ejtsünk néhány szót a fűtési rendszerekről is. Lényeges, hogy ha ezt is szeretnék korszerűsíteni, akkor is az épülethéj, vagyis a falak, a padlásfödém és az ablakok hatékonyabbá tételével célszerű kezdeni. Mégpedig azért, mert ha az épület hőveszteségét csökkenteni tudjuk, az hatással lehet a fűtési rendszer méretezésére is, hiszen ekkor ugyanazt a hőmérsékletet esetleg egy kisebb teljesítményű fűtőberendezés is elő tudja majd állítani. Tisztában kell lennünk azzal, hogy a kályhás, konvektoros, bojleres rendszerek hatékonnyá tétele nem kis munka és beruházás. Ilyenkor ugyanis nem egyszerűen a berendezéseket kell lecserélni, hanem a teljes fűtési rendszert ki kell építeni a házban.

Tehát azon túl, hogy a „kazánboltban” megvesszük a faelgázosító vagy kondenzációs kazánt (a napkollektoros, hőszivattyús rendszerektől most tekintsünk el), de a falakban vagy a padlóban ki is kell építeni a szükséges csőrendszert, különféle egyéb műszaki megoldásokra és berendezésekre (pl. termosztát) van szükség. Meg kell vennünk a radiátorokat, fel kell szereltetni, szükség van a kémény szakvéleményezésére és esetleg a bélelésére is, engedélyeztetni kell a beavatkozást, stb.

Ez könnyedén elérheti az 1-1,5 millió forintot, a megtakarítható energia viszont már nem lesz olyan drámai, mint a szigetelés és nyílászáró-csere esetén. A beruházás így jóval hosszabb idő alatt térül meg (ha megtérül), ebben az esetben tehát nem igaz a régi mondás, miszerint induljunk a kályhától. Természetesen ez nem igaz a veszélyessé vált fűtőberendezésekre, kazánokra, ezeket feltétlenül ki kell cserélni.

Vágjunk bele!?

Ez egyéni döntés kérdése, amelyhez a fenti szempontok mellett mérlegelni kell azt is, hogy van-e olyan állapotban az épület, hogy egyáltalán érdemes legyen pénzt költeni rá – sajnos sok vályog ház annyira leromlott állapotban, vagy akár árvízveszélyes területen van, hogy nemigen éri meg hozzányúlni. Mérlegelni kell azt is, hogy ha esetleg a közeljövőben el akarnák adni a házat, a hatékonyságra költött pénzt az eladáskor érvényesíteni tudják-e majd az árban, különösen az ország azon részein, ahol alacsonyak az ingatlanárak.

Fontos szempont az is, hogy honnan teremti elő a háztartás a beruházáshoz szükséges pénzt: sokan az állami pályázatok kiírására várnak, a helyzet azonban idén sajnos nem sok jóval kecsegtet. Összességében tehát, aki teheti és az épülete is megfelelő állapotban van, keressen fel szakembert s szigeteljen, cseréljen ablakot. Megfelelő tervezés és kivitelezés mellett ez nagyon jó beruházás lehet.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Beregszász, 2015. március 19.  
Vásárló fizet az egyik élelmiszer áruházban a kárpátaljai Beregszászon, a Bohdana Hmelnickoho utcában 2015. március 18-án. Ukrajnában a nemzeti valuta leértékelődése miatt leginkább az alapvető élelmiszerek drágultak, a hrivnya értékének ingadozása miatt egy napon belül is változnak az árak.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.