Élet-Stílus

Nem a csúcson kell venni

admin
admin

2010. 11. 15. 05:00

Az arany a bankkártyák, majd az internet korszakában is az értékállóság szimbóluma maradt, gazdasági válság idején e szerepe különösen fölerősödik. A nemesfém ára azonban már csillagászati magasságokban jár. A magyar lakosság egy része a válságban eladja a családi ékszereket, miközben mások aranyrudat vásárolva menekítik biztonságba pénzüket.

Először birtokolnak több aranyat a magánbefektetők a világ nemzeti bankjainak aranytartalékánál – tartalmazza a World Gold Council friss jelentése. A jegybankok ugyanis az utóbbi években alapkamataik mélyben tartásával próbálták élénkíteni a gazdaságot. Az alacsony kamatszint és a válsághangulat pedig az értékpapíroktól az aranypiac felé vonzotta a befektetők pénzét. Az elemzők egy része szerint ez a folyamat egyelőre nem ért véget, mivel a jegybankok továbbra is alacsonyan tartják az alapkamatokat. A tőzsdén az árfolyam már átlépte az 1300 dolláros unciánkénti árat, a fizikai piacon pedig immár 31 ezer euró körül mozog egy kilogramm „négy kilences”, azaz 999,9 ezrelék tisztaságú rúd ára. Lehet, hogy az arany piacán elkezdődött a buborékképződés, ami miatt egyre kockázatosabb a nemesfémbe fektetni.

Mindig drága volt
Az arany évezredek óta változó megítélésű: mint nemesfém, régóta egyet jelent az értékállósággal, napjainkban pedig különösen alkalmas lehet az infláció elleni védekezésre. Régebben semmilyen megfogható használati értéke nem volt (ma már az ékszercélú felhasználás mellett van fogászati, ipari felhasználása is), de mégis mindig sokba került. Ahogyan drágul, a valós (értsd nem befektetési, hanem felhasználási) kereslet csökken iránta. Sőt, az összesített aranykereslet sem nőtt az elmúlt tíz évben. Az ipari és fogászati felhasználás stabil, a kisbefektetői, illetve a nagybefektetői (alapok) felhalmozás pedig éppen csak pótolta az ékszerészek kieső keresletét. Mégis változatlan kereslet mellett elszállt az ár. Az utóbbi időkben az arany mindig drágul: ha baj van, azért, mert oda lehet menekülni, ha pedig optimizmus uralkodik, akkor azért, mert minden drágul.

A dollár és az arany ára alapvetően fordított irányban szokott mozogni, de most mintha ez a hatás is megszűnt volna. Ennek amúgy az volt alapja, hogy a világ aranytermelését csak kisebb részt a dollárt használó országok keresik, viszont a nemesfémet dollárban jegyzik. Ha gyenge a dollár, akkor több aranyat vesznek a fő felhasználók: India, Kína, Vietnam, Törökország és az arab térség, a fejlett világban az amerikai és az olasz ékszerészek a fő vevők. Főleg olyan országok vesznek sok aranyat, ahol hagyománya van az arany ékszereknek és nagy a népesség. Párhuzamosan mozog a kereslet a GDP és a házasságkötések számának növekedésével is.

Cirkónium a fogászatban


Visszaszorulóban az utóbbi években az arany felhasználása a fogászatban.
A 22 karátos kerámia arany húsz éve még csupán 2 ezer forint volt
grammonként, mára 13 ezer forintba kerül ugyanekkora mennyiség. Egy-egy
fog töméséhez átlagosan kettő gramm kerámia aranyra van szükség, de
előfordulhat közel 5 grammos tömés is. Az arany hidak, koronák
beépítésénél horribilis összegekkel számolhatunk. Pedig a nemesfémeknek
jó a bakteriosztatikus hatásuk, jól megférnek a foghússal. Ezért is
alkalmazzák ezeket előszeretettel a fogorvosok. Mégis, az aranynak
kihívója akadt fogászati téren. „A mai fogfehérítős időkben, egy új
elem, a cirkónium szorítja vissza a fogászati arany alkalmazását. Ennek
fehér vázas magjára égetik a porcelánt. Mára egész körhidakat el lehet
így készíteni” – mondta érdeklődésünkre Alföldi Antal fogszakorvos, az
Alföldi Dental Systems tulajdonos főorvosa.

A fentebb említett fejlődő országok nagy és fiatal népességgel rendelkeznek, ráadásul relatíve megúszták a válságot, de a dollár, vagy az arany dollárban mért árának a drágulása azért visszaveti a keresletet. Az aranyat emellett főleg megtakarítási szempontból keresik, márpedig ha a tőkepiacokon turbulencia tapasztalható, illetve ha alacsonyak a dollárkamatok, akkor sokan keresik befektetési céllal az aranyat. Ez a helyzet manapság is, de a hosszú menetelés korrekcióért kiált.

Figyelmeztető lehet a klasszikus amerikai mutató, vagyis az arany/olaj hányados. Egy uncia arany árának és egy barrel kőolaj árának dollárban vett hányadosa 7 és 20 közé szokott esni. Ha alacsony a szám, akkor jobbak az arany kilátásai, ha magas, akkor az olaj relatív pozíciója javulhat. Nos, jelenleg az 1350 dolláros arany és a 80 dolláros olaj mellett a hányados 17. Ez az érték a megszokott intervallumon belül van, de annyira a felső szélén, hogy az már egyfajta aranyár-korrekciót sejtet.
Ha valóban lesz korrekció, azt már kevesen várják, hogy az arany ára nagyot esik, s hosszabb távon sokan prognosztizálják a nemesfém további drágulását. Ezt pedig nem csak tőzsdei vétellel, de fizikai arany vásárlásával is ki lehet használni. Sőt, a határidős tőzsdei pozícióban kisebb esés esetén is tönkre lehet menni, míg például egy aranytömb-tulajdonos nyugodtan alszik. Rövidtávra – ha nem kimondottan tőzsdei spekulációról van szó – nem érdemes aranyat venni, mivel például a rudak esetében a vételi és az eladási ár között 5–10 százalékos a különbség.

Zuhanó ékszereladások
Szerény kockázat mellett, vagyis az árutőzsdei spekulációt kizárva azok a befektetők szakítottak igazán nagyot az aranyon, akik két évvel ezelőtt kilószámra vásárolták fel zálogházakban és ékszerüzletekben. Takács József, a Magyar Nemesfémesek Országos Szövetségének (Maneosz) elnöke egyelőre az aranyár további, ám mérsékeltebb emelkedésével számol. Jellemző hazai tendencia ugyanakkor, hogy a befektetésre felhasznált „négy kilences” arany mennyisége már meghaladja az ékszerekre felhasználtakét. A Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézetnél (Nehiti) fémjelzett arany ékszerek mennyisége a 2002-es 5 tonnáról 2009-re kevesebb, mint 2 tonnára esett vissza. „Sajnos a világválság hatása a nemesfémes szakmát is igen érzékenyen érintette. Ez a termékkör is azok közé tartozik, amelyről a fogyasztók a válság hatására a leghamarabb mondanak le. Az is valószínűsíthető, hogy a kilábalást követően a válság előtti időszakra jellemző mennyiség vásárlásához a legkésőbb fognak visszatérni” – fogalmazott érdeklődésünkre Teleszky János, a Nehiti igazgatóhelyettese.

Klapka és az arany

■ Egy régi zsidó mondás szerint, ha van pénzed, egyharmad részt
aranyba, egyharmad részt ingatlanba, egyharmad részt tőzsdébe tedd.
Akármelyik gyengélkedik, a másik kettő mindig jó lesz – közli üzleti
hitvallását Klapka György, a Klapka Üzletház tulajdonosa, aki jellemző
módon Aranyember.hu címet választotta cége internetes címeként. Saját
élettapasztalatából tudja, hogy az arany a túlélést jelenti nehéz
időkben. A háború alatt, Budapest ostromakor, ha pénzért nem is,
aranyért mindig lehetett sót, tojást, kenyeret kapni. Klapka György
szerint a forgalmiadó-mentes tömbarany az igazi befektetés, az
adóköteles ékszerarannyal ugyanakkor vigyázni kell. Utóbbit nagyon nehéz
ma eladni.

Nagyon úgy néz ki tehát, hogy most az arany beolvasztási korszakát éljük. Válság idején ez gyakran előfordul, amikor pedig visszatér a gazdasági fellendülés, ismét szép ékszereket készítenek belőle. Manapság a lakosság és egyes, főleg vidéki ékszerüzletek törtaranyként adnak túl a nemesfémen, pusztán az aranytartalomért. „Az 1940-es, 1960-as évek gyönyörű ékszereinek többsége is a beolvasztás sorsára jutott az elmúlt hónapokban” – mondja Kovácsné Racskó Szilvia, a BÁV Bizományi Kereskedőház és Zálogház Zrt. nemesfém áruforgalmi menedzsere. Nagyon kevés régi arany ékszer marad fenn az országban. Ehhez az kellett volna, hogy egy magyarországi család az elmúlt száz évben folyamatosan jólétben éljen, így nem kényszerült volna arra, hogy időnként eladja ékszereit. A valós helyzet ezzel szemben az, hogy a magyar lakosság ékszereit beolvasztják, majd pedig tömbaranyként felszippantja Nyugat-Európa, Törökország és a szovjet utódállamok valamelyike.

A kényszerből eladókkal szemben sokan éppen aranyba menekítik pénzüket. Az értékállóság miatt a befektetési aranytermék megválasztásánál igen fontos figyelni annak tisztaságára. A „négy kilences” tisztaságú rudak, érmék a leginkább eladhatók. Továbbá fontos, hogy a forgalmazó milyen múltú, rendelkezik-e a szükséges anyagi háttérrel, illetve hatósági engedéllyel. A Nehiti engedélye egy megbízhatósági tanúsítvány, amelynek hiányában senki nem folytathat aranykereskedelmet. Európában a londoni tőzsde auditálja, minősíti, teszi általánosan ismertté a feltételeknek megfelelő kibocsátókat és termékeiket. Az így auditált termékeket bárhol átveszik, megveszik, elfogadják a világon. Az osztrák pénzverde például ilyen, nemzetközileg auditált kibocsátó, magyar megfelelője viszont nem rendelkezik ilyen minősítéssel.

Belül réz
Amire pedig szintén fontos odafigyelni, az a hamisítás. A jelenlegi csillagászati aranyárak mellett nem csodálkozhatunk azon, hogy továbbra is sokan próbálkoznak ezzel. A Nehiti igazgatóhelyettesének tájékoztatása szerint az utóbbi időben nagy mennyiségben kerültek piacra króm-acél (vas, króm, nikkel összetételű) karkötők és láncok, amelyekben hamis 1966-1999 között használatos 18 karátos magyar vám fémjel található. Ezeket az ékszereket elsősorban zálogfiókokban próbálják meg fehéraranyként értékesíteni az elkövetők. Sajnos ismét forgalomban vannak gyanúsan nehéz, üreges karkötők, amelyeket belülről idegen anyaggal (például rézzel) töltöttek ki, hogy így súlyosabb „nemesfém ékszert” kapjanak. A karkötőben hamis belföldi 14K-os fémjelzés és esetenként hamis H (hivatal) jelzés, továbbá egy a hatóság nyilvántartásában nem szereplő „HP” névjelzés található.

Kis aranytörténet

■ Négy-öt
ezer évvel ezelőtt kezdte betölteni a pénz funkcióit az arany. A XX.
század eleje óta a szerepe mind szűkebb körre korlátozódott. Az I.
világháború után az országok többsége felfüggesztette az
aranystandard-rendszer működését, majd az 1929–1933-as gazdasági válság
idején annak minden formáját felszámolták. Az aranystandard
megszűnésével az arany kiszorult a belső pénzforgalomból, egyre kevésbé
forgott, így nem mérte igazán az értéket, tehát belföldön nem is
számított már pénznek. Az arany monetáris szerepe az 1980-as években már
csak arra korlátozódott, hogy a jegybankok tartalékaik egy részét
aranyban tartották. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) az aranytartalékot az
1989. évi 65 tonnás szintről 1990 májusa és 1991 februárja között 8
tonnára csökkentette. 1992 októberére érte el az aranykészlet a
jelenlegi 3 tonnás szintet. Listár Dániel, a magyar jegybank
kommunikációs szakértőjének tájékoztatása szerint az MNB az
aranytartalék bővítését jelenleg nem tervezi.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2016. február 26.
A Microsoft informatikai világcég magyarországi székháza az egykori óbudai Gázgyár területén létesült Graphisoft parkban, a főváros III. kerületében.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemű – különösen szerzői jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítője közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelőssége e körben kizárt.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.