Élet-Stílus

Ismét botrányt kavart egy szappanopera

admin
admin

2010. 08. 31. 13:45

Nincs ramadán szappanopera nélkül, sőt nem múlik el évről évre úgy a böjti hónap, hogy ne borzolja fel a kedélyeket egy-egy sorozat. Míg korábban egy, a többnejűségről szóló teleregény ütötte ki a biztosítékot, addig az idei, augusztus 11. óta tartó ramadán alatt a Kleopátra életét bemutató széria áll a kritikák kereszttüzében.

A legendás Kleopátráról készült egyiptomi-szíriai televíziós sorozatot elsősorban az egyiptomi Régészeti Hivatal elnöke, Zahi Hawass kifogásolja, mivel szerinte a történelmi szappanopera jócskán elrugaszkodott a történelmi valóságtól.

Berágott a főrégész

Az uralkodónőről szóló első arab tévésorozatot nagy várakozás előzte meg, ugyanis az egyiptomi sajtóban olvasható beharangozója szerint az uralkodónő személyiségét eddig ismeretlen nézőpontból mutatja be. A szappanoperában a legendás Kleopátra szerepét Szulaf Favakerdzsi szíriai színésznő alakítja. A főrégész azzal érvelt, hogy a sorozat nem a történelmi valóságot mutatja be, az eseményeknek ugyanis semmi közük ahhoz, ahogyan Kleopátra Egyiptom politikai színpadán megjelent.

Zahi Hawass nemcsak a rendezést, hanem a díszletet és a jelmezt is bírálta, mondván egyáltalán nem korhűek. „A sorozatban bemutatott életformának köze sincs ahhoz, ahogyan akkoriban éltek” – mutatott rá. Bírálataihoz az egyik legismertebb egyiptomi filmkritikus, Tarik as-Sennawi is csatlakozott, mondván a sorozat készítői megsértették a művészetet. A szappanopera producere, Tarek Sziam viszont azzal érvel, hogy neki nem állt szándékában a történelmi valóság ábrázolása, hanem Kleopátra személyiségére – különösen az apjával való kapcsolatára – akart koncentrálni.

A poligámián is kiakadtak

Az arab tévécsatornák tízmillió dollárokat költenek évente sorozatok gyártására még a böjti hónap előtt. Akár további kritizálnivaló is bőséggel akad, hiszen a Kleopátrán kívül az idei egyiptomi szappanoperák olyan témákat feszegetnek, mint a titkos házasság, a gyermekekkel özvegyen maradt nők társadalmi helyzete, az arab világban oly’ annyira szokatlan szingliség vagy éppen a helyi drogkereskedelem.

2008-ban egy török szappanopera tartotta lázban a Közel-Keletet. A Núr című sorozat idealizált képet festett a modern házasságról, egyenlő félként kezelve a házastársakat, miközben a muszlim társadalmakban a férfiközpontúság dominál, a nők pedig rendszerint nem dönthetnek leendő férjük személyéről. Az előtte lévő években egy álnok szirénről szóló teleregény váltott ki vitákat, ugyanis a női főszereplő a szépségét használta fel céljai elérésére. Ám a Ló nélküli lovas című sorozat sem úszta meg kritikák nélkül: Izrael tiltakozását az váltotta ki, hogy a szappanopera vitatta a zsidó állam létezési jogát.

A 2001-es ramadánkor a Hag Metwalli család című szappanopera borzolta fel a női nézők és elsősorban a nőszövetségek kedélyeit Egyiptomban: a széria egy muszlim férfi és négy felesége mindennapjait mutatta be. Az iszlám ugyan megengedi a többnejűséget, amennyiben a férj egyenlően bánik valamennyi feleségével (anyagilag és érzelmileg), Egyiptomban azonban a férfiak kevesebb mint három százaléka él egynél több asszonnyal. A sorozat felhőtlen házastársi kapcsolatként mutatta be a poligámiát – a sorozatban a családfő feleségei egy fedél alatt élnek teljes egyetértésben és barátságban –, miközben minden muzulmán feleség attól retteg, hogy a férj egy új asszonyt hoz a házhoz.

A 2000-ben vetített Virágszirmok című széria az Egyiptomban élő koptok körében kavart vihart, ugyanis a szappanopera középpontjában egy kopt nő és egy muzulmán férfi házassága áll. Egy kopt ügyvéd még pert is indított a sorozatot sugárzó tévécsatorna ellen azzal érvelve, hogy a teleregény alapgondolata – miszerint a kopt egyház elfogadja ezt a fajta házasságot – sérti a koptokat.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.