Élet-Stílus

Láthatatlan gyilkos a levegőben

admin
admin

2010. 02. 18. 14:31

A téli időszak egyik legkomolyabb veszélyforrása a körülöttünk észrevétlenül lebegő szállópor. Forrása leginkább a közlekedés, végállomása pedig az ember légzőszerve, amelynek minden pontján képes megtapadni és gyulladást, rákot okozni.

Évszázadokon keresztül az emberek úgy választották meg a lakóhelyüket, hogy a környezeti feltételek minél kedvezőbbek legyenek. Az ipari forradalom óriási változást hozott az energiafelhasználásban, a technika fejlődésében, és ezzel együtt a környezet állapotában is. A kedvezőbb megélhetés reményében az emberek városokba települtek, ahol a levegő a technika aktuális fejlettségi szintjétől függően mindig mással és mással volt szennyezve.

A széntüzelés elterjedése után a kén-dioxid-szennyezettség okozott problémát, majd néhány száz évvel később a gépkocsik tömeges elterjedése a nitrogén-oxidok és ezzel együtt a csak nyáron előforduló, úgynevezett troposzférikus ózon feldúsulását eredményezte a légkörben. Napjainkban főleg a PM10 koncentrációjának megemelkedése tölti el aggodalommal a lakosságot. Magyarországon az utóbbi években a PM10 légszennyezőhöz, illetve a troposzférikus ózonhoz kapcsolódó epizódhelyzetek okozták a legtöbb levegőtisztaság-védelmi problémát – tudtuk meg az Országos Meteorológiai Szolgálattól (OMSZ).

Saját magunkat mérgezzük

A PM10, amely a magyar terminológiába mint levegőben szálló por került be, azoknak a levegőben előforduló részecskéknek az összessége, melyek mérete 10 mikrométernél (a méter milliomod része) kisebb. Azért került az érdeklődés középpontjába, mert maradandó egészségkárosodást okozhat az emberi szervezetben, az apró részecskék ugyanis hordozófelületet képeznek sok veszélyes anyag számára. Elsősorban a légzőszerveinkre hatnak károsan, mivel azok szinte minden pontján képesek lerakódni, ahol gyulladásokat, idővel daganatokat és más rosszindulatú elváltozásokat okozhatnak.

A PM10 antropogén forrásai közül a legfontosabbak a fa- és széntüzelés során a levegőbe kerülő égéstermékek, valamint a gépkocsik kipufogógázai. Városi körülmények között fontos forrás még az a por, ami az autók gumija és az aszfaltutak kölcsönhatása során kerül a levegőbe, különösen a rossz állapotban lévő utak esetén. Egy városban éves szinten, azonos gépjárműfogalom mellett télen nagyobb PM10 – kibocsátással kell számolni. A levegőben kialakuló PM10 szennyezettségi szintet ugyanis két tényező határozza meg: a kibocsátás és a meteorológiai helyzet.

(MTI)Az időjárás „rásegít”

Vannak olyan időjárási körülmények, amelyek kimondottan kedveznek a PM10 feldúsulásának. A városokon belüli téli koncentrációnövekedés egyrészt magyarázható a kibocsátás megnövekedésével, azaz a fűtési szezonnal. Egyes esetekben azonban előfordul, hogy a városoktól és kibocsátó forrásoktól távol eső, úgynevezett háttérszennyezettség-mérő állomásokon is a PM10 feldúsulása tapasztalható. Ekkor a fő ok az időjárási helyzetben keresendő.

A magas porszennyezettségi epizódok és az időjárási helyzet összehasonlításából kiderül, hogy a szennyezettség mértéke szoros összefüggésben van a légnyomás változásával, a szélsebességgel, a keveredési réteg vastagságával – ebben függőleges áramlások által egyenletesen elkeverednek a gázok – és az ezeket meghatározó magas vagy alacsony nyomású légköri képződményekkel (ciklonok, anticiklonok). A szennyezettség mértéke növekszik anticiklonális helyzetekben: ilyenkor az anticiklon területén a leszálló légáramlások uralkodnak, a szél gyenge és éjszaka, derült égbolt mellett a felszíni kisugárzás erős, ezért stabil légrétegződés alakul ki. A keveredési réteg magassága kicsi, így a levegőbe jutó szennyezőanyagok a forrás közelében maradnak, ott felhalmozódnak.

Az ábrán a hőmérséklet és a porkoncentráció változása 2009. januárjában, egy szennyezettségi epizódhelyzet alkalmával. (Budapest, Gilice téri mérőállomás) A hideg napokon a PM10 jelentősen feldúsult, koncentrációja az úgynevezett „riasztási küszöbértéket” is meghaladta. Az időjárás enyhülésével (jan. 11-től) a porszennyezés mértéke lecsökkent. (Forrás: OMSZ)

Ködös, szürke és káros

Ez az időjárási helyzet egész évben magasabb szennyezőanyag koncentrációkat eredményez, ám a Kárpát-medence speciális földrajzi viszonyai mellett télen hosszabban tartó, illetve magasabb koncentrációjú epizódhelyzetek alakulnak ki. Télen, egy anticiklonális helyzetben a hideg levegő kitölti a Kárpát-medencét, amit kisebb időjárás-változások nem képesek „felszakítani”. A légmozgás nagyon gyenge, csapadék nem hullik. A szennyezőanyagokon kívül a pára is felhalmozódhat, így gyakran ködös szürke idő alakul ki.

Ezeknek a szennyezettségi epizódhelyzeteknek nem csak a kialakulása, de a megszűnése is egyértelműen a meteorológiai helyzet változásának számlájára írható. Amennyiben – általában időjárási frontok hatására – szelesebbé és enyhébbé válik az időjárás, valamint beindulnak a keveredési folyamatok, akkor a szennyezett levegő felhígul, a káros anyagok a felsőbb légrétegekbe távoznak.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.