Élet-Stílus

Argentin MESSIás

Mi lehet az, amiben Diego Maradona, Marco van Basten és Ronaldinho már 2006 elején is egyetértett? A közelmúlt, illetve a jelen futballhéroszai egymás szavába vágva egy akkor alig 18 éves labdarúgót méltattak: Lionel Messit.

Ha valaki négy Aranylabda, illetve egy élő legenda – napjaink gyakorlata alapján azért Maradonának is járt volna egy-két gömb (a France Football 1995, a libériai elnökválasztáson nemrég lemaradt George Weah diadala óta minden Európában szereplő labdarúgót figyelembe vesz lajstromának összeállításakor) – figyelmét felkelti, már önmagában is dicséretes.

A 2005 decemberében az olasz Tuttosport által nagy fölénnyel az év legjobb fiatal futballistájának választott Messi azonban továbblépett. Ő lett 2005 új Maradonája, ha úgy tetszik a futballesztendő legizgalmasabb tinédzsere, egyben a Real Madrid együttesétől a „galaktikus” jelzőt a pályán mutatott teljesítménnyel elcsenő Barcelona nagy felfedezettje. A felfedezés rendszerint az újdonság erejével hat – Messi esetében azonban akár újrafelfedezésről beszélhetünk.

2005 elején a rosariói születésű fiatalember mindössze egyike volt a katalán klub reménységeinek. A gránátvörös-kékek „fakójában” játszott, pusztán párezer néző előtt. Bár a bajnoki győzelemmel zárult idényben hét alkalommal is szerephez jutott – 17 évesen, tíz hónaposan és hét naposan a Barca legfiatalabb bajnoki gólszerzőjévé avanzsált (csúcsát két évvel később megdöntötte az épp Messi passzát értékesítő Krkic) – a 77 percnyi játékidő távolról sem ígért meseszerű folytatást.

Arcok és korok: Lionel Messi

Arcok és korok: Lionel Messi

Júliusban azonban az épp felnőtt korúvá cseperedő 18 éves játékos Hollandiába utazott. A németalföldi „turistaút” mellett Messi sokat tett azért, hogy a labdarúgás őt ismerje meg. Argentína ugyanis megnyerte az U20-as világbajnokságot, és senki sem lepődött meg azon, hogy a vb-arany és a gólkirályi cím mellett Messi a torna legjobbjának járó elismerést is bezsebelte. Barcelonában persze korábban is tudatában voltak annak, hogy valami igazán értékeset horgásztak ki Az a gyorsaság, amellyel a barcelonai elnök, Joan Laporta Hollandiába viharzott, hogy nyélbe üsse a támadó újabb szerződését, ugyanakkor arról árulkodik, hogy anno még a Camp Nouban sem fogták fel igazán, mekkora kincs a gondjaikra bízott kamasz.

A hollandiai eseményeket árgus szemmel követő nagyok közül a Real Madrid, az Inter, a Glasgow Rangers és a Milan képviselői is egyre szorosabb köröket „futottak” Messi körül és félő volt, hogy elcsábítják a B-csapatban mintegy évi 150 ezer eurót kereső tinit. A játékos gázsiját a Barca-elnök szinte kapásból emelte meg évi 4,4 millióra – s nem utolsó sorban a 2014-ig érvényes szerződés a kis argentin kivásárlási árát is tartalmazta. Aki az ifjút vitte volna, igencsak mélyen nyúlhatott volna a zsebbe, hisz Messi „értéke” eurocentig megegyezett az akkor épp legjobb időszakát futó Ronaldinhoéval: 150 millió euró (ezt a barcelonaiak legutóbb további 100 millióval megfejelték).

„Che, boludo!”
„Ő mindenkitől különbözik. Más, mint Aimar, Riquelme vagy D’Alessandro. Úgy tűnik, mintha Messinek lenne egy extra sebessége, nevezzük hatodik ütemnek. S ami a legmeglepőbb, a labda a legkisebb gondot sem okozza neki. Mindig a lábfeje tetején marad, mintha oda lenne ragasztva. Ő nemcsak érzi a labdát – vele él. S ez különbözteti meg őt a többi klasszistól” – vélte az isteni Diego, aki hozzátette: „A világ két legjobb játékosa? Ronaldinho és Messi. Ami a legszebb az egészben, hogy Messi még távolról sem jutott el képességei határára.”

Messi-Mikulás - a barcelonai akváriumban, 2006 telén (MTI/EPA)

Messi-Mikulás – a barcelonai akváriumban, 2006 telén (MTI/EPA)

A hagyományos argentin-brazil ellentét jegyében érdekes, miként vélekedett akkori csapattársáról Ronaldinho, aki 2006 végén már-már állandósuló jelleggel bérelte ki a futball-Olümposz csúcsát. A két labdaművész kapcsolata természetesen nem új keletű. 2004 őszén a „zöldfülű” Messi épp edzésre tartott, amikor arra rezzent fel, hogy anyanyelvén szólítják. „Che, boludo!” (Helló, haver!).

Majd megdermedt, amikor megfordulva egy – védjegynek számító – vigyorral szembesült. A kedveskedésre, tréfára mindig hajlamos, s az argentin „folklórban” is járatos Ronaldinho, illetve fiatal védence azóta szinte elválaszthatatlanok: egyik interjújában a jelenleg a Milant erősítő, ám barátjával a kapcsolatot azóta is ápoló brazil mint „kisöccsét” jellemezte az argentint, aki ugyanakkor elárulta, hogy azóta is elsősorban a szamba-futballistákkal barátkozik.

Az öltözőben Ronaldinho tanácsára került mellé, valamint az immár a Chelsea-t erősítő brazil-portugál Deco, illetve Xavi közelébe, de Messi édesapja, Jorge szerint az Arsenalt is megjárt Sylvinho az, akinek fia talán a legtöbbet köszönheti.
„Az összes barcelonai játékos kifejezetten barátságos volt a fiammal, azonban a brazilok egyenesen körükbe fogadták. Sylvinho például pótapaként pesztonkázta, míg Deco vásárolni fuvarozta és a barcelonai brazilok által kedvelt fodrászhoz is elvitte.”

“Öcsi, a haj teszi az embert!” – Messi és Ronaldinho (MTI/EPA)

Utóbbi a pöttöm argentin frizuráján aligha látszott. Messi szabadidejének legnagyobb részét azonban Ronaldinhóval töltötte, akivel többek között parázs labdarúgó csatákat vívtak… a számítógép előtt. „Jól tesz vesz, de gyakran legyőztem” – állította Messi, míg az örökké nevetgélő brazil aranylabdás szerint „mindez hazugság. Messi nem rossz, de esélye sincs, ha belelendülök.”

Aki magát fedezte fel
A jelenleg is a Beatles-zenészek által „forradalmasított” gombafrizurát favorizáló dél-amerikaival aligha gyűlt meg a baja a katalán fodrászoknak, az ortopédoknak annál több fejfájást okozott a „Bolha” becenevét 169 centis magasságának (is) betudó támadó. A Newell’s Old Boys ifjoncaként ugyanis ritka rendellenességet diagnosztizáltak a már gyermekkorában is kirobbanó tehetségű Lionelnél.

Az orvosok felfedezték, hogy az akkor 13 éves kisfiú szervezetében a kelletnél kevesebb a csontok fejlődését elősegítő növekedési hormon: félő volt, hogy Messi mély növésű marad. Az argentin klubnál is rögtön felfigyeltek a fiatal tehetség kiváló adottságaira. Az utánpótlásáról is méltán elhíresült – Jorge Griffa irányítása alatt az „öreg fiúk” többek között Gabriel Batistutát, Juan Román Riquelmét, Roberto Sensinit, Gabriel Heinzét és Carlos Tévezt adták az argentin és a világ labdarúgásának – egyesületnél szinte azonnal kiszúrták a labdával már akkor is „összenőtt” csodagyereket.

„Lenyűgöző dolgokat művelt” – árulta el Enrique Dominguez, a klub korosztályos csapatainak korábbi felügyelője. „Úristen, a fizika törvényeit meghazudtoló trükköket játszi könnyedséggel mutatta be. Korábban Maradona volt az egyetlen gyerek, aki mindezekre képes volt.”

Barátokból ellenfelek. Messi és Ronaldinho pacsija az oilmpián (MTI/EPA)

Barátokból ellenfelek. Messi és Ronaldinho pacsija az olimpián (MTI/EPA)

Az egyesület azonban nem tudta vállalni a kezelés költségeit, s bár a család egy ideig állami támogatást igénybe véve állta a számlát, a megtakarított pénz elapadtával új tervet eszeltek ki: Lionelt Európában gyógyíttatják. Bár korábban a River Plate vezetősége is jelezte, hogy lenyűgözte őket a gyerekfutballista, a katalán és olaszországi rokonságra voksoló család ekkor már gyakorlatilag az Öreg Földrész mellett tette le a voksát.

A Messiről egyik játékosmegfigyelője által ekkor már meggyőző információkkal rendelkező Barcelona próbajátékra invitálta az argentin csöppséget, s utóbbi nem vallott szégyent a La Massíán, a barcelonai futballakadémián. Sőt.

„Kevesebb mint tíz perc elég volt ahhoz, hogy kiderüljön: ő a jövő egyik állócsillaga” – áradozott később Carlos Rexach, a Barcelona egykori edzője. „Negyvenéves pályafutásom alatt nem láttam hozzá fogható tehetséget. De nem az én érdemem, hogy ez a talentum ragyogni kezdett: Messi gyakorlatilag magát fedezte fel. Bárki, hangsúlyozom, bárki, aki kicsit is konyít a futballhoz, első pillantásra láthatta – ő egy más dimenzió.”

A katalánokat olyannyira lenyűgözte a kisfiú, hogy azonnal előszerződést ajánlottak neki, s a Rosarióba visszatért család nem is hezitált sokat: rövid idő után útra keltek fiúkkal.
„Rosarióban az összes szomszédunk és a barátaink is eljöttek, hogy elbúcsúztassanak” – emlékezett vissza a főhős. „Mindenki ott volt, olyan sokan, hogy az utcán gyülekeztek. Szüleim, valamint két fivérem és a húgom mindannyian a repülőtérre szállító taxit várták, s valamennyien könnyeztek.”

A Messi család hamarosan berendezkedett Barcelonában, s a klub által vállalt kezeléseknek hála Lionel növekedése látványosan felgyorsult. A fiatalok öltözőjében ugyan eleinte ő volt az, aki a padon ülve lábával nem érte a földet, később azonban havi egy centimétert nőtt, és fokozatosan felkeltette az érdeklődést. A spanyolországi fiatalok közül előszeretettel csemegéző angol Arsenal is tiszteletét tette. „Egy, Arséne Wenger asszisztenseként bemutatkozó férfi felvette velünk a kapcsolatot” – emlékezett vissza Jorge Messi. „Megjegyezte, hogy amennyiben Barcelonában szükséget szenvednénk, az Arsenal hajlandó segíteni.”.

A fiatal titán a spanyol szövetség illetékeseit is lépésre késztette. „Mivel nem voltam spanyol állampolgár, rengeteg ifi-tornáról kénytelen voltam lemondani.” – árulta el Lionel. „Egy nap azonban egy férfi arról faggatott, hogy játszanék-e spanyol színekben” A férfi Gines Menendez volt, a spanyol U16-os válogatott szakvezetője. A szakember csatlakozott a Messit méltatók táborához: „Ő volt a legjobb tizenöt éves, akit valaha láttam. De nem számíthattunk rá, mivel nem kapta meg a spanyol állampolgárságot.”

Akit negyedmilliárd euróra tart a klubja (MTI/EPA)

Akit negyedmilliárd euróra tart a klubja (MTI/EPA)

Ámde Messi a maga részéről elsősorban arról álmodozott, hogy hazája színeiben szerepelhet az U17-es világbajnokságon. A spanyolországi önkéntes száműzetés következtében nem volt szem előtt, s így az Albiceleste korosztályos csapatát felkészítő Hugo Tocalli végül nem számított rá. Megbánta. Európában hamarosan a hispán sajtó kereszttüzébe került, amiért „ekkora gyémántot hagyott veszendőbe”, míg utólagos vigaszként az argentin szövetség kifejezetten a játékos szerepeltetésének érdekében azon nyomban tető alá hozott egy U20-as mérkőzést. Messi argentin státuszát rendezték.

„Itt a kicsi Diego!”
2005 nyarán a fiatal futballista igazolta az érte tett lépéseket. Gyakorlatilag saját kontójára nyerte meg a junior világbajnokságot, s a kitüntetésözön mellett egy telefonhívás volt az, ami gyökeresen megváltoztatta világát. Percekkel azután, hogy Messi vezérletével Argentína legyőzte az esélyes Brazíliát, egy mobiltelefont dugtak a nap hőse elé, mondván, hogy Maradona várakozik a vonal túlsó végén. Az ifjú először azt hitte, ugratják, de hamarosan maga hallhatta az üdvözlő szavakat. „Hello, Monster (az argentin focizsargonban a kimagasló játékosok jelzője), itt a kicsi Diego.”

Messidona a Getafe ellen:

Pápai áldással felérő szavak voltak. „Miközben fülemhez szorítottam a telefont, szemeim megteltek könnyekkel. Így elég nehezen tudtam válaszolni” – emlékezett Messi. Később az ifjonc „szemtelenebbnek” bizonyult: a Maradona által vezetett La Noche del Diez tévés műsorban ugyanis Carlos Tévezzel az oldalán egy sajátos lábtengó partiban – a felek csak fejjel érhettek a labdához – nem átallott győzni a Diego, valamint az egykori uruguayi River Plate idol, Enzo Francescoli által alkotott páros ellen. Annak ellenére, hogy a somolygó Messi szerint „a bíró az ő győzelmüket favorizálta.”.

Argentin legendák. Di Stefano, Messi és Maradona az idei Di Stefano-díj átadásán (MTI/EPA)

Argentin legendák. Di Stefano, Messi és Maradona az idei Di Stefano-díj átadásán (MTI/EPA)

Az óriásira duzzadt érdeklődés ellenére Messi nem szállt el magától. Maradt egyszerű, otthon elsősorban számítógépes játékokkal lazító tizenéves, bár a Camp Nou hozzáértő közönsége rendre kórusban skandálja a nevét. A szurkolók sajátos elismeréséről van szó: a közelmúlt nagyjaiból csak Ronaldinhót, Eto’ót, Xavit, Puyolt és Henrik Larssont érte hasonló megtiszteltetés.

Noha a sikerekkel párhuzamosan egyre többen hasonlítgatták a Barcelonában szintén megfordult Maradonához, a játéktudástól eltekintve kevés a rokon vonás a két klasszis között. Az éjszakai élet császárának címére is pályázó botrányhős Diegóval ellentétben Messi elsősorban családcentrikus, s első számú italának a mate számít – a rendkívül erős argentin tea.

Maradona – az évszázad gólja:

„Szeretek otthon lenni, egyedül. Zenét hallgatok, nézem a tévét, illetve szörfözök a neten, vagy épp játszom. A Pro Evolution Soccer játékban természetesen a Barcelona volt a csapatom, s magamat is betettem a kezdőbe. Ha nehéz volt a helyzet, rendszerint lecseréltem magam, de nehezen tudtam felfogni, hogy egy komputer-játékban szerepelek, Ronaldinhóval és Eto’óval egy csapatban.”

Maturitás
Messidona. A katalán érzelmű spanyol lapok – elsősorban a barcelonai El Mundo Deportivo és a Sport – 2007 áprilisában így illették, és ez igaz volt akkor is, ha a spanyol lapok rendre szuperlatívuszokkal dobálóznak. A Getafe elleni spanyol kupa-negyeddöntőben ugyanis Messi valami olyasmit mutatott, ami a régi idők fociját idézte. A középpályáról indulva négy mezőnyjátékost és a kapust is kicselezve szomorította a madridiakat, és az argentinokkal kapcsolatban rendszerint fanyalgó brit sajtó is elsősorban a 21 évvel korábbi vb-negyeddöntőt idézte – Maradona „isten keze”-gólját követő szólóját, azt a momentumot, ami miatt megbocsátást nyert a korábbi stikli.

A mértékadó Daily Telegraph például arra hívta fel a figyelmet, hogy szinte mozdulatról mozdulatra ismételte meg a nagy előd mutatványát – megjegyezve, hogy a csúcson lévő Maradonának azért nehezebb dolga lehetett: egy Anglia elleni vb-negyeddöntő azért más dimenzió mint egy Getafe elleni kupameccs. A találkozó után alighanem Deco fogalmazta meg azt, amit minden futballszerető érzett: „A legnagyszerűbb találat volt, amit valaha is testközelből láthattam”.

“Isten keze”, Messi módra:

Messi felnőtt, és a világsztárok sorába emelkedett. Magánéletében ugyanakkor mértékletesnek bizonyult – a minden lépését vizslató lesifotósok mindössze két kapcsolatát (a rosariói Macarena Lemosszal, valamint a nála majd hét évvel idősebb modellel, Luciana Salazarral) tudták lencsevégre kapni.

Argentin MESSIás 7

Messi 2009 elején pedig arról számolt be a Canal 33 tévéadón futó Hat Trick Barcának, hogy új barátnője, Antonella Roccuzzo is rosariói. A párocskát a Barcelonától mintegy 35 kilométerre fekvő Sitges karneválján látták együtt, azóta a futballista azt is megszellőztette, hogy 2010 végén házasságot terveznek.

A poetikus fiatalkor elmúltával a kritikák is hamar utolérték. A 2007-es idényben az Espanyol elleni derbin ismét Maradonát idézte, ezúttal viszont azt az arcát mutatta, amelyik kevésbé kedves – kézzel talált a kapuba. A Chelsea elleni már-már állandósuló BL-összecsapások egyikén, a 2006-os nyolcaddöntő londoni első összecsapásán pedig – szabálytalanság ide vagy oda – rájátszott sérülésére, kiprovokálva ezzel Del Horno kiállítását. Jose Mourinho emlékezetes, a barcelonai színházakat taglaló kirohanása ezt követően született. Természetesen, a „jófiú” Messi sem lehetett tökéletes, a legtöbb bírálat viszont nem a pályán vagy azon kívül esett apró-cseprő ügyek, hanem a válogatott mezben mutatott haloványabb teljesítmények miatt érték.

Szomorú bemutatkozás. Messit kiállították a Puskás-stadionban (MTI)

Szomorú bemutatkozás. Messit kiállították a Puskás-stadionban (MTI)

A klubjában rendre mértéket adó Messit a válogatottban elkerülték a kimagasló sikerek, s valahogy a szerencse is. Már a hivatalos bemutatkozása is felemásra sikeredett. A Magyarország elleni barátságos találkozón a német Markus Merk nem egész egy perc után kiállította, miután arcon legyintette Vanczák Vilmost. Nem volt jó ómen, és ezt egyelőre igazolni látszik az eredménysor is.

Bár a 2006-os világbajnokságon, és pláne az egy évvel későbbi Copa Américán az argentin válogatott nem tudott megfelelni az elvárásoknak – mindkét tornán egy-egy örök rivális, a német és a brazil válogatott jelentette a végállomást -, a sikertelenség nem rajta múlt. A németek ellen a később menesztett Pekerman a kispadon „jegelte”, míg a brazilok elleni maracaibói döntőben az Abbondanzieri – Zanetti, Ayala, Milito, Heinze – Verón, Mascherano, Cambiasso, Riquelme – Messi, Tévez alkotta, s a fináléig gyönyörű futballal előrukkoló csapat egésze kapott rövidzárlatot – Dunga észfocija ellen Alfio Basile tehetetlen volt.

Egy esztendővel később Messiék az olimpián azonos módon (3-0) vágtak vissza az „ősi ellenségnek”, de a vb-selejtezők során a még szorosabbra fűzött Maradona-Messi tandem – Diego szövetségi kapitányként próbált ismét visszakerülni a trónra – nem villogott. Az Albiceleste továbbjutásához Diego „isteni” szerencséjére is szüksége volt, hisz a válogatott – Messivel az élen – távolról sem volt meggyőző. Ellenben Messi ott lehet a dél-afrikai tornán, s bár csapatát nem sorolják az esélyesek – Brazília, Spanyolország, Anglia és Németország a fogadási irodák favoritjai – közé, az az együttes, amely a világ egyik, ha nem a legjobb, játékosát magáénak tudhatja, bármire képes lehet.

lionel andrés messi

Született: 1987. június 24. Rosario
Magassága, súlya: 169 cm/67 kg
Poszt: csatár, szélső
Klubjai: Club Grandoli (1992-95), Newell’ Old Boys (1995-2000), Barcelona (2000-)
Sikerek: BL-győztes (2006, 2009), UEFA szuperkupa-győztes (2009), spanyol bajnok (2005, 2006, 2009), spanyol kupagyőztes (2009), spanyol szuperkupa-győztes (2005, 2006, 2009), olimpiai bajnok (2008), junior-világbajnok (2005).
Díjak: aranylabdás (2009), az év legjobb U21-es labdarúgója Európában (2007), a Copa América legjobb fiatal játékosa (2007), az év labdarúgója Argentínában (2005, 2007), az év fiatal labdarúgója a FIFPro szerint (2006, 2007, 2008), a junior világbajnokság legjobb játékosa és gólkirálya (2005), a BL legeredményesebb támadója (2009), az UEFA legjobb játékosa és legjobb támadója (2009)
Első válogatott mérkőzés: Magyarország-Argentína 1-2 (Budapest, 2005. augusztus 17.)
Válogatottság/gól: 41/13

Ajánlott videó

Olvasói sztorik