Különleges aggodalmat kelt a Salmonella és Campylobacter baktériumok okozta fertőzések kezelésében alkalmazott antibiotikumok elleni rezisztencia fokozódása – idézi a Magyar Élelmiszerbiztonsági Hivatal (MÉBiH) négy uniós tudományos szervezet közös állásfoglalását.
A fertőtlenítő is “erősíti” őket
A rezisztens baktériumok kialakulásában, terjedésében több tényező is szerepet játszik, elsősorban a humán és az állatgyógyászatban alkalmazott antibiotikumok megfontolatlan, illetve túlzott használatából ered. Mindaddig, míg ennek nem vetünk véget, egyre inkább elveszítjük a fertőző betegségek elleni küzdelemben rendelkezésünkre álló eszközeinket.
Az antibiotikumok nem megfelelő használata mellett az úgynevezett biocidek használata – például fertőtlenítőszerek, antiszeptikumok és tartósítószerek – is hozzájárulhat ahhoz, hogy a mikrobák egyre ellenállóbbakká válnak.
Négy szervezet közösen
Az állatról emberre terjedő kórokozók (más néven zoonotikus vagy zoonózist okozó kórokozók) antibiotikumokkal szembeni rezisztenciájának uniós helyzetéről közös állásfoglalást adott ki az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatal (EFSA), az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC), az Európai Gyógyszerügynökség (EMEA) és az Európai Unió új és újonnan azonosított egészségügyi kockázatok tudományos bizottsága (SCENIHR).
Az állásfoglalásban hangsúlyozzák, hogy égető szükség van új antibiotikumok kifejlesztésére, illetve a rezisztencia terjedését megakadályozó stratégiák kidolgozására ugyanúgy, mint a tudományos kutatások támogatására a fertőző állati betegségek megelőzése terén.
Tonnaszám esszük a gyógyszert
A legtöbb rezisztens zoonotikus mikrobatörzs az egészséges állatok, elsősorban szárnyasok, sertések és szarvasmarhák gyomor-bélrendszerében fordul elő. Az élelmiszer eredetű megbetegedéseket főként az állatok vágásakor, illetve feldolgozásakor történő keresztszennyeződések okozzák.
Az európai szervezetek megismétlik azokat a korábbi ajánlásokat, amelyek az antibiotikumok állatgyógyászatban történő körültekintő felhasználását szorgalmazzák, valamint azt, hogy az állatorvosokat és farmereket az antibiotikum rezisztencia visszaszorítására oktatni kell.
Az állásfoglalás szerint 2004-ben Magyarországon a vizsgált Campylobacter minták 50 százaléka rezisztensnek bizonyult két antibiotikum, a ciprofloxacin és nalidixinsavval szemben, ami uniós szinten a legmagasabbnak tekinthető. Hazánkban a 2007. évi adatok alapján az antibiotikum-fogyasztás – aktív hatóanyagra számítva – évi 54,6 tonnára volt tehető.
