Élet-Stílus

Ma elindíthatják az Atlantist

Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA szakemberei nagyon bíznak abban, hogy kedden elindíthatják az Atlantis űrrepülőgépet a Föld körül 350-400 kilométeres magasságban keringő Nemzetközi Űrállomásra (ISS).

A floridai Cape Canaveralon lévő Kennedy Űrközpontban rendezett sajtóértekezleten elhangzott, hogy jelenleg a mérnökök nem észlelnek semmilyen műszaki problémát, az időjárás-előrejelzés biztató, mindössze 20 százalék az esély arra, hogy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt ismét a start elhalasztására kényszerüljenek, és így valószínűleg kedden közép-európai idő szerint 18 óra 29 perckor indul az űrsikló.

A startot szerdára tervezték, de a gyorsan változó időjárási helyzetben beállt pozitív fordulatot a NASA szeretné kihasználni. A start előrehozására ösztönzi az indító csapatot az is, hogy az atlanti térségben újabb trópusi vihar készülődik.

Ha mégis közbejönne valami probléma, az Atlantist csütörtökön vagy pénteken még megpróbálhatják elindítani, bár erre a két napra kedvezőtlenebbek a meteorológiai előrejelzések. Viszont ha a héten nem nyílik lehetőség az indításra, úgy már csak október végén próbálkozhatnak meg ismét a starttal.

Az Atlantisnak már augusztus 27-én a magasba kellett volna emelkednie, de az indítás előtt két nappal villám csapott a kilövőállásba, majd később a térséget fenyegető Ernesto trópusi szélvihar miatt kellett lemondani a startról.

Hatan a fedélzeten

A legénység, tagja igen összeszokottak, hiszen több mint négy éven keresztül együtt edzettek. Az összeszokottságra szükség is lesz, hiszen legalább 3 űrsétát tervezett a NASA a küldetés folyamán. Az öt amerikain kívül egy kanadai űrhajós is a legénység tagja, aki korábban a kanadai nemzeti tornászválogatott tagja volt.

Az Atlantis indítása lesz a harmadik űrsikló-start azóta, hogy a Columbia amerikai űrrepülőgép 2003. február 1-jén visszatérés közben felrobbant hét asztronauta tragikus halálát okozva. Azóta kétszer látogatta meg űrsikló az űrállomást. Tavaly nyáron és az idén nyáron mindkétszer az Discovery kötött ki az ISS-en.

Az Atlantis útja lesz azonban a Columbia katasztrófája óta az első olyan küldetés, amelyet már ismét az űrállomás bővítésének, továbbépítésének szentelnek. A Discovery két bevetése során az asztronauták ugyanis csak azokat az új biztonsági ellenőrzési és hibaelhárítási előírások kivitelezését gyakorolták, amelyeket a NASA állított össze a 2003-as katasztrófát követően.

Az Atlantis két nehéz szerkezeti elemet és az űrállomás második, hetvenhárom méter hosszú napelemtábláját szállítja rendeltetési helyére. Ez utóbb üzembe helyezésével az ISS áramellátási kapacitása kétszeresére bővül. Az űrhajósok közül kettő, három alkalommal fog kilépni a nyílt világűrbe, hogy helyükre illesszék a szerkezeti elemeket. A külső űrszerelési munkák időtartamát összesen húsz órára tervezik.


A NASA nemzetközi űrállomásépítő programjának késedelmes volta ellenére folytatni kell az űrbázis építését, hiszen az űrügynökség 2010-ig nyugdíjazni akarja az űrsiklókat, amelyek jelenleg egyetlen kapcsolatot jelentik a Föld és a bázis között.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik