Grammatik (nyelvtani összefoglaló):
• A man névmás csak személyekre vonatkozik és az általános alany kifejezésére szolgál. Ilyen esetben az állítmány egyes szám 3. személyben áll.
• Ragozása:
Nom.: man
Akk.: einen
Dat.: einem
Gen.: —-
• Magyarra fordítása sokféle lehet.
z.B.: Man spricht in der Stadt…. – Azt beszélik a városban….
Man kann nie wissen. – Soha nem tudhatja az ember.
• Ha egy személyt, dolgot vagy fogalmat nem tudunk, vagy nem akarunk közelebbről meghatározni, akkor határozatlan névmást használunk.
• A jemand /valaki/ – tagadása: niemand /senki/ – csak személyekre vonatkozik, és csak egyes száma van. Ragozása a hímnemű határozatlan névelő ragozásának felel meg. A részes és tárgyesetben elmaradhat a végződés:
z.B.: Jemand hat mir beim Aussteigen geholfen. – Leszállásnál segített valaki.
Niemand ist zu Hause. – Senki sincs otthon.
Ich habe auf der Straße niemand(en) gesehen. – Nem láttam senkit az utcán.
Ist jetzt jemand bei dem Chef? – Van most valaki a főnöknél?
• E névmások birtokos esetét nagyon ritkán használjuk, helyette a von + részes esettel álló elöljárós szerkezetet alkalmazzuk.
Ebben az esetben a határozatlan névmás nem hagyhatja el a részes eset végződését:
Dort liegt ein Buch von jemandem!
Wem gehört es?
• Etwas /valami/ – nichts /semmi/ – Ezek a névmások dolgokra vonatkoznak, csak egyes számban használatosak. A mögöttük álló mellékneveket nagy kezdőbetűvel írjuk. A melléknevek a semlegesnemű névelőragozás végződéseit veszik fel:
z.B.: Ich habe etwas gefragt – Kérdeztem valamit.
Ich habe nichts gesagt. – Nem mondtam semmit.
Ich habe dir etwas Persönliches gefragt! – Személyes dolgot kérdeztem tőled!
In der Presse steht nichts Neues. – Nincs semmi újdonság az újságban.
