A szerkezetet egy orosz atom-tengeralattjáró állítja földkörüli pályára egy Volna rakéta segítségével. A rakéta körülbelül 800 kilométeres sarkkör közeli kör alakú pályára repíti majd a Cosmos-1-et, ami a jövő napvitorla technikái előtt kövezheti ki az utat, ha sikerrel zárul a Pasadena központú Planetary Society projektje. Magát a napvitorlát a Lavocskin Szövetség és az Orosz Űrtudományi Akadémia Űrkutatási Intézete építette meg. A projekt költségei a becslések szerint 4 millió dollárt körüli összeget emésztettek fel.
A napvitorlában többen is a csillagközi repülés ígéretét látják. A Nap fotonjai által hajtott eszköz nyolc tükröződő lapáttal van ellátva, melyeket úgy terveztek meg, hogy képesek legyenek alkalmazkodni a folyamatosan változó orbitális energiához és az űrjármű sebességéhez. A Cosmos-1 lesz az első kísérlet a visszaverődött fény által létrehozott nyomás kiaknázására, mivel ez szolgál az űreszköz kizárólagos meghajtásaként.
A Planetary Society minden tőle telhetőt megtett a próbaút sikeréért, amennyire az alacsony költségvetés engedte, nyilatkozott Louis Friedman vezérigazgató, hozzátéve, hogy maximálisan bízik mind az amerikai, mind az orosz fél szakértelmében. Amint pályára állt, világszerte több földi megfigyelőállomás kíséri majd nyomon rádiórendszere és fedélzeti GPS hardvere jelein keresztül a Cosmos 1-et. Első adatokkal teljesítményéről valószínűleg az Egyesült Államok Légierejének Maui Optikai és Szuperszámítógépes Állomása (AMOS) fog szolgálni.
A Cosmos 1-re vár egy másik kísérlet is, amit azután hajthatnak végre, amint az elsődleges küldetését, azaz az irányított napvitorla repülést sikerült véghez vinnie. A második kísérlet a napvitorla földi mikrohullámmal történő gyorsítását célozza, amihez a NASA Deep Space Networkjének radar antennáját veszik igénybe.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
