Számos pontba szedett tervvel és ígérettel állt elő Magyar Péter pártkongresszusi beszédében

A még Fidesz-szavazó honfitársaknak azt üzente, gondolják át, hova jutott hazánk az utóbbi évtizedekben, és hogy erre szavaztak-e. Ha végiggondolták – javasolta –

nyújtsunk egymásnak kezet, nézzünk egymás szemébe, és együtt mondjuk ki: nincs jobb, nincs bal, csak magyar. Kedves fideszes honfitársaink, gyertek velünk.

Deák Ferencet idézve azt mondta, a haza sorsát féltenünk kell minden veszélytől, „kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatnunk nem szabad”.

Elmondta, hogy újévi beszédében előrehozott választást követelt a kormánytól, de ezt nem merik megtenni, mert tudják, hogy veszítenének.

Az ország legkisebb településén is már hangosan kimondják, hogy vége van

– fogalmazott, majd azt mondta,

ahogy Bayer Zsolt „listázó Apró Antallá” vált, úgy lett „az utcai harcosból egy remegő, öreg Kádár”.

Az időt és a népet, a változást és a Tiszát nem lehet megállítani, a visszaszámlálás elkezdődött, és mi készen állunk, tette hozzá.

Azt mondta, mind a 106 körzetben a legjobb jelöltet fogják állítani a Fidesz és a szatelitpártjai ellen, és olyan ajánlatot tesznek, ami minden magyarnak tetszeni fog.

Hozzátette, hogy addig sem ülnek ölbe tett kézzel,

tavasszal soha nem látott politikai akcióra készülnek minden magyar ember érdekében.

Szerinte a hazának ma nem fotelforradalmárokra, kommenthuszárokra van szüksége, hanem valódi tettekre, igazi hazaszeretetre, közös munkára, és hitre, reményre és bizalomra.

Magyar azt ajánlotta az embereknek, hogy nézzenek egymás szemébe, a legkisebb településen sincsenek egyedül, a Tisza pedig boldogan látja, hogy nem is félnek.

Erre van most szükségünk az előttünk álló sorsdöntő időben.

Zárásul köszönetet mondott a Tisza több száz önkéntesének a munkájukért, a rengeteg szakembernek, akik segítenek az új Magyarország programjának összeállításában. Megköszönte a ma bemutatkozó szakértőknek, hogy „kiálltak a hazájuk mellett, és csatlakoztak a Tisza csapatához”.

Barátaim, sose feledjétek, egyetlen csepp eső is lehet előhírnöke a mindent elsöpörni képes áradásnak. Ti vagytok maga az áradás, ti lesztek a régi, fáradt, posványszagú világ, az Orbán-Gyurcsány korszak legyőzői,

mondta hozzátéve, hogy veletek együtt építjük az új Magyarországot

A Tiszára minden magyar számíthat, a haza minden előtt

– zárta beszédét, majd lejátszották a Himnuszt.

Vagyonnövekedési adó 10 milliárd fölött, a kata visszahozatala, államosított végrehajtás és vagyonosodási vizsgálat a kormánytagoknál és családtagjaiknál – ezzel a sorozattal zárul a gazdasági rész.

A Tisza-kormány egyik legfontosabb feladata az egyre súlyosbodó megélhetési válság és demográfiai katasztrófa kezelése, mondja Magyar, minden döntést ezek fényében ígér meghozni. A Tisza lett a magyar vidék lelke, folytatja: vidékfejlesztési minisztériumot ígér, vidéken élő miniszterrel. Faluközpont néven pályázati programot ígér hasznos szolgáltatásokkal, közösségi életet teremtve, az oktatási rendszer megújítását, valódi munkahelyeket vidékre.

A mezőgazdaságról, ugye, már szólt egy egész óra a kongresszuson, ott is előkerült az agrárkamara, itt is előveszi őket azzal, hogy végezzék a dolgukat kormányfurkósbotkodás helyett, vagy megszüntetik a kötelező tagságot. Uniós támogatások hatékonyabb felhasználása, a feldolgozóipar kiemelt támogatása. Garantálja, hogy a hatóságok szemléletet váltanak, szolgálni fogják a gazdálkodókat. Átfogó öntözési stratégia, másfélszeresére növelni az állatállományt, életet lehelni a zöldség-gyümölcs ágazatba. Ötszázalékos áfa a terményekre, aztán az egészséges élelmiszerekre és a tűzifára is. Délelőtt után újra előkerül a parasztpárt hiánya,

megint a gazdáknak üzen azzal, hogy a Tisza lesz a családi gazdálkodók és kisgazdák politikai közössége is.

Az egészségügy jön: a parancsirányítás megszüntetése, a kamara meghallgatása, a várólisták visszavágása. Sokszor ismétli el a magyar emberek életének megmentését, a teljesítménykorlát eltörlését is bedobja. Újraindítják a kórházi felújításokat, fejlesztéseket, gépbeszerzéseket. Leállítják a központosítást, népszerűsítik a hiányszakmákat, figyelnek a megelőzésre, azonnali segítséget adnak az OMSZ-nek, újjászervezik a „szétvert” ügyeleti rendszert, növelik a gyógyszerkasszát.

Az oktatásra fordulva a Klik azonnali megszüntetésével nyit, önálló minisztériummal folytatja, partnernek tekintené a szakszervezeket, új alaptantervet dolgozna ki velük. Azonos színvonalú oktatást ígér országszerte, egyetemi autonómiát, és külön gratulált a MOME diákjainak a sikerükhöz. „Egy perc alatt” megoldják, hogy újra legyen Erasmus, majd pártfüggetlen igazgatókat ígér és a tanárképzés megújítását.

Nem fogjuk propagandacélra felhasználni más népek szenvedését

– tér ki a háborúra, ahol „legalább tűzszünetet” szeretne látni. Konstruktív EU-tagságot ígér, a magyar érdekek képviseletével, az illegális migrációról szigorú és következetes fellépést ígér, és másodszor ismétli el, hogy nem fognak embercsempészeket szabadon engedni, majd egyértelműen hitet tesz az EU-tagság mellett, a szervezet minden hibájával együtt.

Az önkormányzatoknak a feladatokat és a forrásokat is visszaadná, a szolidaritási adót megszüntetné. Felhív minden településvezetőt és helyi képviselőt, hogy pártszínektől függetlenül támogassák ezt a törekvést.

„Ha a Tiszán múlik, a jövőben legfeljebb két ciklusig lehet valaki miniszterelnök.” Újra bedobja a propaganda, a „százmilliárdos, aljas hírhamisítás” leállítását, „amint lehet”, majd megköszöni a valódi sajtó munkáját (ez, ugye, hangsúlyos különbség ahhoz képest, amikor nemrég a Tisza támogatására szólított fel a független sajtóval szemben, hívjuk gesztusnak).

Egy óránál tartunk, érzetre zárókörök jönnek.

Magyar Péter szerint ha ma valaki megkérdezi, ki a felelős, hogy hazánk lett a legkorruptabb és legszegényebb az EU-ban, akkor Magyarország kórusban üvölti, hogy Orbán Viktor. Szerinte lassan minden magyar polgár tudja, hogy Orbán nem tudja rendbe hozni a magyar gazdaságot, és nem tudja hazahozni az uniós pénzeket.

A Tisza a választási győzelem után azonnal elhozza az uniós ezermilliárdokat, ami fejenként 800 ezer forint, és egyből csatlakozunk az európai ügyészséghez, és elfogadjuk a legszigorúbb korrupcióellenes intézkedéseket.

Szerinte Orbán nincs tisztában a nyugdíjasok valódi helyzetével, miközben az apja állami megbízásokból lett milliárdos nyugdíjas. A Tisza kormány segíteni fog a jelenlegi kormány által magára hagyott nyugdíjasok millióinak, mondta. Létrehozzák a nyugdíjasok szolgáltatási központját, a NYUSZIK-at. Megtartják a 13. havi nyugdíjat. Bevezetik a méltó élethez szükséges kiegészítő nyugdíjat. Állami és uniós támogatással otthonokat, és rehabilitációs intézményeket hoznak létre. Képzést nyújtanak a közfoglalkoztatottaknak, segítő szolgáltatásokat nyújtanak a nyugdíjasoknak. Helyi mesteremberekkel együttműködve kedvezményekkel javítják a nyugdíjasok életkörülményeit – szól az ígéret.

Szerinte nélkülözhetetlen egy országos bérrendezés is, ugyanis az orbáni infláció miatt olyan mértékben elértéktelenedtek a fizetések, ami családok százezreinek okoz problémát. Mindennek az alapját a magyar gazdaság helyreállításában jelölte meg. Hazahozná az uniós pénzeket, leállítaná a korrupciót, olcsóbban finanszírozná az államadósságot a kiszámítható gazdaságpolitikával. Megszüntetné „az állami propaganda” több százmilliárdos támogatását, leállítják a túlárazott beruházásokat, mint fogalmazott: „nem veszünk a vejünktől irodaházakat”. Az uniós források segítségével segítené a kis- és középvállalkozásokat, családi vállalkozásokat. Állami bérlakásépítési programot indítana, kiemelt figyelmet fordítana a kutatás-fejlesztésre, és a startupokat támogató környezetre. Adómentességgel és valódi bürokráciacsökkentéssel segítenék a kezdő vagy külföldről hazatelepülők vállalkozókat. Nyolcadik pontként

stabilitási alapot hoznának létre, aminek alapját a NER-től visszaszerzett vagyonelemek fogják képezni.

A Tisza az új Magyarország

– hangzik a tételmondat, nők, panelházak lakói, vályogházak, városok, felsorol mindenféle demográfiai csoportot és településméretet. Aztán a Fidesz által gerjesztett megosztásról beszél, ami „ha sikerül, akkor elégedettek. (…) Ebből mindörökre elég volt.”

„Elfoglaltak, megaláztak és felosztottak minket, de mindig felálltunk és újraépítettük az országunkat” – mondja, „mi, magyarok”. Egyszóval, ha az eddigiekből nem lett volna egyértelmű, az országgal azonosítja a Tiszát, és leválasztja róla Orbán Viktort „és 3000 csatlósát”, és tovább beszél arról, hogy „a klán, a horda” gazdagodása a cél, amiről a magyarok egymásnak ugrasztásával próbálják elterelni a figyelmet.

„Az a cél, hogy az Orbán-család a világ leggazdagabb családja legyen a mi pénzünkből. Megloptak és elárultak minket. Elvették, ami járt volna. Az uniós forrásokat, amivel jobb lehetne az életünk, az egészségünk, az oktatásunk, a jövőnk. Elárulták a hazánkat.”

Ezután újabb névzuhatag indul: Tiborczok, Garancsik, Mészárosok, Szíjj Lászlók, Szíjjártók, Lázárok és Orbán Balázsok. Aztán szürke eminenciásokat, cégvezetőket, ügyvédeket sorol, akiket szerinte ismerhetne a közönség: Benkő Szilárd, Keszthelyi Erik, Szeivolt István, Balázs Attila, Vörös József, Kertész Balázs.

Tudjuk, kik vagytok, és tudjuk, hogy mit tettetek.

Ezután független igazságszolgáltatást ígér, rendőrségtől a bíróságig, és szükség esetére a börtönök bővítését. „Elindítjuk az Út a börtönbe programot” – mondja nagy éljenzés közepette, és a külföldi pénzek, céghálók felfejtését és az ügynökakták nyilvánosságát ígéri.

A Tiszán kívüli ellenzékről beszél: szerinte hiányzik belőlük az elszántság és a szorgalom is, egy részüket Fidesz-megbízott biodíszletnek hívja, akik bármilyen rossz kompromisszumra hajlandók. Ezután a hallgatók egzisztenciális félelméről beszél, majd átköt oda, hogy a hatalom is fél. Magyar mostanra körülbelül másfélszer hangosabban és gyorsabban beszél, mint az elején.

Magyar Péter szerint most lesz szükség a Tisza szigetek ezreiben közélettel aktívan foglalkozók tízezreire.

A Nemzeti Együttbűnözés Rendszere és a Fidesz egy torpedó, ami el akarja süllyeszteni az ország hajóját. Ezt meg kell akadályoznunk.

Szerinte meg kell akadályozni az ország további eladósítására, az egészségügy magánkézbe játszására, és a nyugdíj korhatár emelésére irányuló

Orbán-tervet.

Beszélt arról, hogy mióta létezik a Tisza, szerinte jobb hellyé vált az ország, például a párt adott lendületet az árvízi védekezésnek,

megmutattuk, hogy igen is lehet tettekkel szeretni a hazát.

A Tisza ijesztett rá a hatalomra, miközben nyáron forróságban szenvedtek a kórházakban. Úgy látja, csak a puszta tény, hogy foglalkoztak a kórházakkal, jobb körülményeket okozott.

Advent idején mosolyt varázsoltak rengeteg rászoruló gyermek arcára, és ha Orbánék „nem süllyednek az embertelenség legmélyebb szintjére”, még sok ezer gyermekotthonban élő gyermeknek lett volna szebb a karácsonya. Honfitársak sokaságának segítettek a nemrég indult tűzifaosztó programjukkal.

Szerinte a Tisza mára több Magyar Péternél, a Tisza szigeteknél, a jövő tehetséges vezetőinél is.

a Tisza minden tenni akaró erő összessége ebben a hazában. Ma a remény és a megoldás együtt,

és minden tisztességes nő és férfi ereje, nem csupán egy szervezet, amire szavazni lehet, hanem egy ernyő, ami alatt minden magyar megtalálhatja a helyét, aki hisz a változás lehetőségben – mondta.

Nem osztogatunk pozíciókat, nem alakítunk árnyékkormányt. Közkatonaként és miniszterelnökjelöltként is számíthat rám a hazám

– mondja, aztán a hazaszeretetről, büszkeségről és felelősségvállalásról beszél.

„Sajnos néhányan letértek az 1100 éves útról. Nagy elődeink forognak a sírjukban, lerabolják az országot, kiárusítják a magyar földet. Külföldi emberek érdekeit a magyar emberek érdekei elé helyezik, nyerészkednek, dörgölőznek, árulóvá válnak. Mit mondanának erre elhurcolt, megerőszakolt magyarok százezrei, ’48-as hőseink?” A fél reformkor, Bibó és Szabó Magda neve is elhangzik ezután, képmutató, álarcként viselt konzervativizmusról beszél Magyar Péter, 8miközben pontosan azt teszik, mint az egykori kommunista elődeik. Luxusban urizálnak, és elárulják, amit a legnagyobb magyarok képviseltek: az istenfélő életet”.

Idáig következetesen többes számban és névtelenül beszél a fideszes elitről, ezen a ponton, 15 perc körül hangzik el először Orbán Viktor neve, aki Magyar szerint a gazdag amerikai Dagobert bácsi vagyonának egy részére ácsingózik. „Ma nem fekete autók, hanem szürke mikrobuszok rejtik el szem elől az Orbán-kormány adószedőit. Az országot járják, hogy mit lehetne még elvenni a magyar emberektől. Cégek, földek, kastélyok, most már pályaudvarok is.”

Most is azt is lesik, mi van nálatok, amiből elcsíphetnek először egy darabkát, aztán viszik az egészet.

„Már a fideszes városokat is megsarcolják, hogy legyen miből kifizetni Tiborcznak az irodaépületeket. Nincsenek megoldásaik az általuk okozott problémákra, Pekingtől, Moszkvától várja a megöregedett Orbán a megoldást. Nem jött be az új gazdaságpolitika, amit azzal a hozzá nem értő emberrel akar megjavíttatni, aki elrontotta” – mondja, majd operettet idéz arról, hogy új műsorhoz új férfi kell.

Magyar Péter a Tisza Párt kongresszusán tartott évértékelő beszédét azzal kezdte, hogy az utóbbi év után úgy érezhetjük magunkat, mint a túrázó

messzire jutottunk, de most jönnek a legrázósabb szakaszok, ugyanakkor mostantól a legszebb kilátással ajándékoz meg bennünket a táj. Ez az ajándék pedig maga a visszanyert szabadságunk.

Szerinte jó hír, hogy

a tavaszt, a változást, és a Tiszát nem lehet megállítani.

Azt mondta, hogy az elmúlt egy év története a fény és a sötétség küzdelme volt, és mindkettő erősödött. A sötétség napról napra bizonyítja, hogy mindig van lejjebb, tette hozzá.

Elmondta, hogy napról napra egyre többen csatlakoznak a Tiszához,

ismét megszületett a magyar kurázsi.

Szerinte az elmúlt év világosan megmutatta, hogy nem működik a magyar állam, szétesnek a közszolgáltatások, és ezeknek a problémáknak az oka Orbán Viktor.

Pár napja a Partizán interjúban felmerült, hogy ő lesz-e Orbán Viktor legfőbb kihívója, de erre „a leghatározottabban mondhatja, hogy nem”.

Orbán egy nálam sokkal erősebb kihívóval találta szemben magát. Ez a kihívó erősebb mindennél, és mindenkinél. Ez a kihívó maga a magyar nép. És a magyar népet senki, senki sem fogja megállítani

– fogalmazott, majd nagy tapsot kapott.

Ruszin-Szendi Romulusz elmondta azt is,

nem kérdés, hogy ki kell maradnunk az orosz-ukrán háborúból.

A beszéde után szerinte meggyanúsíthatják őket, hogy valamelyik fél oldalán harcolni kéne, de „ez nettó hülyeség”. A NATO is azt közli, hogy nem akar részt venni a háborúban, és az USA is elmondta, hogy ez nem az ő háborújuk.

Nagyon fontos üzenet, hogy legalább a mindennapi öldöklés fejeződjön be, legalább egy tűzszünettel. A béke sokkal több idő lesz sajnos, de a mindennapi öldöklés maradjon abba

– fogalmazott eképpen a volt vezérkari főnök.

Elmondta, hogy ha őt kérdezik nem akar „illegális migránsokat Magyarország belterületén”.

Jelentem továbbra is, a hazámat szolgálom. Jelentem, befejeztem

– köszönt le Ruszin-Szendi, hatalmas ováció közepette.

A vezérkari főnök után Bódis Kriszta, a Van Helyed Alapítvány vezetője beszél – vele osztott nemrégiben tűzifát Magyar Péter. A társadalompolitika a fókusz, de az indulás egyfajta szolidaritási és általános aktivitási kampánybeszéd, aztán a biztonságra és a boldogulásra fut ki, valamint az oktatásra, egészségügyre és a szociális ellátásra. A tételmondat, hogy utóbbiak egyikét sem lehet civil vagy egyházi szervezetek kizárólagos feladatává, felelősségévé tenni, csak az állam tud egységes színvonalt garantálni egy országban a társadalmi igazságosság jegyében. Más szavakkal: egy baloldali beszédet hallunk, amiben Ferge Zsuzsától idéznek. (Azt a jótanácsot, hogy „állj a vártán”, amikor az államod cserben hagy.)

Ruszin-Szendi szerint

a Magyar Honvédségben eluralkodott „egy félelem alapú vezetés”,

amikor egy katonát egyik napról a másikra kirúghatnak, annak az az üzenete, hogy „kuss. Ne legyen véleményed, nem kell neked okosnak lenni, hajtsd végre, különben kifelé”.

Azt mondta, hogy át lehet helyezni úgy katonát, hogy a körülményeket nem veszik figyelembe, és ha az érintett azt mondja, hogy nem szeretne menni, akkor kirúgják.

A volt vezérkari főnök azt mondta, hogy rendkívül megalázó az, amikor főtisztek azon gondolkoznak, hogy főtisztek milyen szakmát tanuljanak a sajátjuk mellé, hogyha ez megtörténik, a családot el tudják látni. Állítása szerint

több ezer főért felelős katonák járnak villanyszerelő, meg burkoló tanfolyamra.

Szerinte a vezetéssel a következő probléma, hogy nem ismeri a szervezeti kultúrát, ilyen volt a honvédségben lezajlott fiatalítási kampány is. (Ruszin-Szendi is ekkor lett felmentve vezérkari főnöki tisztje alól – a szerk.)

Megemlítette azt is, hogy Magyarországon ma a sereg tartalékosi rendszerében pénzért lehet rendfokozatot venni.

Drága urak, szólni kéne nekik, hogy a feudalizmusnak vége van

– fogalmazott.

Szerinte az egyenruha tisztelete is nagy probléma a mai kormányzatban, a toborzókampány kapcsán megemlítette, „azt hiszik, hogy fülbevalós bohócok a színpadon ugrálva majd bevonzzák a fiatalokat”.

Ruszin-Szendi Romuluszt állva tapsolta meg a közönség a Hungexpón.

A harmadik workshop tudósítónk szerint egy sokaknak ismerős, klasszikus csapatépítő, a mi ottjártunkkor épp rajzoltak, méghozzá olyan eszközöket, „amivel célbaér a kampány”, Tiszaciklitől a 007-es járműig. 2000-en vannak a helyszínen, több mint a felük, 1200-an vesznek részt valamelyik rapid tréningen, szóval korántsem passzív nézőkről van szó – elemez munkatársunk.

Ruszin-Szendi elmondása szerint sokkal jobban aggódik a déli fenyegetettség miatt, ami az illegális migráció. „Látjuk, hogy mi történik Európa nagyvárosaiban, látjuk ott a társadalom reakcióit” – mondta, ez annak köszönhető szerinte hogy „van egy olyan tömeg, ami kezdeményezhet ilyenfajta akciókat a meglévő társadalom ellen. Ezzel mindenképpen tennünk kell valamit.”

Ruszin-Szendi volt vezérkari főnök szerint ma egyértelműen biztonságban érezhetjük magunkat, ezt azonban az egyenruhásoknak, köztük katonáknak, rendőröknek, tűzoltóknak, pénzügyőröknek köszönhetjük.

A mai biztonsági kockázatok témájában– amit egyébként a nemzetbiztonsági stratégia egész jól lefed szerinte –, a teljesség igénye nélkül felsorolt problémákat, köztük az illegális migrációt, váratlan fegyveres támadást, a nyomásgyakorlást, kibertámadást, terrort, és a határon túli magyarok helyzetének romlását is.

Arról is beszélt, mi az, ami katonailag veszélyezteti ma az országot, szerinte ezek közé tartozik a NATO keleti-, illetve déli fenyegetettsége. Úgy látja, a keletit nem nagyon kell magyarázni, mindenki tudja, hogy mi történik az orosz-ukrán háborúban. Beszámolt arról, hogy két és fél éve végigjárta a frontszakaszt, és beszélt a katonai vezetés tagjaival is.

Amit elfelejtünk nagyon sokszor, az az, hogy ott nap mint nap emberek halnak meg. Akik stratégiát gyártanak az óceán két partján, azoknak Ukrajna csak valami a nagy tervben. De az ukrán emberek, az orosz emberek, akiknek a fronton egymás szemébe kell, hogy nézzenek, és köztük a magyar emberek, mert a kárpátaljai magyaroknak be kell vonulniuk és harcolniuk kell – az életüket és a családok életét próbálják védeni, és veszélyben vannak. Ezt soha nem szabad elfelejteni.

Ruszin-Szendi elmondta, hogy eltérő álláspontok vannak arról, hogy ez a háború érheti-e Magyarországot, az ő véleménye szerint nem.

A választás után a Tisza szigeteket „társadalmi önképző köröknek” szánják, amelyek kontrollálják a kormányt, akkor is, ha a Tisza adja azt – ezt is Radnai Márkéknál hallotta tudósítónk.

Radnai Márk workshopján a digitalizációról van szó – mondja tudósítunk, aki belenézhetett ebbe. A korábbi operatív alelnök emiatt a feladat miatt szállt ki az aktív vezetésből, appot fejlesztenek a tagoknak, amelyben látják egymást és a feladatokat, és játékos keretben, pontokkal követik benne az aktivisták teljesítményét. Nem csak pártszervezésért, de közösségi munkáért is jutalmakat terveznek a fűnyírástól a fórumszervezésig.

Ruszin-Szendi egy témába vágó Anthony De Mello idézet után arról beszélt kezdésként, hogy meggyőződése szerint

a magyar egyenruhásoknak, de minden magyar embernek van egy alapelve, hogy senkit nem hagyunk hátra. A mai kormányzat, az adminisztráció sajnos úgy tűnik, hogy elfelejtette ezt az alapelvet, és ezt a katonák, az egyenruhások a saját bőrükön érzik, minden nap.

– mondta, hozzátéve, hogy ez csak a saját véleménye, amit a tapasztalatokra, és kollegáival folytatott beszélgetéseire alapoz.

Ezután arról is beszélt, hogy miért kell szerinte a biztonságról beszélni. A kérdésben a Maslow-piramisra szokott hivatkozni, ami szerint az emberi igények legalapvetőbb szintje a fiziológiai szükségletek, a következő szint viszont a biztonságé. „Ha nincs biztonság, akkor nincs semmi” – tette hozzá.

A következő fellépő Ruszin-Szendi Romulusz, a Magyar Honvédség volt vezérkari főnöke. A napokban a sajtóban már felmerült, hogy szakértőként csatlakozni fog a Tisza Párthoz.

A Tisza Párt kongresszusán az előadásokkal egy időben, a háttérben zajlanak felkészítő workshopok is, jelenti Bánszegi Rebeka kollégánk. Ezeken 1200-an vesznek részt, 600 fős rotációban, az emberek 12 fős csoportokba rendeződnek és húsz perces tréningeket kapnak:

• Flamm Gergely coach, mentálhigiénés szakember egyfajta klasszikus tréninget tart;
• Radnai Márk politikai motivációs felkészítést vezet;
• Tóth Péter, a Tisza kampánymenedzsere pedig kampánytechnikára vonatkozó gyakorlatokat tart.

A Tóth által tartott tréningen megtudtuk, hogy a résztvevők közül kerülhetnek majd ki a jelöltek, illetve a kampánystáb. Itt nem csak Tisza sziget tagok vannak, de a kampányra jelentkező önkéntesek és az október 23-án meghirdetett vezetőképző résztvevői is.

El fog elindulni egy e-learning platform is, ahol a tiszások kapnak információkat arra vonatkozóan, hogyan kell a választókörzet adatait elemezni, problématérképet felállítani, adatbázisokat jogszerűen használni, kampánycsapatot felépíteni. Emellett lesz gyakorlati felkészítés is.

Zárókérdés a tiszás EP-képviselők panelbeszélgetésén: Mit tanácsolnának azok, akik szeretnének belépni a politikába, de bizonytalanok?

Gerzsenyi azt üzeni, hogy

merj elindulni, merj magaddal hívni másokat, és tarts ki.

Kulja azt a pillanatot hozta fel, miután bekerült a 10 EP-képviselőjelölt közé, és először elmondhatta nyíltan a gondolatait rövid bemutatkozóvideójában. Felhozta azt is, amikor Magyarral közösen Orbán „Covid-propaganda videójával” egyidőben valós problémákról, a valós helyzetről beszélhetett szabadon arról, mi is történt az egészségügyben.

Az egy hihetetlenül felemelő érzés, amikor az ember belevág, és nem csak szakmai dolgokon dolgozhat, hanem kimondhatja a véleményét. És ha az ember felelős politikus, akkor nem csak elmondhatja, hanem tevőlegesen is hozzájárulhat, hogy, megtaláljuk azokat a megoldásokat, amik kimozdítják az országot abból a szörnyű helyzetből, amibe ez a kormány hozta

– mondta Kulja András.

A Hajdú által felvetett egyik kérdés az volt, hogyan tudják tartani a választókkal a kapcsolatot a tiszás EP-képviselők, mert a politikusok sokszor távolinak tűnnek, a brüsszeliek pedig végképp.

Dávid Dóra igyekszik aktív lenni a közösségi médiában, továbbá mindannyian találkoznak magyar érdekképviseleti szervekkel, és szervezett a parlamentben egy internetes gyermekvédelmi meghallgatást is.

Kollár Kinga azt mondta, hogy az olyan alkalmak, mint ez a konferencia, az igazán nagyszerű alkalmak a találkozásra. Elmondta, hogy sok megkeresést kap emailben és messengeren is, elsősorban korrupciós ügyekben.

Hajdú Márton szerint a tiszás EP-képviselő kollégái példája azt mutatja, hogy igenis van értelme tenni, kiállni, és ha kell, a politikai porondra felállni. Hozzátette, hogy a konferencia tagjai között is vannak, akik ezt akarják, tenni akarnak a változásért. Ezért a beszélgetésen elsősorban nem a szakmai munkájukról fognak beszélgetni – amit egyébként Youtubeon lehet követni a Tisza EP-híradójában –, hanem arról, hogyan lehet tisztességesen megmaradni a politika világában, illetve arról, hogy mindenki képes változást elérni, ha mer cselekedni.

A Tisza Párt EP-képviselőinek panelbeszélgetése előtt a házigazda elmondta, hogy az EU-csatlakozásunk után a szomorú valóság az, hogy nem ott tartunk, ahol kellene, Magyarország az unió legszegényebb, egyben legkorruptabb országa. „A miértre tudjuk a választ, beszéljünk arról, mit tehetünk ellene” – mondta, hozzátéve, hogy azért dolgoznak, hogy a magyarok olyan életet éljenek, amit megérdemelnek.

A beszélgetés témái: Milyen civilből lett politikusként képviselni az országot Európában, mik a Tisza tervei, és hogyan látják a helyünket Európában, és a világban.

A Tisza – amely az Európai Néppárt tagja – 7 EP-képviselője közül az 5, akik részt vesznek a panelen:

• Dávid Dóra jogász, a belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottság, a petíciós bizottság tagja;
• Kollár Kinga jogász-közgazdász, a költségvetési ellenőrző, a gazdasági- és monetáris bizottság tagja;
• Lakos Eszter jogász-közgazdász, az ipari kutatási-, és energiaügyi bizottság tagja;
• Gerzsenyi Gabriella jogász, a regionális fejlesztési bizottság alelnöke;
• Kulja András orvos, a környezetvédelmi-, éghajlatváltozási, és élelmiszer-biztonsági bizottság alelnöke, a közegészségügyi bizottság tagja;

a moderátor pedig Hajdú Márton, a Tisza EP-képviselőcsoportjának kabinetfőnöke.

Kulcsár a területen a szerinte legfontosabb dologgal kezdte az előadását, ami az, hogy

a magyar sport nemzeti kincs, aminek hagyományaira és eredményeire mindannyian büszkék lehetünk. Olyan örökség, amelyet felelősséggel, szakértelemmel, és gondos odafigyeléssel kell ápolnunk.

Elmondta, hogy 2010 óta a sport stratégiai ágazat itthon, így soha nem látott politikai támogatást, és jelentős állami forrásokat kapott. Ezzel együtt nem kizárólag a versenysport szemüvegén át tekintve óhatatlanul felmerülnek kérdések:

• Vajon sikerült-e a sportnak beteljesítenie a társadalmi küldetését
• Az eredményesség tükrözi-e az óriási pénzügyi ráfordítást, és a politikai figyelmet?
• Milyen hatással van a sport megítélésére, hogy a közpénzek felhasználása átláthatatlan, és emiatt rávetül a tisztességtelenség árnyéka?

Kulcsár felhozott a magyar társadalom egészségügyi állapotát bemutató adatokat, köztük azt, hogy a születéskor várható élettartam a negyedik legalacsonyabb az EU-ban. Szerinte a számok kijózanítóak, és számon kérhetők a sportélet hazai berendezkedésén is. Hozzátette, hogy a mindennapi testnevelés bevezetése mellett is háttérbe szorult a sport társadalmi egészséget szolgáló mivolta.

A sportnak olyan eszköznek kell lennie, ami jobb életminőséget, erősebb közösséget, és egészségesebb nemzetet teremt

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a versenysport és a tömegsport támogatása mellett komoly egyenlőtlenség áll fenn.

A következő panel: dr. Kulcsár Krisztián,

• a ’92-es barcelonai, és a ’04-es athéni olimpia ezüstérmes párbajtőrözője, ’07-es egyéni világbajnok, akkor az év magyar vívója;
• a CIB Bank korábbi igazgatója, majd a BÁV Zrt. vezérigazgatója;
• ’17 és ’22 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke;
• illetve a Budapesti Olimpiáért Mozgalom a Magyar Sportért Alapítvány egyik alapítója

beszél sportpolitikáról.