Magyarországon 87 százalékos többségben vannak azok, akiket közvetlenül érintenek a klímaváltozás negatív hatásai – derül ki a Publicus Intézet Népszavának készített, reprezentatív kutatásából, amely szerint a melegrekordokat sorra döntő nyár és az elmúlt évtized legnagyobb dunai árvize pontosan rámutatott, mire kell készülni a jövőben. A felmérés szerint a klímaváltozást 2 százalék tagadja, 95 százalék szerint a kormányoknak kell foglalkozniuk lassításával, a felkészüléssel a következményeire.
A klímaügyek megítélésében is nagy a szerepe a pártpreferenciának, de elég nagy a társadalmi egyetértés abban, hogy az elmúlt 14 évben az Orbán-kormányok nem foglalkoztak eleget a témával.
- Csak a Fidesz-szavazók körében vannak többségben (54%) az elégedettek, a Tisza Párt támogatói (94%) és a többi ellenzéki párt hívei (97%) keveslik a kormányzat erőfeszítéseit.
- 93 százalék szerint a kormánynak több pénzt kellene biztosítania a kórházak, iskolák klimatizálására, 5 százalék szerint ez felesleges. Ez az arány a fideszesek közt 12 százalék.
- 91 százalék százalék véli úgy, hogy több forrás kellene az energetikailag elavult lakóépületek szigetelésére. A kormánypártiak 11 százaléka szerint erre sincs szükség.
- 90 százalék tartaná fontosnak víztározók, csatornák építését, hogy a vizet öntözésre lehessen használni, enyhítve az elsivatagosodás hatását. 2 százalék nemet mondott, 8 nem válaszolt.
- A Fidesz hívei közt vannak legtöbben (25%) azok, akik nem tagadják a klímaváltozást, de túlzónak tartják a félelmeket. 66 százalékuk gondolja úgy, hogy van ok aggodalomra. Az arány a Tisza Párt híveinél 87, a többi ellenzéki szavazónál 97, a bizonytalanoknál 78 százalék.
A klímaváltozásért 68 százalék teszi felelőssé a túlfogyasztást, 67 százalék a nagyvállalatokat, 41 a kormányokat okolja. A globális felmelegedés következményei közül legtöbben a forró nyaraktól (51%), a szélsőséges időjárástól (50%), az aszályoktól (42%) tartanak. Kevésbé aggódnak az árvizek és a környezet pusztulása, egyes növényfajok eltűnése (14-14%), az élelmiszerellátás zavarai (13%), a krónikus egészségügyi problémák (11%), az új vírusok, kórokozók megjelenése (8%) miatt, a migrációt pedig 3 százalék jelölte meg a klímaváltozással összefüggő problémaként.
A magyarok 70 százaléka szerint az állam jól teljesített a szeptemberi árvízi védekezésnél. Így látja a Fidesz-hívek 94, a Tisza-támogatók 63, a bizonytalanok 66, a többi ellenzéki szavazó 42 százaléka. Abban viszonylag egységes a társadalom, hogy az államnak további gát-, mobilgát-építésekkel és más szükséges beruházásokkal készülnie kellene a várható árvizekre.
Cselekedjünk, ne csak sopánkodjunk!
– mondta Orbán Viktor immár négy éve, amikor évértékelő beszédében közölte, kormánya a klímaváltozás elleni harc élére áll. Faültetést, elektromos buszokat ígért és azt, hogy teljesen felszámolják az illegális szemétlerakókat, betiltják az egyszer használatos műanyagokat, megvédik a folyókat a külföldi szennyezésektől, bevezetik a zöld államkötvényt, amiből a klímavédelmet támogatják. A kormányfő ekkor beszélt arról is, hogy szerinte Áder János törte át a klímaközömbösség falát, ő érte el, hogy az emberek már figyelnek a klímaváltozásra. Az biztos, hogy előző évben Kövér László az agymosásnak tudta be, ha valaki a migrációnál fontosabbnak tartotta a klímaváltozást.
