Interjút adott Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az Index című lapnak, melyben két százalékos gazdasági növekedést vetített előre 2024-re, szemben a tavaly év végén előre jelzett 4 százalékos GDP bővüléssel. Utóbbit szerinte majd inkább jövőre lehet megcélozni.
A miniszter az interjúban egyúttal az egymilliárd feletti állami beruházások további elhalasztását is kilátásba helyezte, immár 2025-ről 2026–2027-re, a gyógyszeriparra, légiközlekedésre és a távközlési szektorra kivetett extraprofitadók eltörlését pedig indokoltnak látja. A minimálbér korrekcióját szintén szükségesnek tartaná, azt szerinte 2027-ig több lépésben az átlagbér feléig kellene feltornázni.
Annak, hogy az egymást követő válságok után csak „fokozatos helyreállásról beszélhetünk” a miniszter szerint az az oka, hogy
- „a fogyasztást gátló óvatossági motívum oldódása” hosszabb időt vesz majd igénybe, több türelemre van szükség.
- a háború továbbra is akadályozza a gazdaság újraindítást,
- a költségvetési és monetáris politika pedig „a saját dolgával van elfoglalva”.
Nagy Márton szerint a nagy kérdés az, hogy a fogyasztás miért nem nő gyorsabban, miközben tíz százalék körüli reálbér-emelkedés és jelentős hitelkiáramlás látható a lakosságnál. A válasz szerinte az, hogy a lakosság megtakarít, pénzügyi- és lakásvagyonát növeli.
A mi számaink szerint a bruttó megtakarítási ráta már elérte a 15 százalékot, ami jelentősen nagyobb, mint a több évtizedes átlag. Mindez arra utal, hogy erős az óvatossági motívum. Az óvatossági motívum fennmaradása pedig rossz
– értékelte a helyzetet, hozzátéve ugyanakkor, hogy háború idején „egyértelmű és természetes reakció”, hogy inkább megtakarítunk, felhalmozunk és tartalékot képzünk.
Ami a lakossági megtakarítások jellegét illeti, Nagy Márton azt mondta, hogy miközben a lakáspiac másfél évig teljesen állt, addig az első félévben több mint 40 százalékkal emelkedett a lakástranzakciók száma, a lakáshitel-állomány pedig tranzakció alapon 7,4 százalékkal nőtt és az új lakáshitel-szerződések értékében is 150 százalék feletti növekedés volt tapasztalható. A miniszter mindebből arra következtetett, hogy
A lakosságnak a lakhatási kérdések, a lakhatás biztonsága fontosabbak, mint akár a magas élelmiszerfogyasztás. A lakhatás fontosabb, mint a fogyasztás helyreállítása.
A várt növekedés elmaradásáért Nagy Márton szerint azonban nemcsak a szomszédban dúló háború és a lakosság óvatossága tehető felelőssé, hanem a megbicsakló export is, amit a jármű- és akkumulátor-kivitel húz le. Az elektromos járműipari átállással meglátása szerint egész Európában problémák vannak. Ennek alátámasztása érdekében a Magyarországon beruházó kínai autógyár, a BYD számait citálta, miszerint Németországban is alig 200 darabot tudnak eladni egy hónap alatt egy 250 ezres piacon.
Hogy az elektomos autó- és akkumulátorbiznisz számai miért maradnak el a várakozásoktól annak Nagy Márton szerint az az egyik fő oka, hogy „Brüsszel hatalmas hibát követett el, amikor elmulasztotta az országok elektromos autózásra való átállásának koordinálását”. Szerinte „a fogyasztókat elbizonytalanítják a jövővel kapcsolatban, nincs egyértelmű kommunikáció a kérdésben”.
Nagy Márton az interjúban kifejtette ugyanakkor: az elmúlt időszak válságai nem károsították a gazdaság alapszöveteit. Nem voltak elbocsátások, a foglalkoztatottság a maximumon van, nem csökkentek a fizetések, és folyamatosak a befektetések. Szerinte a költségvetési hiány növekedését is „a gyors és hatékony válságkezelés” indokolta, a költségvetésnek strukturális problémája viszont nincs. Az alapvető adórendszerhez szerinte nem szabad hozzányúlni.
Cash flow problémánk van, a likviditást kell optimalizálni – legalábbis én ezt így hívom
– adta meg diagnózisát a nemzetgazdasági miniszter. Szerinte 2022-ben energia-, 2023-ban adóbevételi, 2024-ben pedig kamatkiadási nehézségek akadtak és akadnak, ezeket pedig szerinte cash flow szempontból lehet kezelni. Ennek módja, hogy az állami beruházásokat eltolják. A gazdasági kabinet – mint mondta – már több körben vizsgálta az egymilliárd forint feletti beruházások lehetséges átütemezését 2024-ről 2025–2026-ra, és most vizsgálják, miként tudnak eltolni beruházásokat 2025-ről 2026–2027-re.
Nagy Márton szerint az extraprofitadókat viszont addig kell fenntartani, ameddig tényleg van extraprofit:
A lakosságot érintő, várható kormányzati intézkedésekről Nagy Márton elmondta: „nagyon fontos lesz”, hogy jövőre megduplázzák a gyermekek után járó családi adókedvezményt – ezt Orbán Viktor miniszterelnök idén nyáron ígérte meg. A minimálbér ügye szintén előkerült, amit Nagy Márton szerint 2027-ig több lépcsőben az átlagbér 50 százalékáig lenne szükséges felemelni.
