Saját kormányának geopolitikai mozgásterét félthette Orbán Viktor miniszterelnök az ukrán EU-csatlakozástól – derült ki a Direkt36 cikkéből, amely egy tavaly tavasszal zajlott zártkörű tanácskozáson elhangzottakról írt. A cikk levezeti azt is, miként változtak a miniszterelnök Ukrajna EU-s csatlakozását kritizáló érvei.
A tanácskozás tavaly tavasszal volt az Országgyűlésben. A parlamenti képviselők által „EU-s nagytanácsnak” nevezett fórumot a jogszabály szerint az uniós tagállamok vezetőinek csúcstalálkozói, vagyis az Európai Tanács ülései előtt hívják össze. Itt Orbán arról beszélt, hogy
A Telexen megjelent cikk felidézi, hogy tavaly március 23-án tartották az Európai Tanács épp aktuális csúcstalálkozóját, amelynek hivatalos napirendjén még nem szerepelt az ukrán EU-csatlakozás megindítása, Orbán mégis elmerült a témában a pár nappal korábban, március 20-án megtartott zárt körű országgyűlési tanácskozáson.
Zelenszkij úgy megy rá az elnökválasztási kampányra, hogy megkezdődtek a tárgyalások Ukrajnával
– idézték a miniszterelnök szavait, amelyek arra céloztak, hogy ez erősítené Volodimir Zelenszkij belpolitikai pozícióját az elnökválasztás előtt.
Orbán azt állítólag nem említette, hogy Ukrajna már 2022 júniusában megkapta a tagjelölti státuszt, miután néhány nappal az orosz invázió megindulása után kérvényezte a tagságot. Ukrán vezető politikusok 2023 elején arra számítottak, hogy a csatlakozási tárgyalások is megindulhatnak hamarosan. Az EU vezetői tavaly év végén megszavazták a tárgyalások megkezdését, de a 2024 elején esedékes elnökválasztást a jelek szerint a háború miatt nem fogják most megtartani.
A megbeszélés részleteit ismerő források szerint a miniszterelnök azt osztotta meg a résztvevőkkel, hogy titkosszolgálati forrásokból származó információi szerint az Egyesült Államok megígérte Ukrajnának, hogy az uniós csatlakozási tárgyalások még 2023-ban meg fognak indulni a háború sújtotta országgal.
Orbán a cikk szerint azt jósolta, hogy az ukrán csatlakozással létrejön az EU-n belül egy olyan „erőközpont”, amelyet az Egyesült Államok fog uralni katonailag, illetve politikai és gazdasági értelemben is. Ehhez az észak-közép-európai zónához fog tartozni Orbán szerint szorosabban a három balti állam, Lengyelország, az Oroszország által a területei egy részétől megfosztott Ukrajna, illetve valamennyire lazábban Románia is. Ezek olyan országok, amelyek Oroszországtól tartva szorosabb kapcsolatot ápolnak az USA-val.
A zóna súlyát a miniszterelnök szerint az is mutatja, hogy az USA Nyugat-Európa helyett már csak Lengyelországba és Ukrajnába telepít fegyvereket. „Belarusz dolgában még meglátjuk, ott egy-két színes forradalom még megtörténhet” – fogalmazott Orbán, utalva a több posztszovjet országban korábban kirobbant – és az oroszok szerint amerikai támogatással zajlott – tüntetéssorozatokra. Orbán szerint így egy esetleges belarusz forradalom révén még nagyobb lenne az amerikai dominanciájú zóna.
A miniszterelnök azt is végigvette, hogy ennek a blokknak mekkora lesz a népessége. Orbán konkrét számokat említve úgy kalkulált, hogy a Baltikum, Lengyelország és Ukrajna lakossága felül fogja múlni Franciaországét, így szerinte ez a zóna befolyásosabb lesz a franciáknál. Orbán kitért arra is, hogy ezt az elméletet Emmanuel Macronnal is megosztotta, a francia elnöknek azonban elmondása szerint „nem volt teljesen világos, hogy mit mivel kell összeadni”.
