Nyolc állami vállalat biztosan az engedélyezett legmagasabb bért folyósítja a vezetőjének – derül ki a 24.hu gyűjtéséből.
A mamutcégek közül a 23 ezer főt foglalkoztató Magyar Postánál és a 17 ezer dolgozót mozgató MÁV-nál is havi bruttó ötmillió forintot vihet haza a vezérigazgató, a korábban Lázár János mellett dolgozó Balczó Barnabás, illetve Pafféri Zoltán. Ötmilliós alapbér jár a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőt vezető Lakner Zsuzsának, a Magyar Fejlesztési Bank elnök-vezérigazgatójának, Sipos-Tompa Leventének, az MVM vezérigazgatójának, Mátrai Károlynak, valamint a Szerencsejáték Zrt. első emberének, Mager Andrea egykori tárca nélküli miniszternek is (aki emellett tagja a 30 százalékban állami tulajdonú Magyar Bankholding igazgatóságának).
Van bér a képükön
Ugyancsak ötmillió forintot keres az N7 Holding Nemzeti Védelmi Ipari Innovációs Zrt. vezérigazgatójaként egy másik volt miniszter, Palkovics László. Az innovációs és technológiai tárca éléről tavaly novemberben távozó politikusról egy éve írtuk meg, hogy nem járt rosszul a lemondással, de akkor még úgy tűnt, hogy bár a havi ötmilliós honvédelmi megbízatása mellett az – 52 milliárd forintból kiépített zalai tesztpálya felett diszponáló – Autóipari Próbapálya Zala Kft. ügyvezetője is lett, az utóbbi tisztségért nem vesz föl díjazást. Ám
miután a cég az államtól a Széchenyi István Egyetemért Alapítvány tulajdonába került.
Ezzel minden bizonnyal a legjobban kereső állami menedzser lett, még úgy is, hogy nem tudni, a győri Széchenyi István Egyetemet működtető alapítvány kuratóriumi elnöki posztját mennyiért tölti be, az intézmény honlapján ugyanis a vonatkozó menüpont nem vezet sehová (a kuratóriumi tagokról tavaly megírtuk, hogy 1,5 millió forintot kapnak havonta). Palkovics vezeti továbbá az alapítvány mellett létrehozott vagyonkezelő holdingot is (az egyetem körüli cégcsoport ingatlanügyéről nemrég lapunk számolt be), valamint ő a Rába Járműipari Holding Nyrt. felügyelőbizottságának az elnöke is (a rendelkezésre álló, 2022-es adatok alapján) nagyjából 700 ezer forintos fizetésért.
Pontos összeget így lehetetlen mondani, de a volt miniszter nagyjából havi bruttó tízmillió forintra tehet szert az állami, illetve államközeli cégek jóvoltából, de záró miniszteri vagyonnyilatkozatában még egy havi 900 ezer forintos kutatóprofesszori cím is szerepelt.
Hogy a védelmi ipar jól fizet, azt nem csak Palkovics példája támasztja alá, ugyanis Trembeczki László is legalább 7,8 millió forintot keres, mivel négy, a honvédelmi tárca alá tartozó cégnek is ő a vezérigazgatója:
- a HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő (HMEI) Zrt. élén négymillió,
- a HM Arzenál Elektromechanikai Zrt. vezetőjeként pedig kétmillió forintra jogosult havonta,
- a HM ArmCom Kommunikációtechnikai Zrt.
- és a HM Currus Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt. vezetőjeként pedig 600–600 ezer forint a járandósága.
A HMEI Zrt.-ben emellett igazgatósági tagként is kap 600 ezer forintot havonta.
Bár a sport idehaza egyértelműen kiemelt ágazat, némiképp talán kilóg a stratégiai fontosságú vállalatok közül a Nemzeti Sportügynökség, amelynek elnök-vezérigazgatója, Bíró Péter szintén az ötmilliós fizetési kategóriába tartozik. Bíró több mint 25 éves menedzseri tapasztalattal tért haza az év elején, feltehetően ennek szólhat gáláns díjazása, mivel elődje, Berényi Péter még 2,3 millió forintért látta el ezt a feladatot 2022-ben.
Közel ötmillió forintot kap még a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és az Eximbank feje is: az előbbit (melyről egy számlagyáros cégnek juttatott kezességvállalás kapcsán írtunk nemrégiben) Szabó István Attila 4,9 millió, az utóbbit Kisgergely Kornél havi 4,8 millió forint fejében igazgatja.
Fától az erdőt
Az Orbán-kormány 2015-ben törölte el a korábbi – egy ideig jogszabályi előírásként, aztán már csak a szokásjog által meghatározott – kétmilliós bérplafont, lehetővé téve, hogy a pénzügyi szektorban öt-, az energiaszolgáltatóknál és más kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél négy-, a többi vállalatnál pedig hárommillió forint legyen a vezetők havi alapbére. A maximumokhoz azóta sem nyúltak, az elmúlt évek inkább azzal teltek, hogy a politikai vezetők fizetését is felzárkóztatták erre a szintre. A Népszabadság 2016 elején még arról írt, hogy mind a huszonkét állami erdőgazdaság vezérigazgatójának havi bére meghaladja a bruttó kétmillió forintot (közülük nyolcnak a juttatása a hárommilliós csúcsig is elért), miközben Orbán Viktor miniszterelnöki fizetése akkoriban másfél millió forint volt.
A kormánytagok közül 2018-ban elsőként az állami vagyon kezeléséért felelős Bártfai-Mager Andrea és a paksi bővítést felügyelő Süli János kapott ötmilliós fizetést (ezzel lényegében megötszörözték a bérüket), a többieknek viszont be kellett érniük 1 millió 782 ezer forinttal. Az ötödik Orbán-kormány megalakulásakor Nagy Márton gazdaságfejlesztési és Csák János kulturális és innovációs miniszter jutott hozzá a kiemelt, ötmilliós díjazáshoz, míg a „szimpla” miniszteri fizetés 2 millió 632 ezer forintra emelkedett. Orbán Viktor miniszterelnök illetménye az idén 4 millió 178 ezer forintra gyarapodott, miután a kormánytöbbség a 2022-es választási győzelmet követően megszavazta, hogy az addig másfél milliós bérét a házelnöki tiszteletdíjhoz kössék. És mivel jár neki a képviselői alapfizetés is, jelenleg 5 millió 725 ezer forintot kap havonta, vagyis immáron többet, mint az állami cégek csúcsvezetői, noha korábbi beosztottjával,
még úgy sem, hogy 2024 márciusától várhatóan 6,5 millió forintra nő a járandósága.
Futottak (még) a pénzük után
Visszatérve az állami cégek irányítóihoz: négymillió forintot keres a Volánbusz élén Kruchina Vince, valamint a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt. vezetője, Bozóky Alex. Az MVM alá tartozó cégek közül a Paksi Atomerőmű Zrt., a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító (Mavir), valamint az MVM Mátra Zrt. is négymillió forinttal honorálja vezetője erőfeszítését. Így tesz a Paks II. Zrt. is, Jákli Gergely azonban a vezérigazgatói posztért járó négymillió mellett az igazgatótanács elnökeként is begyűjt 1,4 millió forintot. A cégnél egyébként korábbi cikkünk alapján kicsit belekényelmesedtek a milliós fizetésekbe; ráadásul az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a ködbe vesző paksi bővítésért felelős projektcégben nagyobb díjazást kaptak, mint a működő atomerőmű vezető testületeinek a tagjai.
Négymillió forintot keres a Digitális Magyarország Ügynökség élén Guller Zoltán, aki Palkovicshoz hasonlóan élő példa arra, hogy egy-egy állami cégvezető több forrásból juthat jövedelemhez. Bár a korábban miniszteri biztosként és a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatójaként dolgozó Guller az MTÜ igazgatósági elnökeként már nem vesz fel díjazást, tagja a Szerencsejáték Zrt. felügyelőbizottságának havi 400 ezer forintért, illetve az állami bevásárlást követően bekerült a Vodafone igazgatóságába is. Pedig alapfeladata, a „digitális Magyarország” megteremtése érdekében is volna még mit tenni: szervezete – az MTÜ-höz hasonlóan – egy nem túl magas minőségben beszkennelt .pdf fájlban, ömlesztve teszi közzé honlapján a közérdekű adatait.
Két forrásból, de szintén havi négymilliós fizetéssel tiszteli meg az állam Jakab Zsófia fáradozását. A miniszterelnök lánya, Orbán Ráhel barátnőjeként és egykori évfolyamtársaként ismert 34 éves Jakab ugyan a Magyar Divat & Design Ügynökség vezérigazgatójaként begyűjtött havi 1,5 milliós fizetésével nem tartozna a legjobban kereső állami cégvezetők közé, ám futja az idejéből egy másik teljes állásra is,
A turisztikai ügynökségnél egyébként különösen értelmezik a hierarchiát és a vezetői felelősséget, mert nemcsak Jakab, hanem két másik helyettes is többet keres Horváth Péter vezérigazgatónál.
Az általunk közérdekű adatigénylések segítségével vizsgált nagyjából hat tucat állami cég vezetőjének mediánbére 2 millió 750 ezer forint volt július 1-jén. Tehát közülük ugyanannyian kerestek többet, mint kevesebbet ennél az összegnél.
Meg kell említeni, hogy a legtöbb vállalatvezetőnek az elmúlt két évben nem nőtt a bére, még ha ennek részben az is a magyarázata, hogy eleve a kormány által engedélyezett maximumot keresik. Ezzel együtt az általunk vizsgált vállalatok háromnegyedénél ugyanannyit keresett a cégvezető az idén júliusban, mint 2022 januárjában. Az idén év közbeni béremelést kilenc vizsgált vállalatnál találtunk – a legnagyobb mértékben a Garantiqánál és a Dunántúli Regionális Vízműnél nőtt a tiszteletdíj, 1 millió, illetve 1,1 millió forinttal.
Akadtak olyanok is, akiknek úgy is sikerült gyarapodniuk, hogy két év alatt 32,4 százalékot vitt el bérükből az infláció: ahogy említettük, a Nemzeti Sportügynökségnél csaknem megduplázták a vezetői bért, de reálbér-emelkedésnek örülhetett az Északerdő és a Dunántúli Regionális Vízmű vezetője is.
Ió, ció, infláció
Mindössze két olyan állami céget találtunk viszont, ahol az átlagbérek az inflációt meghaladó mértékben növekedtek: az ipolyi és a kisalföldi erdőgazdaságokban 3,8, illetve 1,8 százalékkal nőtt a bérek reálértéke. A legnagyobb állami foglalkoztatóknál egytől egyig lefelé görbült a bérek vásárlóereje: a MÁV-nál két év alatt 18,6, a Postánál 17,3, a Volánnal 17,2 százalékkal. A legtöbb vállalat próbálta ugyan mérsékelni az infláció hatásait (2023 januárjában átlagosan 73 464 forinttal vihettek haza többet az állami cégek dolgozói, mint egy évvel korábban, az idei év közben pedig 15 776 forint volt az átlagos emelés), az árszínvonallal korrigált érték bőven a mínusz tartományban van, 16,7 százalékon.
A legjobban az MVM Energetika munkavállalói járnak, ők átlagosan 1 590 575 forintot vihetnek haza havonta, de egymillió fölötti az átlagkereset
- az év elején létrejött Magyar Bormarketing Ügynökségnél (1 266 667 Ft),
- az Államadósság Kezelő Központnál (1 169 123 Ft),
- a Hungaroring Zrt.-nél (1 164 179 Ft),
- a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zrt.-nél (1 151 304 Ft),
- az Eximbanknál (1 120 624 Ft),
- a Magyar Fejlesztési Banknál (1 087 235 Ft),
- a Regionális Fejlesztési Holdingnál (1 042 000 Ft)
- és a Mavirnál (1 003 567 Ft).
Nem sokkal marad el tőlük a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (993 421 Ft), a Guller Zoltán-féle Digitális Magyarország Ügynökség (987 451 Ft), a Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. (982 634), valamint az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. (976 927 Ft) és a Nemzeti Vízművek Zrt. sem (959 132 Ft), az utóbbi külön hangsúlyozta lapunknak küldött válaszában, hogy „nagyrészt magasan képzett, kellő szakmai tapasztalattal rendelkező, szakértő munkavállalókat foglalkoztat”, és fizikai munkakörben nem alkalmaz munkatársat.
A legalacsonyabb átlagjövedelmet kínáló cégek között találjuk a legnagyobb foglalkoztatókat:
- a Postát (386 543 Ft),
- a Volánt (390 689 Ft)
- és a MÁV-ot (429 952 Ft),
- valamint több erdőgazdaságot.
Az erdészetek többségénél minimálbért kap a legalacsonyabb alapbérben részesülő munkavállaló, összességében a gyűjtésünkben szereplő cégek közül tizenkilencnél képezi az idén decemberig 232 ezer forintos minimálbér a jövedelmi olló alsó szárát. További tizenegy cég ad 300 ezer forintnál kevesebbet a legkisebb jövedelmű munkavállalójának, így tesz a Posta (277 000 Ft), a Volán (241 512 Ft) és a MÁV (253 000 Ft) is.
Ezzel szemben hat állami vállalatnál a legalacsonyabb alapbér is meghaladja már a félmillió forintot. A Hungaroring Zrt.-nél 500 ezernél, a Regionális Fejlesztési Holdingnál 566 ezernél, a Nemzeti Vízműveknél 600 ezernél, az MVM Energetikánál 601 ezernél, az Államadósság Kezelő Központnál 640 ezernél,
A legalacsonyabb és legmagasabb bér közötti átlagos különbség 2 629 000 forint, vagyis jellemzően kilencszer akkora fizetést vihetnek haza a bértábla csúcsán tanyázók, mint akik az alján tengődnek.
A legegyenlőtlenebb bérstruktúra a legtöbb munkavállalót foglalkoztató cégeknél mutatkozik: a Postánál közel tizenháromszor, a MÁV-nál több mint tizenegyszer, a Volánnál tízszer annyit keresett a vezérigazgató, mint egy átlagos alkalmazott.
