Miután megírtuk, hogy a külügyminisztérium 288 millió forint vissza nem térítendő támogatása az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárában landolt, megtudtuk, nem ez lehetett az egyetlen állami támogatás, amit az azóta lekapcsolt bűnözői csoport bezsebelt.
A számlagyár szóban forgó tagja, a Top Hygiene Kft. nem sokkal azután került végrehajtás, majd felszámolás alá, hogy a külügy átutalt számára több mint negyedmilliárd forintot. Ugyanakkor az Európai Unióban engedélyezett állami támogatások nyilvántartásában az látszik, hogy – a Külgazdasági és Külügyminisztérium támogatásán kívül – a magyar állam több mint 80 százalékos tulajdonában álló Garantiqa Hitelgarancia Zrt. 135 millió forintos állami kezességvállalást nyújtott a társaságnak.
Az említett támogatási formát a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai ellentételezésére hozta létre a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. és a szintén állami Magyar Fejlesztési Bank. Az előbbi társaság honlapján az olvasható, hogy a készfizető kezességvállalás lehetővé teszi, hogy „olyan életképes kis- és középvállalkozások is forráshoz jussanak, amiknek nincs elegendő felajánlható biztosítékuk, rövid működési múlttal rendelkeznek, vagy növekedési szakaszban vannak.” Vagyis – mint írják – olyan cégek, amelyek hitelezése túlzottan kockázatosnak minősülne.
Ez esetben a későbbi végrehajtási és felszámolási eljárás igazolta, valóban volt kockázata a hitelezésnek. Ám az nem derült ki, hogy a kölcsön folyósítása csakugyan megtörtént-e, ezt ugyanis nem árulja el a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. Így azt sem lehet tudni, hogy az esetleges 135 millió forintos kezességvállalás nyomán az adófizetőknek kell-e helytállni az állam többségi tulajdonában álló társaság döntése miatt.
A hitelfelvételt és a kezességvállalást firtató közérdekű adatigénylésünkre válaszul a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt írta:
Az egyes ügyfelekről a Garantiqa rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik, banktitkot képez, kiadhatóságának feltételei jelen adatigénylés tekintetében nem állnak fenn.
Ugyanakkor a 24.hu birtokába jutott lehallgatási jegyzőkönyv szerint a Top Hygiene ügyvezetője egy másik személlyel zajlott beszélgetése során arra utal, hogy sikeres lehetett a kölcsönügylet, amelyhez nem kizárt, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. biztosíthatta a kezességet, az egyeztetésre ugyanis éppen a támogatói döntés előtti napokban került sor. Igaz, nem 135, hanem 150 milliós hitelről beszélgettek, illetve arról, hogyan osztozkodnak majd annak folyósítása után. A pénz felhasználásáról szólva a lehallgatott telefonbeszélgetés egyik szereplője azt mondta:
Szerintem mindenki elkölti, vagy mindenki gazdálkodik belőle, azt viszlát!
A beszélgetés során elhangzik az is, hogy a pénzt gyorsan „ki kell lapátolni a cégből”, mert tartanak attól, hogy 85 millió forint tartozás „becsapódik”. Ez azért figyelemre méltó, mert a beszélgetés után három hónappal – mint említettük – a NAV 90 millió forintos adótartózás miatt rendelt el végrehajtást a cégnél. Ha a szóban forgó 85 millió forint az adóhivatal felé fennálló adósság volt, akkor a szereplők már a hiteligényléskor tisztában lehettek azzal, hogy a kölcsönt nem fogják visszafizetni.
Kulcsfontosságú kérdés tehát, hogy az adóhátralékról lehetett-e tudomása a Garantiqa Hitelgarancia Zrt.-nek. A társaság üzletszabályzata szerint ugyanis kizáró körülménynek számít, ha a támogatást igénylő cégnek 60 napon túl lejárt és át nem ütemezett adó-, vám-, társadalombiztosítási tartozása van. Továbbá kérdés az is, hogy 90 milliós adóhátralékot mennyi idő alatt halmozta fel a Top Hygiene Kft.
Ugyanakkor az bizonyos, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. azt észre vehette volna, hogy az általa támogatott Top Hygiene Kft.-nél jelentős létszámleépítés történt, legalábbis papíron. Mint megírtuk, a társaság 2020 novemberében 174 embert foglalkoztatott, 2021 januárjában viszont már csak 10 fő dolgozott a cégnél. Azt pedig már a NAV közölte kérdésünkre, hogy
a gazdasági társaságok foglalkoztatotti adatai hetente frissülnek az adóhivatal nyilvános adatbázisában.
A Top Hygiene Kft.-nél lezuhant létszámot 2021 februárjában, de legkésőbb márciusában látni lehetett, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. támogatói döntése viszont 2021. április 23-ai.
A létszámleépítés a külügyi tárca 288 milliós támogatása esetében is problémás volt, ugyanis abban az esetben a tömeges elbocsátással a cég már a pályázat elbírálásának pillanatában megsértette a kiírás feltételeit. A pályázóknak ugyanis meg kellett tartaniuk a pályázat előtti egy év foglalkoztatotti átlag létszámát a beruházás befejezéséig.
A Szijjártó Péter vezette minisztérium támogatása esetében Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő adatigényléséből derült ki, hogy a Top Hygiene Kft. ingatlanvásárlásra és fejlesztésre kérte a 288 millió forintot. Úgy tudjuk, erre végül nem került sor, és azt sem tudni, mi lett a pénzzel, a társaság felszámolás jelenleg zajlik.
Ez már a második próbálkozás az eladásra, az első pályázatra ugyanis senki sem jelentkezett.
A Top Hygiene Kft.-nél egy 2019 óta zajló nyomozás során rendelt el bűnügyi zárat a NAV, kiderült ugyanis, hogy a társaság része volt az elmúlt évek egyik legnagyobb számlagyárának, amelyre a hatóságok 2021 nyarán csaptak le nyolcvan helyszínen. A gyanú szerint a több mint harminc cégből álló számlagyár 19 milliárd forint áfáját tüntették el takarításról és informatikai szolgáltatásról kiállított fiktív számlákkal. A nagyszabású akcióban a költségvetést ért kár megtérülésére a NAV összesen 3,2 milliárd forint értékben zárolt bankszámlákat, ingatlanokat, továbbá nagy értékű gépkocsikat, részvényeket és készpénzt is lefoglalt. A Top Hygiene Kft. volt ügyvezetőjét gyanúsítottként hallgatták ki a nyomozók, ám K. Tibor szabadlábon védekezhet. Kerestük is az ügyvezetőt, de hiába hívtuk, nem fogadta hívásunkat, illetve előfordult, hogy szláv és angol nyelven jelezte a géphang, hogy a telefonszám jelenleg nem elérhető, ami arra utalhat, hogy K. Tibor külföldön tartózkodott.
A számlagyár ügyében a hatóságok vizsgálata érintette a többi között a T-Systems Magyarország Zrt., a Vodafone-t megvásárló kormányközeli 4iG Nyrt., az Antenna Hungária Zrt. és a BKV informatikai szolgáltatójaként elhíresült Sys IT Services Kft. központját is. A letartóztatásban tartott gyanúsítottak többsége ez utóbbi cég körül mozgott. Itt kapcsolódott az ügyhöz a börtönviselt Fuzik Zsolt is, akinek nevével összeforrt a számlagyár ügye. Ő korábban az Axel Springernél, majd a BKV-nál, végül a tettek elkövetése idején a CBA-nál volt informatikai vezető.
A bűnügynek bőven akadnak politikai vetületei is. A 444.hu írta meg, hogy Pintér Sándor belügyminiszter köréig is elvezetnek a szálak, ugyanis egy nappal azelőtt, hogy a hatóságok lecsaptak a számlagyár tagjaira, Pintér bizalmasa, Tasnádi László cége lett a tulajdonosa annak a vállalkozásnak, amelyik a BKV informatikai rendszerét működteti. A nyomozók viszont inkább a baloldali szereplőkkel foglalkoztak, azokkal is főként a 2022-es országgyűlési választási kampányban. Fuzik ugyanis vádalku keretében több MSZP-s politikust is feldobott, akiket állítása szerint különféle üzletek kapcsán kent meg. Vallomása alapján gyanúsították meg az MSZP-s zuglói polgármestert, Horváth Csabát, valamint Tóth Csaba volt zuglói szocialista országgyűlési képviselőt, aki a gyanú szerint 280 millió forint kenőpénzt vett át. Mindkettőjüket a számlagyártól független – de azzal személyi és céges átfedéseket mutató – zuglói fizetős parkolási rendszerrel kapcsolatos visszaélések miatt hallgatták ki.
A számlagyárral összefüggésben gyanúsították meg az egyik leggazdagabb magyar, Jellinek Dániel édesapját is.
