Nemcsak Süli János mondott le államtitkári posztjáról, a napokban sort cseréltek az új atomerőműblokkok építését menedzselő Paks II Zrt. projektcég igazgatóságában is. Ezért is terjedhetett el energiaipari körökben a hír, hogy „mindenkit kirúgtak”, aki számított a 12 milliárd eurós projekt környékén. A cégjegyzékben cikkünk írásakor még nem látszottak a változások, de a Paks II honlapján már új felállás szerepel, és e szerint a korábbi öttagú igazgatóságból senki sem maradt a testületben. Kerestük a régi igazgatóság tagjait, de senkit nem tudtunk nyilatkozatra bírni, egyikük névtelenséget kérve annyit mondott, hogy
A honlapon most három fős igazgatóságot tüntetnek fel: Jákli Gergely az elnök, mellette a tagok Fellegi Tamás és Mendelényi Dániel. Jákli egyben a vezérigazgató, akinek a kinevezése nem okozott meglepetést, hiszen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már július elején bejelentette a vezércserét, egyébként is kipróbált ember, korábban a Szijjártó fennhatósága alá tartozó Eximbank vezetését bízták rá. Mendelényi a külügyes sportvonalhoz tartozik, néhány éve a Honvéd Futball Klub Kft.-t megvásárló cég egyik közvetett tulajaként bukkant fel, az Átlátszó pedig a Kézműves sörben és ingatlanban utazik a tenderarisztokrácia krémje című cikkében lőtte körbe NER-es üzlettársait. Fellegit viszont Orbán Viktor miniszterelnök holdudvarához sorolják, kapcsolatuk évtizedekre nyúlik vissza, Fellegi a párt bölcsőjének számító Bibó-szakkollégium tanáraként épült össze a Fidesz-alapítókkal, majd a második Orbán-kormány fejlesztési minisztereként dolgozott 2010-től másfél éven át.
Fellegi egyelőre korainak tartotta, hogy nyilatkozzon a Pakson rá váró feladatokról, még csak ezután határozzák meg az igazgatóság ülésrendjét – hárította el a 24.hu érdeklődését. Informátorunk ugyanakkor azt pendítette meg, hogy Fellegi ezúttal amerikai kapcsolatai miatt került képbe, szükség lehet még rá az erőműépítés megolajozásában.
A teljesen lecserélt Paks II igazgatóságához képest a felügyelőbizottságot kevésbé tépázták meg, ötből négy tagot meghagytak, és eddig két új név került az ellenőrző testület listájára: Semperger Imre és Vétek Attila. Előbbi a külügy jogi és koordinációs ügyekért felelős helyettes államtitkára, utóbbi jogi főosztályvezető a tárcánál. A miniszterelnök iskolatársa, Incze Zsolt maradt, ahogy Vitézy András, a miniszterelnökkel távoli rokonságban álló Vitézy család doyenje és Gulyás Gergely Miniszterelnökségének helyettes államtitkára, Szalay-Bobrovniczky Vince is.
Ami a jövés-menést illeti, a régi vezetőség egyik tagja szerint egyértelmű, hogy „a hirtelen beindult mozgás” az ukrajnai háború okozta energiaválsággal függ össze. A hirtelen jött áremelkedések és az ellátási gondok miatt elfogyhatott a türelem, ezért úgy gondolták, hogy meg kell erősíteni a vezetést. Az atomerőmű-építés menedzselése persze nem egyszerű játék, hiszen a hatóságokkal is komoly csatákat kellett vívni, és az orosz partnerrel sem volt könnyű az együttműködés, mindezek mellett tény, hogy jogos a kritika – ismerte el a vezető. Ezzel arra utalt, hogy Szijjártó Péter szerint nyolc éve nem történt semmi, Lázár János építésügyi miniszter pedig ősbűnnek, a legsúlyosabb kormányzati hibák egyikének nevezte, hogy Paks II még nem termel áramot.
Belekényelmesedtek a milliós fizetésekbe
Ehhez képest érdekes, hogy augusztus 20-án még nem látszott, hogy gondok lennének. Az állami ünnep alkalmából Palkovics László arany érdemkeresztet adott át a Paks II. Atomerőmű Zrt. programigazgatójának. Eck József a felelőse a többi között az erőmű létesítési programjának is. Áprilisban pedig arról írtunk, hogy rendesen megemelték a beruházást menedzselő projektcég vezető testületeinél a díjazást, majdnem 20 százalékkal növelték az igazgatósági és a felügyelőbizottsági tagok apanázsát.
Süli János és a most menesztett cégvezetés Lenkei Istvánnal és Mészáros Györggyel együtt régi, évtizedes baráti kör, amely a mai napig összejár szülinapozni. Az ügyeket jól ismerő szakember a 24.hu-nak azt mondta, Lenkei osztályvezető beosztásban megbízható munkaerő, de semmiképp nem csúcsvezető. Erre a posztra olyan kemény kezű ember kellett volna, aki veri az asztalt, hogy menjenek a dolgok, és összefogja az irányítást, Lenkei pedig nem ilyen stílusú vezető.
A szakember szerint ez a társaság „belekényelmesedett” a milliós fizetésekbe, különösen hogy a havi apanázst több hónapos évvégi bónusz és teljes költségtérítéses autóhasználat is kiegészítette. „Nekik ebben a helyzetben nyilván az az érdekük, hogy az építkezés minél tovább tartson” – jegyezte meg. Mint korábban megírtuk, az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok a Paks II projektcégben magasabb díjazást kaptak, mint a működő Paksi Atomerőmű Zrt. vezető testületeinek a tagjai.
A szakember szavaiból az derült ki, hogy bőven lett volna tennivaló, olyan, amihez nem kell külön engedély, és az orosz fél nélkül is megoldható. Nem törődtek például szerinte azokkal a figyelmeztetésekkel, hogy a Duna vize már a most működő blokk hűtését sem képes ellátni. A készülő új blokk hűtését külön is meg kell majd oldani, és a szakember úgy véli, több hasonló, a kifejezetten magyar kompetenciába tartozó építkezést elvégezhették volna: építhetnék az infrastruktúrát, az üzem fenntartáshoz szükséges egységeket. Ismertek a ki és bemenő paraméterek, meg kellene tervezni a hidrogénüzemet, a vízlágyítót – mondott példákat arra, mi készülhetett volna már el az elmúlt években.
Ugyanakkor azt állítja, amíg a szankciókon nem lazítanak, nem lehet megépíteni Paks II-t. Igaz, hogy a Roszatomra nem terjesztette ki az EU eddig a szankciókat, de számos más területen embargó van, ami akadályozza az építkezést. Nem adnak vízumot az orosz mérnököknek, nem lehet beszállítani orosz acélt, a vezérlőközponthoz szükséges chipeket, szoftvereket nem szállíthatják a nyugati cégek az orosz vevőnek, orosz cég alá nem megy be magyar alvállalkozó, mert lehetetlen a pénzügyi elszámolás, jogvita esetén pedig még a pereket sem lehet intézni a szankciók miatt – mondott néhány példát arra, miért van szorult helyzetben a projekt.
Paksi forrásunk arról számolt be, hogy jól láthatóan erőteljes építkezés folyik, de hogy pontosan mi épül, azt nem tudják a helyiek. Paks II a honlapján azt közli, hogy az Országos Atomenergia Hivatal augusztus 30-án kiadta az ötös blokk reaktorépületére és az úgynevezett nukleáris sziget további hat épületére vonatkozó építési engedélyeket. „Ez a létesítési engedély megszerzését követően újabb komoly mérföldkő a beruházás életében, hiszen ezzel maradéktalanul teljesültek a projekt második fázisba lépésének engedélyezési feltételei (a társaság korábban megszerezte már az olvadékcsapdák és a reaktortartályok gyártási engedélyét is)” – szól a közlemény.
Ha elvi építési engedély van alapozásra, akkor az azt jelenti, hogy felépítheted a házadat? – kérdezett vissza orosz forrásunk, amikor azt tudakoltuk, miért nem elégedett, hiszen már a nukleáris blokk engedélyezéséről van szó. Az említett közleményben építési engedélyek szerepelnek, ugyan reaktorblokkról és nukleáris szigetről van benne szó, de az engedélyek az épületek megépítésére vonatkoznak, a beléjük kerülő nukleáris berendezések más tészta, a műszaki rendszerek gyártására, beszállítására és összeszerelésére további engedélyek kellenek. Az erőmű megépítése mintegy 6000 engedélyt igényel összesen – ezt már a 2014 és 2017 között a paksi ügyekkel kormánybiztosként, majd államtitkárként foglalkozó Aszódi Attilától tudtuk meg.
Orosz forrásunk azt mondta, ha a jelenlegi helyzetből és az eltelt nyolc év teljesítményéből indulunk ki, akkor sosem fog elkészülni a két új blokk. Aszódi ennél jobb esélyeket lát, szerinte a projektre energetikai szempontból szükség van, a szerződéses és a jogi keretrendszer adott, a kormány elkötelezett a megvalósítás mellett, ráadásul a háború különösen nagy erővel hívja fel a figyelmet a vezetékesenergia-import (földgáz és villamosenergia-import) kockázataira, így a projekt megvalósítása mellett jelentős érvek állnak – fogalmazott kérdésünkre.
Ami a szankciókat illeti, úgy véli, azok politikai döntések eredményei, és ha van politikai szándék, az ilyen akadályok elkerülhetők, illetve, ha keletkeznének akadályok, azokat el lehet hárítani. Szerinte a projekt előrehaladási sebessége nagyban függ az orosz–ukrán háború további alakulásától. Az bizonyos, hogy sok más projekt tapasztalata alapján
