Sok ezer hektárnyi termőföld azonnali hasznosítását tette lehetővé a javaslatunk, aminek így óriási anyagi előnye volt az állam számára, hátrányról tehát szó sincsen
– bizonygatta a Székesfehérvári Törvényszéken az agrártárca „kedvenc jogásza”. Kovács P. Zoltán felindultan reagált az ügyész egyik tanúhoz intézett kérdésére, amelyben kétségbe vonta, hogy megérte a megkötni azt a milliárdos értékű szerződést, amit Nagy János volt földügyi helyettes államtitkár utasítására hoztak tető alá Kovács ügyvédi irodájával.
Székesfehérváron már több hónapja zajlik az a per, amelyben az Agrárminisztérium 2020-ban leváltott tisztségviselőjét, Nagy Jánost 2,2 milliárd forintos hűtlen kezeléssel és más bűncselekmények elkövetésével vádolják.
Az ügyészség vádirata szerint az Agrárminisztérium egyik háttérintézménye két ügyvédi irodával kötött nagy értékű megbízási szerződést, amelyekre valójában nem volt szükség. 2019 tavaszán a megszűnő Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit Kft. 2,2 milliárd forintot fizetett az irodáknak: Kovács P. Zoltán irodája 1,7 milliárd, Őszy Tamásé pedig 500 millió forintot kapott.
A vádirat szerint a szerződésekkel valójában a megszűnő agrárcégben ragadt pénzeket próbálták kicsatornázni jól lepapírozott látszattevékenységgel, de az ügyvédi irodák valójában nem végeztek érdemi munkát, a teljesítésként leadott dokumentumoknak nem volt használati értékük, azokat a minisztériumban nemcsak hogy nem iktatták, de beléjük se néztek.
Kovács P. Zoltán, aki a 2000-es évek elején, az első Orbán-kormány alatt közigazgatási államtitkár volt a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban – ügyvédi irodáját pedig később is számos ügyben foglalkoztatta az agrártárca – a bíróságon azt állította, hogy az általa leadott anyagban három olyan javaslat is volt, amit később törvényalkotásra használt fel a kormány. Köztük volt például a „holt lelkek” földjeinek beolvasztása a Nemzeti Földalapba, amiben az ügyész megfogalmazása szerint annyi ötlet volt, hogy „a 120 éves tulajdonos lehet, hogy már nem is él”.
Kovács szerint viszont ezek a javaslatok igenis hatalmas hasznot hoztak az államnak, ezért nem lehet arról beszélni, hogy megkárosították volna a költségvetést. Kovácshoz hasonlóan nyilatkozott Nagy János is. Az egykori helyettes államtitkár azt állította, hogy a tárca háttérintézményei kapacitáshiánnyal küszködtek, ezért volt szükség a tanulmányok megrendelésére onnan, ahol megvolt a szakismeret.
Az elhúzódó hűtlen kezelési ügyre a napokban a Direkt36 cikke irányította rá újra a figyelmet. A lap cikke szerint az ügyvédi irodáknak kifizetett pénzek nagy része egy olyan svájci bankszámlán kötött ki, mely egy panamai offshore cég tulajdonában volt, és Nobilis Kristóf milliárdoshoz köthető. Ráadásul a pénzügyi manőverek idején a vállalkozó fia, Nobilis Márton volt az agrárminiszter kabinetfőnöke, jelenleg pedig államtitkár a tárcánál.
Lapunk szerdán írta meg, hogy a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a pénzmosás miatt gyanúsítottként hallgatta ki Nobilis Kristófot, Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő pedig bejelentette, hogy a svájci hatóságokhoz fordul annak érdekében, hogy részletek is kiderüljenek a számlamozgásokról. Hadházy egyébként a közönség soraiban követte a csütörtöki tárgyalás eseményit.
A fiatalabb Nobilis neve ezen tárgyaláson is elhangzott, amikor az összetett ügy egyik mellékszálával kapcsolatos tanúmeghallgatás zajlott. Nagy Jánost azzal is vádolják, hogy a termőföldek osztatlan közös tulajdonának jogi intézményét megszüntető programhoz használt szoftver gyártójának útját is egyengette. A 2020-as közbeszerzést a földmérési szoftverekkel korábban is foglalkozó DigiCart Kft. nyerte, de a pályázaton elindult vele szemben egy, a területen addig ismeretlen cég is.
A csütörtöki tárgyaláson a bíró ismertetett egy, a nyomozati lehallgatások során keletkezett felvételt, amelyen Nagy János beszél. A volt helyettes államtitkár azt mondta:
A Marci intézi a dolgot, azt ígérte a Mónikának, hogy eltakarítja a céget.
A tanú, Nagy Mónika, a birtokrendezési főosztály korábbi vezetője, aki a közbeszerzés egyik lebonyolítója volt, a bíró kérdésére azt mondta, nem emlékszik ilyen ígéretre.
Nagy János a szoftverüggyel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy nem volt érdemi hatása a közbeszerzésre.
