Pótcselekvésnek tartja a szuverenitásvédelmi törvényjavaslatot Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója, aki szerint az új hatóság, amit létre akarnak hozni, nem állná ki az alaptörvény próbáját.
Semmilyen konkrét fogódzót nem ad a Fidesz törvényjavaslata arra, hogy mi Szuverenitásvédelmi Hivatal hatásköre, azt mikor gyakorolhatja, illetve milyen keretek között. A külföldi érdeket szolgáló, illetve a nemzeti szuverenitást veszélyeztető cselekményeket kell feltárnia, ám ezek iszonyatosan tág fogalmak, gyakorlatilag behelyettesíthetők bármivel
– mondta a 24.hu-nak Ligeti.
A jogász arra is felhívta a figyelmünket, hogy a szuverenitás kifejezés eddig kizárólag a nemzetbiztonsági szolgálatok hatásköri leírásában bukkant fel, a titkosszolgálatoknak ugyanis valóban vannak az ország szuverenitásának megvédésével összefüggő feladataik. A nemzetközi bűnügyi jogsegélytörvény pedig megtiltja a kiadatási kérelem teljesítését, ha az az ország szuverenitását sértené. Utóbbira emlékezetes példa a baltás gyilkosként elhíresült, életfogytiglanira ítélt azeri Ramil Safarov esete, akit az Orbán-kormány még 2011-ben adott át Azerbajdzsánnak, ahol, amint várható volt, a földet érés pillanatában szabadon engedték.
„Az új hatóság nem közigazgatási eljárást folytatna le, a működésére nem vonatkoznak a közigazgatási hatósági eljárás szabályai, sem a határidők, sem a jogorvoslatok tekintetében. Nagyon trükkös módon nem azt írja a törvényjavaslat, hogy az új hivatal bizonyítási eljárásként mit végezhet, hanem arról rendelkezik, hogy bizonyítási jellegű cselekményként mihez van joga. Bizonyítási jellegű cselekmény nem létezik: valami vagy bizonyítás, vagy nem bizonyítás. Tele van ilyen és ehhez hasonló mismásoló megoldásokkal a szabályozás” – fogalmazott a Transparency jogásza.
Az új hatóság lényegében bármit és bárkit vizsgálhat, civil szervezeteket, pártokat, közjogi szervezeteket, tehát akár önkormányzatokat is, de cégekre, egyházakra és magánszemélyekre is rádolgozhat. Minden irathoz, minden adathoz hozzáférhet, és bár semmit nem foglalhat le, mindenből kérhet másolatot, és bárkit adatszolgáltatásra hívhat föl. Sőt, hozzáférhet minősített adathoz, valamint mindenféle titkokhoz is, és mindennek a tetejébe úgynevezett hírigényt is megfogalmazhat a Nemzeti Információs Központnak. Tulajdonképpen, kétszeres áttétellel, vagyis két lépésből eljutunk odáig, hogy ez az új főhatóság titkosszolgálati módszerekkel vagy eszközökkel szerzett információ birtokába is juthat, vagy akár ilyen információszerzésre kérheti fel a titkosszolgálatokat – mondja Ligeti Miklós. Az új szervnek a joghatóságát sem korlátozza semmi, ezért annak sincsen akadálya, hogy külföldi szervezetekre vizsgálódjon.
A szuverenitásvédelmi eljárás jelentéssel ér véget, amit a hatóság tesz közzé, és más szankciót nem alkalmazhat, de az eljárásával és a jelentésével szemben sincsen jogorvoslat. „Tehát, mondjuk azt írja a jelentésben, hogy mi randák vagyunk és hazaárulók, ezt valószínűleg nem támadhatnánk meg semmilyen bíróság előtt” – hozott példát Ligeti Miklós.
Gyakorlatilag nincs olyan eresztéke ennek a szabályozási tervezetnek, ami ne roppanna össze egy valós alkotmánybírósági felülvizsgálat alatt
– jelentette ki Ligeti, aki szerint kérdés, hogy az európai uniós intézmények mennyire találhatnak fogást a törvényjavaslaton, amely többek között megtiltaná a külföldi támogatás elfogadását a választásokkal kapcsolatosan.
„Ha a külföldi támogatás elfogadását általánosan tiltanák meg, akkor az szembe menne a tőke szabad áramlását garantáló uniós alapelvvel, ami biztosan nem állna meg Brüsszelben, illetve a luxembourgi bíróság előtt. De kimondottan a választási eljárás befolyásolására vonatkozik a külföldi támogatásra irányuló tiltás, és ebbe azért nehezebb belekötni, mert a választási eljárásra nincs konkrét hatásköre az EU-nak” – fejtette ki Ligeti Miklós.
A javaslat nemcsak a pártoknak, hanem a civil szervezetként működő jelölő szervezeteknek is megtiltja a külföldi támogatás elfogadását, és büntetőjogi szankciókat is rendel melléjük. Arra a kérdésre, hogy miként befolyásolhatja mindez a választásokat, Ligeti Miklós így fogalmazott:
Ez az egyik legsunyibb része a javaslatnak, amely nem az átláthatóságot erősíti, nem vág rendet a politikafinanszírozás terén, holott erre nagy szükség volna, hanem csak ellehetetleníti a kormánypártok esélyes kihívóinak a finanszírozását.
A javaslat értelmében a választásokon egyesületi formában induló szervezetek névtelenül sem gyűjthetnek adományokat, az adománygyűjtő ládáknak tehát vége, tulajdonképpen nem marad szabályosan igénybe vehető belföldi pénzügyi forrás az ellenzék számára. A Fidesz kihívói belföldön már régen nem jutnak számottevő forráshoz, külföldről pedig az új javaslat értelmében nem lehet pénzt elfogadni. Eközben a Fidesz az állami költségvetésre, vagyis a hazai közpénzekre alapozza a saját működését.
Ligeti Miklós emlékeztetett: először a Mindenki Magyarországa Mozgalom hasított nagyot a külföldi eredetű politikafinanszírozásból, amikor tavaly több milliárd forintot szerzett az ellenzék parlamenti választási kampányára. Ligeti szerint ez a Fideszt is meglepte, a kormány nem számított arra, hogy jelentős mértékben tud külföldről forrást gyűjteni az ellenzék, és annak megelőzésére, hogy ez megismétlődjék a jövő évi önkormányzati megmérettetésen, inkább elzárják ezeket a pénzcsapokat is.
