Per, minisztériumi vizsgálat, rendőrségi nyomozás, fel nem oldható konfliktus: valóságos háborúvá fajult a józsefvárosi Krúdy Gyula utca 12. szám alatti társasházon belüli vita, amelyről először másfél évvel ezelőtt számoltunk be. Mielőtt felsoroljuk, hogy mi minden zajlik párhuzamosan ebben az állami százmilliókkal megtolt, országosan alighanem egyedülálló projektben, először dióhéjban idézzük fel röviden, hogy miről is van szó.
Mi a probléma? Mi a koncepció?
A történet még a 2010-es végén kezdődött, amikor a címlapokról is ismert, számos állami és szakmai díjjal elismert zenész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás terjeszkedni kezdtek a Krúdy Gyula 12. szám alatti társasházban.
A házaspár már korábban tulajdonosa volt a házban egy 90 négyzetméteres lakásnak, ehhez vásárolták meg 2018-ban az ingatlan mögötti padlásteret. A két ingatlant ezek után összevonták, így ezek ma már egy helyrajzi számon szerepelnek, összesen mintegy 540 négyzetméternyi tulajdont jelentve Kokaséknak. A még mindig lakásként számon tartott ingatlan tulajdonosa 2021 óta a házaspár által közösen birtokolt Fesztiválakadémia Nonprofit Kft. – ez a cég kapott az államtól egy kormányhatározattal 2019-ben 350 millió forintot, hogy hozza létre a K-12 nevű zenei szalont. Az Orbán Viktor szignójával ellátott rendelet a 350 millió forintos összeget a padlástér felújítására és a működéshez szükséges eszközbeszerzésre címezte.
A Krúdy Gyula utca Józsefváros legpatinásabb részén, a Palotanegyedben található, maga a ház pedig egy klasszikus belvárosi, lengőfolyosós bérház, mintegy 40 lakással. Ennek a háznak a negyedik emeletére álmodta a különböző magazinokban gyakran megforduló házaspár a zenei szalonjukat.
Csakhogy az ötletért nem minden lakó rajong.
Leginkább azok nem, akiknek a lakásuk az 50 fősre tervezett koncertterem alatt lenne, akik tehát a közvetlen szomszédok. Nem is annyira mellékes szál, hogy a Kokas-Kelemen-család egyébként szintén ugyanebben a több mint 500 négyzetméteres lakásban lakna, amelyben a koncertterem lenne kialakítva. Ez önmagában nem zavar senkit, azt ugyanakkor aggályosnak tartják a kritikusok, hogy egy magán célokat is szolgáló ingatlan felújítására több százmillió forintnyi közpénzt költ az állam.
A lakók problémái többrétegűek.
- Félnek a zajtól. Többen is azt hangsúlyozták, hogy a Krúdy Gyula utcai ház lakócélú társasháznak készült, ennek megfelelőek a falvastagságok és a szigetelések is. Bárhogy is szigetelik le a lakást, nem garantálható, hogy a komolyzenei kamarakoncertek ne szűrődnének át. Kokas Katalin egy korábbi lakógyűlésen azt hangsúlyozta, hogy nem nagyzenekarok lépnek majd fel, csak négy vonós. (Kokas egyébként hegedűn és brácsán, férje pedig elsősorban hegedűn játszik.)
- A zenei szalont ellenző lakók egyik kritikája, hogy valójában azt sem tudják, hogy egész pontosan milyen intézmény készül a fejük felett. Iskola? Koncertterem? Zenei központ, találkozó hely? Havonta hány előadás? Havonta hány látogatót terveznek? Pontosan milyen produkciók lesznek ott? Ezeket eddig tételesen nem közölte senki a lakókkal, akik közül többen hibáztatják a közös képviselőt, mert szerintük egyértelműen Kelemenék pártján áll, és nem képviseli eléggé a lakók szempontjait. Az azóta megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) korábban azt írta a 24.hu-nak, hogy támogatják a „Kelemen Barnabás és Kokas Katalin művészházaspár kulturális, szakmai és tanórán kívüli programjainak megvalósítását”. „A szalon kialakításával létrejön egy olyan szellemi központ, amely a tanórán kívüli művészeti oktatás mellett a művészeti ágazatok képviselői, neves zeneművészek, színművészek, alkotó művészek, értelmiségiek találkozási színterévé válhat.”
- Biztonsági aggályok is felmerültek: az ellenzők szerint ha valóban érkezik egy 40-50 fős vendégsereg, akkor az előadókkal együtt nem mondható biztonságosnak tűzvédelmi szempontból egy olyan ingatlan, ahol egyetlen, nem is túl széles ajtón lehet kimenni a lépcsőházba.
- A legkeményebb konfliktus mégis az, hogy ki és mit támogat a házban a lakók közül, megvan-e a projekt szükséges támogatása a társasházban. Az egyik fél szerint megvan a támogatás – a másik fél azonban vitatja ezt. Csakhogy az egyértelmű támogatás kulcsfontosságú ahhoz, hogy a házban a lakócéltól eltérő tevékenységet folytathassanak.
Nyomozás indult vesztegetés gyanújával
Ráadásul az elmúlt hónapokban a társasházi vita olyannyira nem csitult, hogy idén már egy per is indult az ügyben, sőt, nemrég egy rendőrségi nyomozás is kezdetét vette.
A BRFK arról tájékoztatta a 24.hu-t, hogy Azt a rendőrség leszögezte, hogy a nyomozást elindító feljelentés a ház tetőterében lévő ingatlannal van összefüggésben, azaz Kokasék projektjével. Ennél több részletet azonban nem árultak el. Úgy tudjuk azonban, hogy a közös képviseletnek több iratot is be kellett szolgáltatnia az ügyben. Ezeket jelenleg vizsgálja a rendőrség.
Emellett több hatósági eljárás is indult az építkezés miatt az elmúlt másfél évben.
2022 elején például az építési ügyben illetékes Budapest Főváros Kormányhivatala leállította a tetőtéri építkezést, amely során a padlástérből a szalont alakítanák ki (ehhez például ablakokat is építeni kell, és szerkezeti változtatásokra is szükség volt.) Ugyanakkor közel másfél év leállás után, most 2023 áprilisában a Sára Botond vezette hivatal az építkezés újboli engedélyezéséről döntött. (Sára egyébként még rövid józsefvárosi polgármestersége idején támogatásról biztosította a projektet. Kokas 2019-ben adott interjút a józsefvárosi újságnak, ahol azt mondta többek közt: „társasházunk tetőterében mintegy 600 négyzetméternyi területet szerettünk volna megvásárolni, hogy ott egy zenei, művészeti iskolát és szalont hozhassunk létre. Az előző polgármester, Kocsis Máté nyitott volt az ötletre, támogatta a tervünket, a jelenlegi polgármester, Sára Botond vezetése alatt pedig megtörtént az első nagy lépés, megvehettük a tetőteret, és az önkormányzat segítségével már a felújítási munkálatok folynak. 2020 szeptemberében pedig megnyithatjuk a kapukat a tanulók és a közönség számára is.”) Elvileg tehát újra indulhat az építkezés.
Ezeken túl az egyik lakó tavaly beadvánnyal fordult a Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökséghez, azt kérve, vizsgálják meg a szalon bővítését. Az ügyet aztán 2022 nyarán átrakták a Csák János vezette Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz, de azóta nem érkezett hír azontúl, hogy megkezdték a bejelentés kivizsgálását.
Ráadásul idén még egy per is indult a tetőtéri bővítés ügyében. 2022 augusztusában a társasház lakóinak egy része írásbeli szavazással támogatását adta Kokasék projektjéhez, ezt a határozatot azonban az egyik lakó bíróságon támadta meg, mondván, hogy az többszörösen szabálytalan. A perben – amely jelenleg is zajlik – azt is kifogásolták a felperesi oldalról, hogy 2021-ben úgy kezdték el az építkezést, hogy nem adtak a lakóközösségnek tájékoztatást arról, hogy egész pontosan milyen intézményt terveznek a fejük fölé. A tárgyalás előkészítésén a felperesi részről elhangzott: „az építkezés anélkül kezdődött meg, hogy a társasház tulajdonosai ahhoz hozzájárultak volna, illetve a megállapodás az építtetővel létrejött volna”. A perben a közös képviselet ezt el is ismerte. Egész pontosan az alperesi részéről az hangzott el idén tavasszal, hogy ez a
megállapodás valóban nem jött létre. A megállapodás a ház és az építtetők közötti viszonyt rendezte volna az építkezés, a kivitelezés lefolytatása, illetve az építtetők biztosíték adása vonatkozásában. A megállapodás azért nem jött létre, mert a felperes és néhány tulajdonostárs között elharapózott a vita.
Kokasék: minden rendben, az építkezés folytatódhat
Mielőtt rátérünk, hogy miről van megállapodás, és miről nincs, álljon itt Kokasék válasza kérdéseinkre. A nyomozásról úgy nyilatkoztak, hogy „minket nem keresett a rendőrség, nem tudunk a tetőteret érintő nyomozásról.” A tervekről azt mondták
Az építkezés kb. 20 százalékos készültségi szinten van, minden szükséges engedéllyel rendelkezünk az építkezéshez. (…) Reméljük, még idén elkészül a szalon, ha további akadályok nem gördülnek elénk. Nálunk az egyéni zeneoktatás lesz középpontban s maximum 40 fő meghívásával havi 1-2 zártkörű rendezvénnyel számolunk.
Azt is írják, hogy a
koncepció nem változott, a szalon házigazdái leszünk, mint például Fischer Iván a róla elnevezett lakásszínháza esetén.
(A Fischer-féle lakásszínházzal való párhuzam annyiban részben sántít, hogy ott mindössze 25 fő a befogadóképesség, és az Andrássy úti helyszínen nem vonósok húzzák, hanem minimalista, különösebb extrahanggal nem járó előadások vannak műsoron, példának okáért nemsokára Sz. Bíró Zoltán tart előadást új könyvéről, Putyin háborújáról. Emellett ez egy nyitott művészeti intézmény, bárki válthat ide jegyet – Kokaséké zártkörű lesz az ígéret szerint –, és nem is kellett több százmilliós támogatás a beindításához: a Fischer-család lakása volt ez már a 20.században.)
Az önkormányzat még nem adott ki engedélyt
Egyébként még az sem teljesen tisztázott, hogy miről van engedély, és miről nincs. Pedig ez a pont kulcskérdésnek látszik.
Az egyik érintett lakó például azt mondja, hogy az SZMSZ-ben az szerepel, hogy egy ilyen tevékenységhez, ami a szalonban tervben van, szükséges a közvetlen szomszédok 2/3-ának támogatása. Ez azonban nincs meg. Ezt pedig még a közös képviselő, Tibor Tamás is elismeri a 24.hu-nak. Azaz ha enélkül kezdik el a koncerteket, az SZMSZ-ellenes lesz.
Ezzel szemben a beruházókban nincs kétség, hogy megvan a szükséges támogatás, amelynek birtokában a projekt kivitelezése folytatódhat. Kokasék azt írták a 24.hu-nak:
A Társasházban lévő egyik lakás tulajdonosa különböző eljárásokat indított, melyek hátráltatták a munkálatokat, és meg kellett várni, amíg ezek befejeződnek. Ezek lezárultak, így eljutottunk oda, hogy a beruházást folytatni lehet. A társasház legutóbbi közgyűlési határozata alapján a Társasház egyértelmű többsége támogatásáról biztosított minket.
Azaz értelmezési vita van arról, hogy mi alapján lehet folytatni a kivitelezést, és ez ügyben a megkeresett közös képviselő sem fogalmazott teljesen egyértelműen, de végül azt mondja, a társasház valamivel több mint fele alapvetően támogatja a projektet, igaz, megállapodás – ahogy a perben elhangzott –nincs. Az ellenzők szerint ugyanakkor ez az állítás valótlan, többek közt ezért is folyik a per, egy alapos megállapodás nélkül pedig képtelenség egy ilyen volumenű projekt életre hívása.
Az pedig tény, hogy az adófizetők pénzéből több száz millió van a projektbe fektetve.
Ahhoz, hogy a Krúdy Gyula utca 12. legfelsőbb szintjén koncerteket lehessen tartani, illetve zeneiskola működjön, a józsefvárosi önkormányzat hozzájárulásához van szükség. Kérdés, hogy egy ilyen vitás helyzetben az önkormányzat hoz-e döntést, és ha igen, milyet. Megkeresésünkre annyit közöltek a VIII. kerületnél, hogy eddig „kamarazenei koncert tartására, vagy komolyzenei képzésre nem érkezett kérelem az önkormányzathoz.”
