Lázár János minisztériuma átszabta a városok, falvak határain kívüli mezőgazdasági területekre vonatkozó építési szabályokat, és ezzel tanya fedőnéven zöld utat adott annak, hogy hatalmas alapterületű lakóépületek, kisebb kastélyok vagy akár amerikai stílusú ranch házak jelenjenek meg a magyar vidék földbirtokain. A tárcának sikerült olyan módon társadalmi vitára bocsátani az erről szóló jogszabály-tervezetet, hogy az építészszakma és az önkormányzatok csak utólag, a hatályba lépés után értesültek róla.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium a karácsonyi időszakra időzítette az OTÉK (országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet) módosításának vitáját, ám a felkínált rövid, egy hetes időszak nagyobbik része munkaszüneti napokra esett.
csakhogy december 18., a meghirdetés napja vasárnapra esett, 22-étől pedig megkezdődött a téli közigazgatási szünet, azután pedig jött a karácsony. Így nem csoda, hogy a Magyar Építész Kamara és a Magyar Önkormányzatok Szövetsége (MÖSZ) csak az új OTÉK-rendelet március végi megjelenését követően szembesült igazán a változásokkal.
A kamara az elmúlt napokban honlapján jelezte, hogy a hatályba lépés előtt senki nem egyeztetett velük, ezért a tagság is csak utólag elemezhette a várható hatásokat. A szervezet azt írta, hogy a beérkezett szakmai észrevételek miatt a jogalkotóhoz fordult tájékoztatásért. A MÖSZ agglomerációs tagozata tovább ment ennél, az elnök közölte, hogy akciót indítanak a rendeletmódosítás visszavonásáért annak érdekében, hogy megakadályozzák a „katasztrofális következményeket”.
A rendelet eredeti szövegéből ugyanis kivették azt a részt, amely eddig a klasszikus tanyasi területekre korlátozta a tanyaépítést. A megyék területrendezési terveiben korábban külön meg kellett határozni a „tanyás területek övezetét”. Ezek eddig azok a tájegységek voltak, ahol hagyományosan magas volt a mezőgazdasági jellegű külterületen élő népesség aránya.
Pest Megye Területrendezési Tervében is szerepelt ilyen tanyás övezet, Cegléd környékén, miután itt az alföldi tanyák már hosszú ideje részei voltak a környék településszerkezetének. Mostantól azonban Pest vármegyében sem csak a ceglédi övezetben lehet új tanyákat létesíteni, hanem a mezőgazdasági területeken bárhol a megyében.
Szentendre polgármestere, Fülöp Zsolt szerint a Duna-parti kisváros környékén is súlyos következményekkel járhat a jogszabály-módosítás. Fülöp, aki a MÖSZ korábban említett tagozatának elnöke, azt mondta a 24.hu-nak, hogy a rendeletmódosítással feljogosították a „tanyatulajdonosokat” arra, hogy figyelmen kívül hagyják a helyi építési szabályokat, és így a belterületi határ és az erdőterületek közötti jelentős mezőgazdasági területeken is beépítési hullám indulhat: hatalmas lakóépületek jelenhetnek meg a környék mezőgazdasági területeinek közepén.
A korábbi 3 százalék helyett 30-ra nőtt a beépítési arány, ami azt jelenti, hogy egy 10 ezer négyzetméteres tanyabirtok területéből 3 ezer négyzetméterre kerülhet építmény. A lakóépületek alapterülete ebből arányosan 750 négyzetméter lehet, a beépíthetőségi keret többi részét pedig mezőgazdasági vagy feldolgozó épületek számára lehet felhasználni.
Az új OTÉK meghatározása szerint a tanya a település külterületén, mezőgazdasági területen fekvő, legalább 1500, legfeljebb 10 ezer négyzetméter nagyságú olyan földrészlet, amelyhez a föld mellett növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és terméktárolás célját szolgáló lakó- és gazdasági épület, illetve ilyen épületcsoport is tartozik. A tanya területén vendéglátást szolgáló épület is elhelyezhető.
A mezőgazdasági tevékenységnek ezek után minden bizonnyal megfelel majd az is, ha lenyírják a füvet, szankciókat ugyanis nem építettek be a növénytermesztés vagy az állattenyésztés fenntartása érdekében
– mondta Fülöp, hozzátéve, hogy az elmúlt napokban már többen jelezték a város főépítészének, hogy szeretnék tanyává minősíttetni a környéken lévő ingatlanukat.
Voltak olyan vállalkozók, akik már korábban is belevágtak volna ranch típusú vidéki fejlesztésekbe. Csőzik László, Érd polgármestere arról számolt be lapunknak, tavaly üzletemberek keresték őt meg azzal, hogy egy, a város határában található értékes, eddig növénytermesztésre használt területen építenének egy, az Egyesült Államokban népszerű ranch-ekhez hasonló lakóparkot, nagy területen nagy házakból álló ingatlanegyüttest. A város akkor nem ment bele a tárgyalásokba, mostantól viszont már nem lesz beleszólásuk az ilyen beruházásokba.
A 24.hu megkereste az építési minisztériumot, megkérdeztük, miért volt szükség az OTÉK módosítására, és milyen igények alapján vették ki a tanyák építésének korlátozását a rendelet szövegéből, választ azonban nem kaptunk.
A minisztérium honlapján közzétett indoklásban a beruházói elképzelésekről nincs szó. Ott annyit írtak, hogy a tanyák beépíthetősége, illetve az önkormányzatok szabályozási mozgástere országrészenként eltért egymástól, ezért a módosításnak az volt a fő célja, hogy egységesítsék a rájuk vonatkozó településrendezési és építési szabályozást. A minisztériumnak sajátos elképzelése van a mezőgazdasági területek védelméről is, a jogszabályhoz csatolt hatásvizsgálat szerint ugyanis a drasztikusan megemelt beépíthetőségi szabályok „a mezőgazdasági területek védelmét is szolgálják”.
