Negyedszer vág neki a bíróság áprilisban az MSZP egykori elnökhelyettese, Simon Gábor büntetőperének, hogy azt első fokon megtárgyalja. Simonnak egyebek mellett több száz millió forintos költségvetési csalás miatt kell felelnie az ügyben, amely immár kilenc éve, a 2014-es országgyűlési választás előtt napvilágot látott.
A Magyar Nemzet azt írja, hogy ezúttal a Schadl-ügyet is tárgyaló bírónő, Tóth Erzsébet kapta meg a Simon-ügyet, mégpedig két nappal azelőtt, hogy az előző bíró által kitűzött, a tervek szerint a per lezárását célzó tárgyalás megtarthatták volna. Mindez a lap szerint tavaly decemberben történt: a bírónő azóta felkészült az ügyből, így április 20-án megtarthatja az első tárgyalási napot.
A büntetőeljárásról szóló törvény értelmében bíróváltás esetén újra kell kezdeni a büntetőper tárgyalását, de nem kell teljes egészében megismételni a már lezajlott bizonyítási eljárást. Így várhatóan az első tárgyaláson az új bíró ismerteti az eddigi bizonyítási eljárás jegyzőkönyveit.
2014 februárjában, röviddel az országgyűlési választás előtt robbant a hír, hogy az MSZP akkori elnökhelyettese, Simon Gábor ismeretlen eredetű, be nem vallott vagyont tart egy osztrák bankban. A Magyar Nemzet akkori információi szerint Simon betétszámla-egyenlege 2013. október 16-án 770 000 euró, vagyis nagyjából 240 240 000 forint volt, amit a vagyonnyilatkozatában nem tüntetett fel.
A lap korabeli értesülése szerint a korábban munkaügyi államtitkárként tevékenykedő Simon Gábor 2008 januárjától a következő év áprilisáig összesen több mint 570 ezer eurót és 160 ezer dollárt, összesen tehát mintegy 270 millió forintot helyezett el egy grazi, illetve egy svájci bankban.
A vádirat lényege szerint
- Simon Gábor rövid idő alatt összesen 267 millió forint bevételt szerzett, amely után nem fizetett személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást, ezzel 128 millió forint vagyoni hátrányt okozott a költségvetésnek.
- A vádhatóság letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozta a volt politikusra, akit hamis magánokirat nyolcrendbeli felhasználásának vétségével, valamint felbujtóként elkövetett közokirat-hamisítással is vádolnak.
- A hamis magánokirat felhasználása alatt azt kell érteni, hogy a 2008 és 2012 közötti vagyonnyilatkozataiban, illetve adóbevallásaiban jövedelemként csak az országgyűlési képviselői, illetve államtitkári tisztségéért kapott bevételeket tüntette fel.
- A másik vád pedig közokirat-hamisítás felbujtása, ami egy, az édesanyja vezetéknevére és Simon keresztnevére kiállított hamis bissau-guineai útlevél miatt szerepel a vádiratban.
- A hamis útlevél néhai Welsz Tamáshoz köthető, aki 2014-ben öngyilkosságot kísérelt meg egy rendőrautó hátsó ülésén, majd a kórházban elhunyt.
Ebben a vádpontban már jogerősen elítélték a tettestársat, aki Simonra terhelő vallomást tett. Simon egyébként a költségvetésnek okozott vádbeli kárt megtérítette, azt befizette az államkincstárba, így büntetése az első vádpontban akár korlátlanul enyhíthető.
