A Központi Statisztikai Hivatal kimutatása szerint 2010 óta folyamatosan csökken a sertések száma Magyarországon, ehhez képest a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban levágott sertések száma folyamatos növekedést mutat – írja a napi.hu.
A portál emlékeztet: 2021-ben közel 2 millió 700 ezer sertést tartottak nyilván, ebből több mint 770 ezer kisebb gazdaságokban nevelkedett. Az elmúlt években a vágósertés felvásárlási ára folyamatosan csökkent, 2021-ben 386 forint volt, ami 12 százalékkal volt kisebb az előző évinél és 2018 óta nem volt ilyen alacsony. Az ágazatban dolgozók meglátása szerint az alacsony átvételi ár magasabb előállítási költségekkel párosult, elsősorban a takarmányok és az energiaárak jelentős drágulása következtében.
A felvásárolt vágósertések száma meghaladta a 3,9 milliót, ez 2020-hoz képest 3,5 százalékos emelkedés, az állatok átlagos tömege 117 kilogramm volt. Mindez azt jelenti, hogy a vágóhidakon és az egyéni gazdaságokban folyamatosan növekszik a levágott sertések száma.
A napi.hu felidézi: a disznóvágás Magyarországon régi hagyomány, évekkel ezelőtt egy vidéki családban akár 2-3 hízót is levágtak, így biztosítva a család hússzükségletét a téli időszakban. Az uniós csatlakozást követően megjelent rendeletek szabályozása miatt azonban sok minden megváltozott, a feldolgozáshoz használt eszközök éppen úgy, mint a leölés módszere. A vonatkozó EU szabályok értelmében például a malac leszúrása állatkínzásnak minősül, így a disznó leölésének fájdalommentesen kell történnie, mely előtt kábító pisztolyt kell alkalmazni – írja a gazdasági portál.
A házi disznóvágásból származó hústermékek csakis saját fogyasztásra alkalmasak, nem lehet ezeket eladni, árusítani. A portál szerint a disznóvágások emelkedő száma összefüggésben van azzal, hogy folyamatosan nő az igény a minőségi hústermék iránt, márpedig a házi disznóvágásokon jórészt ilyen minőségű termékek készülnek.
