Getty Images
Belföld

Egyre értékesebb a házam, hogyan biztosítsam be, hogy így is maradjon?

Sokmillióval felértékelődik az ingatlanunk, ha szigeteljük és korszerű fűtésrendszerrel szereljük fel. Jusson eszünkbe ez a biztosítási évforduló előtt is.

A legjobb energia az, amit nem fogyasztunk el – sulykolják a főszabályt a szakértők, amikor afelől érdeklődünk, hogyan tudnánk leszorítani a rezsiszámlánkat. Nem babra megy a játék, hiszen az átlag feletti fogyasztásnál áram esetében csaknem kétszeres, a gáznál durván hétszeres árat kell fizetni kilowattóránként, illetve köbméterenként. Ez praktikusan azt jelenti, hogyha csak kétszáz köbméterrel túlszalad a számláló az 1729 köbméteres éves limiten, az 150 ezer forint plusz kiadást jelent a családnak.

Ez elég erős ösztönzés arra, hogy megszüntessük a pazarlást, leszámoljunk a feleslegesen bekapcsolva hagyott fogyasztókkal, vagy lejjebb tekerjük a fűtést, gondolva arra, hogy 1 fokkal hűvösebb szobahőmérséklet akár 6 százalék energiamegtakarítást hozhat.

További lépés, hogy energiatakarékos fogyasztókra cseréljük az izzókat, a háztartási gépeket energiatakarékos típusokkal válthatjuk fel. A csúcskategóriás hűtők, mosógépek ugyan sokkal drágábbak a kevésbé energiakímélő társaiknál, ugyanakkor az egekbe szökő árak mellett gyorsabban térülhetnek meg a beruházások, mint valaha.

A legnagyobb kiadást a fűtés jelenti, így ennek az optimalizálása hozhat a legtöbbet a konyhára. Bármilyen korszerű fűtésrendszert telepítenek egy házba vagy lakásba, megfelelő szigetelés híján el fog szökni a meleg, ezért az első lépés a nyílászárók cseréje és a külső szigetelés kell legyen, azután térhetünk át arra a kérdésre, melyik fűtési megoldás legalkalmasabb az adott épületben.

Új építésű lakásoknál/házaknál és totális felújítás esetén hőszivattyút ajánlanak, és ezt tartják a jelenleg elérhető megoldások közül a leginkább környezetbarátnak. A típustól függően levegőből, vízből vagy talajból energiát nyerő hőszivattyúk a legjobb teljesítményt akkor adják le, ha 40 foknál nem kell jobban felmelegíteni a hőleadókban keringetett vizet, vagyis nagy felületű hőleadókkal, tehát ehhez a fal, padló vagy mennyezetfűtés ideális.

A hőszivattyú működtetéséhez áramra van szükség, ha ezt a háztetőkre szerelt napelemekkel állítjuk elő, akkor lényegében lenullázhatjuk a fűtésszámlát. Ha nagyobbra méretezték a házi naperőművünket, akkor pedig a teljes villanyszámlát is.

Régebben épült ingatlanoknál már bonyolultabb a kérdés, itt mérlegre kell tenni azt is, hogy a ház szétverése plusz költséget jelent. Kisebb lakásoknál fűtésre optimalizált klíma beszerelését ajánlják, 80-100 négyzetmétertől már inkább a hőszivattyút tartják indokolt beruházásnak. Az sem kizárt, hogy az épületenergetikus átvizsgálva az ingatlant, azt tanácsolja, hogy a meglévő hagyományos gázkazánt cserélje korszerűbbre – ami jelentős kibocsátás csökkenéssel és nem mellesleg jelentős megtakarítással jár -, vagy a meglévő, jó állapotú kazán mellé szereltessünk fel hűtő-fűtő klímát. Utóbbival fűtsünk nulla fok felett, amikor az még hatékonyan tud hőt termelni, a mínuszokban pedig indítsuk be a gázkazánt.

Az alulbiztosítás hibája

A fűtésrendszerek cseréje, felújítása, kiegészítése, a szigetelés jelentősen növeli az ingatlanunk értékét. Az ingatlanforgalmazók jelzései szerint az energiaveszélyhelyzet kihirdetése után azonnal zuhanni kezdett a kereslet a szigeteletlen, nagy alapterületű házak iránt, a potenciális vevők a kisebb és/vagy korszerű fűtésrendszerrel felszerelt ingatlanok felé fordultak.

A nagy felújítás és energiamegtakarítás közepette azonban arról sem szabad megfeledkezni, hogy ha az ingatlanunk értéke nő, akkor ahhoz célszerű hozzáigazítani a lakás/ház biztosítását is.

A biztosítók minden évben az árszínvonal változásához igazítják a meglévő szer­ződésben szereplő biztosítási összegeket és a biztosítási díjat. Erről a biztosítási évfor­duló előtt 60 nappal megküldik az indexálási értesítőt, ami a következő évre szóló biztosítási összegeket és díjakat tartalmazza. Az értékkövetésnek az az értelme, hogy kár esetén a vagyontárgy valós értékének megfelelő biztosítást kaphassunk.

Te mennyire vagy tudatos? Oszd meg velünk! Töltsd ki az Allianz kérdőívét, regisztrálj, és nyerj egy 100.000 Ft értékű utalványt!

Az indexálás azonban biztosan nem elég, ha év közben például új háztartási gépeket, műszaki cikkeket szereztünk be, bővítettük, felújítottuk az ingatlant, napelemrendszert telepítettünk a tetőre, szigeteltünk vagy éppen kicseréltük a teljes fűtésrendszert. Súlyos milliókról van szó, gondoljunk csak arra, hogy a napelemtelepítésre 6 millió forintos beruházási összeg fele volt a vissza nem térítendő állami támogatás, de egy egyszerű, fűtésre optimalizált klímát sem valószínű, hogy 300 ezer forint alatt meg lehetne úszni.

Az új vagyontárgyakat, illetve a fentiekhez fogható értéknövekedést célszerű felvenni a listára és módosítani a biztosítási szerződést. Erre azért érdemes figyelni, nehogy az alulbiztosítás hibájába essünk. A biztosítók a biztosítási összeg kifizetésekor az ingatlanok esetében az újjáépítéshez szükséges összeget, ingóságok esetében a beszerzési értéket veszik alapul. Ha elmulasztjuk a sokmilliós energiahatékonysági beruházásainkkal korrigálni az éves díjat, akkor nagy valószínűséggel alulbiztosítottá válik az ingatlanunk és egyéb vagyontárgyaink. Ennek az a jelentősége, hogy alulbiztosítás ese­tén a kárt a biztosító csak olyan arány­ban téríti meg, ahogy a meghatározott biztosítási összeg a vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének költségeihez aránylik. Ha nem fizettünk a valós érték után éves díjat, akkor a biztosító által kifizetett összegből nem tudjuk pótolni a tönkrement vagyontárgyat, vagy új állapotba hozni az ingatlant. Ugyanakkor túlbiztosítani sem érdemes, mert bármilyen magas éves díjat is fizet valaki, a biz­tosító nem fizet magasabb össze­get a vagyontárgy új állapotban való helyreállításának illetve beszerzésének költségénél.

Szponzorált tartalom

A cikk az Allianz támogatásával készült.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!