Horváth Júlia / 24.hu
Belföld

Rengeteg pénzt bukhat a család, ha váratlanul meghal a családfő

Családonként átlag 50 millió forint – ennyi vagyona van a magyar háztartásoknak egy friss felmérés szerint. A leggazdagabb családoknál, a felső tíz százalékban 200 millió jut egy háztartásra, elsősorban rájuk fókuszál egy új kezdeményezés, amely az utódlási, öröklési ügyek standardizálásával próbál segítséget nyújtani a gyászolóknak, amikor eljön a szomorú pillanat. Kállay András, a több bankot – köztük a Raiffeisen Bankot, MKB-t –, valamint befektetési szolgáltatót, jogi irodákat tömörítő Grémium az Utódlásért Egyesület elnöke szerint már ez is késő, évekkel korábban gondoskodni kell a vagyonról, különben rengeteg pénzt el lehet bukni.

Mekkora üzlet manapság az utódlás-menedzsment?

Sokat változott a piac. Korábban jellemzően a családi tragédia bekövetkeztekor próbáltak intézkedni a gyászolók, ami adott esetben nagyon megnehezítette az öröklés egyébként is fájdalmas procedúráját. Nálunk egészen mostanáig nem alakult ki az utódlás kultúrája, szemben az angolszász országokkal vagy Japánnal. Márpedig aki időben akar gondoskodni a vagyon örökítéséről, annak már 60-65 éves korában érdemes azt előkészítenie, hogy utána abban a boldog tudatban tudjon eltölteni még legalább 15-20 évet az életéből, hogy biztosított a család jövője. A sikeres magyar vállalkozói réteg, akik a rendszerváltás idején indították el vállalkozásaikat, mostanra értek ebbe az életszakaszba. Erre a bankoknak is reagálniuk kell, bővítve szolgáltatási palettájukat. A hagyatéki eljárásban eddig is részt vettek, bankszámlája ugyanis szinte minden embernek van, de ma ez már nem elég, proaktívnak kell lenni. Standardizálni kell az eljárásokat, bekapcsolva külső szakértőket is, hogy az ügyfelek egy könnyen átlátható, egyértelmű eljárás során tudjanak intézkedni a vagyonukról.

Azért került a pénzügyi szakma fókuszába az utódlás, mert elért egy olyan szintet a vagyontömeg?

Valóban, már hatalmas vagyontömegről van szó, amiről csak egy jól kidolgozott metódus szerint lehet úgy rendelkezni, hogy elkerüljük a vagyonvesztést. Friss felmérésünk szerint 186 ezer milliárd forint vagyonnal rendelkeznek a magyarok, vagyis fejenként átlagosan 19 millió, családonként 50 millió forintról beszélünk. Ennek a vagyonnak a fele az anyagi helyzete szerint a mi szempontunkból fontos legfelső tíz százalékba tartozóknál halmozódott fel, ebben a körben családonként nagyjából 200 millió forintra becsüljük az átlagos vagyont. A vagyonhalmozódás főleg az utóbbi 5-10 évben gyorsult fel.

Miben tartják a vagyonukat az emberek?

Hatvan százalékát reáleszközökben, elsősorban ingatlanban. További közel 20 százalékot tehet ki a pénzügyi vagyon, vagyis bankszámlák, értékpapírszámlák, a többi egyéb eszközökben van.

Eddig tehát nem professzionális módon történt az utódlás menedzselése. Emiatt mekkora vagyonvesztést szenvedtek el az örökösök?

Nem arról van szó, hogy ne lett volna eddig is professzionális, inkább arról, hogy relatív kevés ügyfélhez jutottak el a szolgáltatások. Bennük sem volt meg a motiváció, hogy időben rendelkezzenek a vagyonról, és az erre specializált szolgáltatások is korlátosan voltak elérhetőek. Azt nehéz meghatározni, hogy mekkora veszteségek keletkeztek emiatt, azt biztosan tudom állítani, hogy az utódlással érintett cégeknél akár komoly hatékonyságromlással is számolni kell, valamint a teljes vagyont illetően feleslegesen kifizetett illetékekkel, adókkal. A globális felmérések szerint a nem jól előkészített utódlás miatt háromból két cég masszívan negatívan éli meg az első generációváltást, de még a másodikat is.

Az előbb említett vagyoni rétegződés szerint mekkora vagyonokról beszélhetünk?

Az említett, közel 190 ezer milliárd forintnyi háztartási vagyon nagyon nagy része ingatlanban áll. Ez az előző rendszer hagyatéka: közép-európai szinten extrém magas a lakástulajdon aránya Magyarországon, eléri a 96 százalékot. A skálában nagyjából 400 ezer háztartás tesz ki egy decilist. A legalsó, legszegényebb tíz százalék nettó vagyoni pozíciója negatív, ami azt jelenti, hogy több a hitelük, mint a vagyonuk. A második decilistől a hetedikig ez a mutató már pozitív, de alapvetően reáleszközökből – leginkább ingatlanból – áll. E szintek felett mutatható már ki érdemi likvid vagyon, a legfelső két decilisnél pedig a cégtulajdon is markáns részévé válik a vagyonnak. A legutóbbi háztartási felméréskor azt tapasztaltuk, hogy nagyon nagy mértékben gyarapodtak a vagyonok, de ez főleg az ingatlanállománynál csapódott le, az azon kívüli vagyonelemek tulajdonosainak száma relatív kisebb mértékben növekedett. Itt tehát még volna fejlődési lehetőség

A teljes társadalomra vetített, fejenként 19 millió forintos vagyon nyilván egy átlag, ami félrevezető. Hogyan lehet pontosabban megfogni a vagyoni különbségeket?

Számításaink szerint a levagyonosabb 400 ezer család birtokolja a teljes vagyontömeg mintegy 50 százalékát. Ez elég jól megmutatja a vagyoni koncentráció mértékét Magyarországon.

Ez az eloszlás a közép-európai térség egészére jellemző, amit mondjuk a közös fejlődéstörténetünk magyaráz?

Az ingatlanvagyon az egész térségben kiugróan magas, de nálunk a legmagasabb. A banki vagyonok tekintetében a középmezőnybe tartozunk, Csehországban ez jóval elterjedtebb. Az értékpapír-állományok ebben az összehasonlításban elég méretesek itthon, ami azt jelzi, hogy a befektetési kultúra jó pályán mozog.

A felső tíz százalékban tehát 200 millió forint jut egy családra? Milyen eszközökben tartják a pénzt?

Ebből átlagosan mintegy 50 millió forint a banki állomány, ami lehet számlapénz, betét, értékpapír. Másik 50 millió forintot jelent a cégérték, valamint ebben a körben is jelentős az ingatlanvagyon, de relatív értelemben nem annyira nagy, mint az alsóbb deciliseknél.

Horváth Júlia / 24.hu

Ha a térségünktől messzebb tekintünk, akkor a mi gazdagjaink csórónak számítanak a nyugat-európai felső tízezerhez képest?

Abszolút. Pláne, ha euróban számolunk. De ez félrevezető összehasonlítás, már csak az eltérő történelmi pálya miatt is, amely a vagyonhalmozódásra is hatással volt.

Ezek a számok mennyire tükrözik a valós vagyoni viszonyokat? Vagy csak a belföldi, transzparens tulajdon jelenik meg bennük, míg a külföldön, vagy ilyen-olyan struktúrákban elrejtett vagyon nem?

A felmérésben csak a belföldi vagyonokat tudtuk számba venni, a külföldi számlákra nincs rálátásunk. Becslések persze erre is vannak. A végösszeget tekintve érdemi eltérés nem lenne, mert meghatározó a belföldi ingatlanvagyon aránya. A külföldön elhelyezett likvid vagyon néhány ezer milliárd forinttal növelheti a teljes vagyontömeget.

Mennyivel értékelte le a likvid vagyontömeget az elmúlt időszakban kirobbant válság?

Mivel a tőkepiaci ingadozásoknak kitett vagyon aránya nem túl magas, az ingatlanállomány pedig jelentős felértékelődésen ment át – a 2013-as mélyponthoz képest az országos indexek több, mint százszázalékos emelkedést mutatnak –, érdemben nem változott a vagyontömeg. Az előttünk álló időszak nagy kérdése, hogyan alakul a következő években az ingatlanpiaci értékelés.

A Grémium az Utódlásért Egyesület jelenleg felvállaltan csak a leggazdagabbakra fókuszál. Miért csak velük foglalkoznak? Az utódlás pillanata egyszer minden családban elérkezik.

Ennek praktikus okai vannak. Az alapítóink privátbanki területen dolgoznak, ügyfélkörük értelemszerűen a legvagyonosabbak közül kerül ki. Egyszerűbben megfogalmazva, ennél a néhány ezer családnál van a vagyonok jelentős része. Hosszabb távon szélesebb körben szeretnénk elérhetővé tenni a szolgáltatásunkat, de az ehhez szükséges tapasztalatokat limitált, átlátható ügyfélszám mellett tudjuk megszerezni.

Tegyük fel, hogy egy 200 milliós vagyonnal rendelkező család feje vagyok, és gondoskodni szeretnék az utódlásról. Mi lesz a dolgom?

Ezek a szolgáltatások már most is elérhetőek, de az ügyfeleknek erről gyakran nincs tudomásuk. Első körben a célunk az, hogy a bankárok kezdeményezői legyenek a folyamatnak, a korábbinál sokkal hatékonyabban tudják bekapcsolni az eljárásba a külső szakértőket. A bankoknak jelentősen korlátozott kompetenciáik és licenszeik vannak e téren, viszont nekik van a legnagyobb elérésük az ügyfelekhez. Úgy kell ezt elképzelni, hogy a bankáron keresztül jut el a család azokhoz a tanácsadókhoz, akik meg tudják állapítani, hogy egyedileg mi a megfelelő módozat a számukra. Ez lehet egy végrendelet, családi alkotmány, de az is előfordulhat, hogy csak a banki meghatalmazásokat kell rendbe tenni, kedvezményezettet kell megjelölni. A legegyszerűbbtől a legkomplexebbig minden megoldás szóba jöhet.

„Egy családi vállalat utódlásánál a vagyon egyben tartása kritikus fontosságú”

A családi alkotmány a családtagok közti írásbeli megállapodás. Nem klasszikus szerződés, sokkal inkább komplex családi szabályrendszer, amely a későbbi vitákat hivatott megakadályozni. Van egy sikeres cég, mögötte egy család és egy működési mechanizmus, amitől sikeresek lettek. Általában kemény munka, bizalom, maximalizmus – így élték egész életüket, ez a közös értékrend a családi alkotmány alapja – mondja Ránky Anna, a GaUE-tag Klart Legal ügyvédi iroda partnere. A jellemzően havi rendszerességű konzultációk alapján a család a hozzáértő mentorral együtt fogalmazza meg, mit tekint értéknek – értékteremtő munka-e például, ha valaki „csak” gyereket nevel a családban – vagy például ki számít családtagnak? Melyek a gazdasági célok, a növekedés vagy éppen a stabilitás – ez utóbbi meghatározza az osztalékpolitikát is. És végül a szerepek: ki mit csinál, mire jogosult, ki tulajdonos és ki nem, milyen juttatásokat kaphat. Hogyan kezelik a házasságot, a válást vagy a halálesetet. Egy családi vállalat utódlásánál a vagyon egyben tartása kritikus fontosságú.

Hogyan érik el az ügyfeleket? Valaki felhív majd telefonon a bankból, hogy üljünk le beszélni, mert ketyeg az óra?

Az egyesület tagjai első lépésben át fogják világítani a banki ügyfélkörüket, majd ezt követően felveszik a kapcsolatot azokkal, akiknek ez a szolgáltatás releváns lehet, számukra pedig szakértőket ajánlanak. A specialistáink innentől viszik tovább az ügyet, amit a bankárok folyamatosan figyelemmel kísérnek. Ez érdekükben áll, már csak azért is, mert a bankokban kezelt likvid vagyont is érintheti az utódlási terv. A lényeg, hogy ennek a folyamatnak legyen egy standardja.

Horváth Júlia / 24.hu

Hogy ne a családfő elhunyta után fussanak az események után, hanem proaktívan rendelkezzenek az utódlásról az örökösök?

Így van, mi azt szeretnénk, hogy ne egy drámai helyzet kényszerítse ki ezeket a találkozókat, hanem időben, a 60. életév betöltését követően már kialakuljon ez a szakmai kapcsolat. A Covid idején sajnos sok hirtelen haláleset történt, ami kényszerhelyzetbe hozott családokat. Ilyen helyzetben a magánvagyon kezelése sem egyszerű feladat, de a cégeknél, ingatlanoknál jóval összetettebb az utódlási folyamat. Akár hosszabb időre is negatív hatással lehet az örökösök életszínvonalára egy nem jól előkészített utódlás. Bármikor bekövetkezhet egy baleset, váratlan haláleset, és ha minden vagyonelem a családfő nevén van, miközben azokhoz semmi hozzáférése nincs a család többi tagjának, az egy újabb komoly terhet jelenthet a gyászolók számára. Adott esetben évekig is elhúzódhat egy hagyatéki eljárás, ami már likviditási problémákat jelenthet a családnak. Ilyenkor baráti kölcsönökkel, ilyen-olyan segítséggel átmeneti időre fenn lehet tartani a korábbi életszínvonalat, de ez nem jelent hosszú távon megnyugtató megoldást. Külön fejezet az élettársi kapcsolat: sokan tévedésben vannak, azt hiszik, hogy őket is megilleti a házastársi vagyonközösség védelme, felosztása, de ha nincs előkészítve az utódlás, az örökösödési eljárás nagyon kellemetlen meglepetést okozhat.

Ára is lesz a szolgáltatásnak?

Ez a külső szolgáltatók árszabásán múlik, ebbe nem szól(hat)unk bele.

Készítettek egy kézikönyvet is a legfontosabb tudnivalókról. Mitől lesznek ezáltal okosabbak az ügyfelek?

Tavaly felmérést végeztünk a tagbankokban, befektetési szolgáltatóknál arról, hogy mely pontokon kell fejleszteni a szolgáltatást. Ennek tapasztalatait összegezte gyakorlati megközelítésben, érthető formában egy bankári és egy jogi munkacsoport, életből vett példákkal, bemutatva a legjobb megoldásokat. A kézikönyv a következő hetekben áll össze véglegesen, s a tagjaink munkatársainak oktatására szolgál, vizsgaanyagként. Az így szerzett tudást pedig fel tudják használni a kapcsolatfelvétel során az ügyfeleknél.

Ajánlott videó