Fajsúlyos, a brüsszeli döntésekkel összefüggő dokumentumok kerültek napvilágra, többek között Magyarország helyreállítási tervének elemzése az Európai Bizottság részéről, melyből részletesen kiolvasható, hogy hazánk milyen nagyszabású tervekre, átalakításokra és reformokra készül, amit az EU az országspecifikus ajánlásaiban már évekkel ezelőtt elvárt – írja a Portfolio.
A Magyarország által benyújtott helyreállítási terv első pontja a demográfia, valamint köznevelés témája, mely elem
A Bizottság szakembere szerint a magyar nyugdíjkiadások a GDP mintegy 8 százalékának megfelelő 2019-es értékről 2070-re jelentősen, a GDP 12 százalék fölé emelkednek, ami hosszútávon magas fenntarthatósági kockázatokat jelez.
A bizottsági értékelés szerint a nyugdíjreform jelen állás szerint négy elemből fog állni:
- Egy független nemzetközi szakértőgárda jelentést készít a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságáról, és konkrét szakpolitikai javaslatokat terjeszt elő, melyek biztosítják a nyugdíjrendszer hosszú- és középtávú fenntarthatóságát, a megfelelőség megőrzése mellett, különösen a jövedelmi egyenlőtlenségek kezelése révén.
- Ezt követi a nyugdíjrendszer módosítására vonatkozó szakpolitikai javaslat kidolgozása a kormány által, amit egy részletes hatásvizsgálattal kísért, jogalkotási javaslat követ.
- A nyugdíjrendszert módosító jogszabály hatálybalépése a kormány jogalkotási javaslata alapján, melynek határideje 2025. március 31.
A mérföldkövek részletes ismertetésénél olvasható, hogy a független szakértőjelentésnek konkrét szakpolitikai javaslatokat kell előterjesztenie, melyek a hosszabb munkával töltött életszakaszok ösztönzik.
Eközben feladata a nyugdíjasok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket is kezeli.
Mint ismert az Európai Bizottság a Magyarországnak szánt uniós pénzek egy jelentős részének, mintegy háromezer milliárd forintnak a befagyasztását javasolja a tagországoknak. Ugyanakkor jóváhagyták Magyarország programját, amellyel hozzáférhet a Helyreállítási Alap pénzeihez.
