Közelíti az ezermilliárdot a költségvetés helyett sporttámogatásra fizetett összeg, újra szárnyal a Felcsút

923 milliárd forintot gyűjtöttek össze a sportszövetségek és -egyesületek a nyereséges cégek társasági adójából tíz év alatt, azaz a taoprogram 2011-es bevezetése óta – derül ki azokból a válaszokból, amelyeket a hat kedvezményezett sportág szövetsége adott a 24.hu körkérdésére. Más megfogalmazásban: ennyi pénztől esett el a központi költségvetés, hiszen a támogatások a büdzsé helyett érkeznek a sportszervezetekhez.

A felhasznált összeg 133 milliárd forinttal nőtt egy év alatt, de ennek csak a kétharmada friss pénz, a 2020/2021-es idényre adatkérésünkig 88,7 milliárd forint felhasználását jelentették a sportszövetségek, a fennmaradó összeggel a korábbi évek számláinak értéke nőtt. Ezzel együtt

semmi jele nincs annak, hogy a Covid-válság komolyan megtépázta volna a sporttámogatás Orbán-kormány által kitalált, alapvetően a cégek nyereségére alapozó rendszerét.

A nyári adatszolgáltatás idején az látszott, hogy a legutóbbi évadban kézilabdára többet áldoztak a vállalkozások, mint a sokáig egyeduralkodó labdarúgásra: a 2020/21-es idényre a kéziszövetség 23,8 milliárd, míg a Magyar Labdarúgó Szövetség 21,5 milliárd forint lehívásáról számolt be. Már a tavalyi összegzésünkkor is hasonló kép bontakozott ki, de mostanra a 2019/2020-as idényre a labdarúgásnál 35,4 milliárd, míg a kézilabdánál 24,1 milliárd forint szerepel, magyarán a futballklubok és maga az MLSZ lassabban számolják el a társasági adóból származó támogatásokat, ám egyelőre nincs szó arról, hogy a kézilabda felzárkózott volna a futballhoz. A tendencia azonban egyértelmű:

míg a program első éveiben háromszor annyi pénz jutott a labdarúgásra, mint a második legnépszerűbb látványcsapatsportra, mostanra a különbség már csak másfélszeres.

Amíg a futballba áramló pénz ezernél jóval több klub között oszlik meg, addig a kézilabdás mezőny sokkal szűkebb, és összegzésünk szerint négy tucat olyan klub van, amely legalább százmillió forint támogatást zsebelt be tavaly. És nem beszélhetünk a felcsúti hegemóniához hasonló jelenségről sem: a legsikeresebb hazai férfi kézicsapat mögött álló Veszprém Handball Team Zrt. például 366 millió forinthoz jutott ezúttal (voltak ennél jobb évei is), míg a Halásztelki Bocskai István Sport- és Kulturális Egyesület (amelyet a helyi református oktatási központ pedagógusai és az intézményben tanuló diákok szülei alapítottak) több mint 690 milliót kalapozott a sportcsarnokának felépítésére, és 449 milliót már le is hívott az összegből.

Továbbra sem fenyegeti viszont semmi a 2006-ban Orbán Viktor által létrehozott Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány kitüntetett helyét a hazai tao-tápláléklánc tetején. A miniszterelnök falujába tíz év alatt 36,3 milliárd forint futballtámogatás érkezett összegzésünk szerint. És bár másfél éve arról számoltunk be, hogy Orbán második kedvenc klubja, a Fehérvár közelíti az eredetileg fiókcsapatnak induló falusi riválist (sőt azóta már az is látszik, hogy a 2019/2020-as idényben kétszer annyi közpénzt – 2 milliárd 584 millió forintot – gyűjtött, mint az akkor „mindössze” 1 milliárd 323 millióval gyarapodó felcsúti alapítvány), azóta helyreállt a világ különös rendje: tavaly a Felcsút 3 milliárd 873 millió forinthoz jutott hozzá, míg a Fehérvár FC javára mindössze 108,5 millió forintot hagyott jóvá a szövetség, és egyelőre ezt az összeget sem hívta le a klub.

A második legnagyobb összegnek futballberkekben Mezőkövesden örülhettek, a helyi Zsóry FC 516,5 millió forintot szedett össze. Ez több mint hatszor annyi, mint amennyit a tavaly a Bajnokok Ligája, idén az Európa Liga csoportkörében szereplő FTC mögött álló zrt. kapott (83,1 millió forint), amiből arra következtethetünk, hogy ahol a szponzoráció kecsegtet némi haszonnal, ott a cégek örömmel adják nevüket egy klub sikereihez (a Ferencváros támogatói között találjuk az állami MVM és Szerencsejáték Zrt. mellett a Magyar Telekomot, a Nike-t, a Pennyt és a Lidlt, a Groupama Biztosítót és a Volkswagent is). Ahol azonban nincs szó sikerről,

ott maradnak a szándékuk szerint jobbára névtelen támogatók, akik félmilliárd forintra érdemesítették a Tállai András pénzügyi államtitkár által favorizált matyóföldi csapatot.

A támogatási rendszer fő kedvezményezettje továbbra is a futball,

• tíz év alatt 356,7 milliárd forinttal gazdagodott a honi labdarúgóélet a taó-nak hála, ebből 91,3 milliárd jutott az MLSZ-nek, 265,4 milliárd a kluboknak,
• míg kézilabdára 213,9 milliárd,
• kosárlabdára 149,8 milliárd,
• vízilabdára 93 milliárd (a teljes összeg 10 százaléka)
• jégkorongra 78,4 milliárd forint ment ez idő alatt.
• A tao-programhoz négy éve csatlakozó röplabda 31,2 milliárd forintnak örülhetett eddig.

Cikkünkben szokás szerint a kiadott támogatási igazolásokat vettük alapul, azaz a valóban lehívható összegeket, miközben az egyesületek ennél több pénz elköltésére jelentkeztek. Az MLSZ adatai szerint tíz év alatt csak a futballklubok 589,3 milliárd forintnyi igényt nyújtottak be, ebből 308 milliárdot hagyott jóvá a szövetség, és 265,4 milliárdot használtak fel az egyesületek,

ennek csaknem 14 százalékát a felcsúti akadémia.