Pár hete új, fajsúlyos tulajdonos jelent meg az évek óta ígért, ám az építési fázisba eddig el nem jutó gellérthegyi sikló projektcégében – értesült a 24.hu. Csupán ettől aligha mordulnak fel a fúrógépek, kivált, hogy a beruházásban éppen aktuálisan érdekeltek legalább egy évtizede ígérik az indulást, némi előrelépésről azonban nem túlzás beszélni.
Arról a cégről, a sikló megépítéséről a fővárossal még 2004-ben megállapodó Gellérthegyi Sikló Kft.-ről van szó, amelyben 25 százalékkal kisebbségi tulajdonos a Budapesti Közlekedési Központ Zrt., míg 75 százalék a Sikló-Beruházó Kft.-é. Az Opten adatai szerint az utóbbi cégben tűnt fel május végén – a Bató Csaba érdekeltségébe tartozó S-2018 Eszközkezelő, valamint a kétszeres olimpiai bajnok kajakozó Horváth Gábor-féle High Latitude Kft. mellett – új, egyelőre kisebbségi tulajdonosként a Gellért Hill Experience Kft., Kreinbacher József egyszemélyes cége.
Kreinbacher ismert üzletember, vagyonát az idén 8 milliárd forintra becsülte a leggazdagabb magyarokat listázó kiadvány. Cégbirodalmának zászlóshajója a Metal Hungária Holding Zrt., amely alapvetően ipari, kereskedelmi, logisztikai célú épületek építésével foglalkozik. A vállalkozásnak 2018-ban 23 milliárd forint árbevétele volt, és 1,5 milliárd hasznot termelt. Emellett Kreinbachernek van mezőgazdasági, turisztikai és ingatlanos érdekeltsége is, a Somlón pedig borászata, sőt pezsgőpincészete is. 2018-ban a pezsgők világbajnokságán a nem hagyományos szőlőfajtákból készült pezsgők között, 2013-as, furmintalapú magnum pezsgőjével a Kreinbacher-birtok világelső lett.
A projektcég egyelőre nem akart nyilatkozni a fejleményekről, mégis úgy tudjuk, abban, hogy az ígéretekkel ellentétben az elmúlt években nem történt előrelépés a gellérthegyi sikló történetében, szerepe volt annak, hogy a cég nem tudta az építkezéshez szükséges fedezetet előteremteni. Az Index 2018 februárjában arról írt, hogy egy önmagát felfedni nem akaró keleti befektető tenne pénzt a siklóba, Bató pedig csak tanácsadó, de úgy fest, végül nem ez a forgatókönyv valósul meg. Kreinbacher feltűnése után viszont a forráshiány már kevésbé valószínű.
Buszok helyett sikló
Pozitív a hozzáállás a projekthez, semleges a beruházóhoz
– ezt mondta fővárosi önkormányzati forrásunk, akit azért kérdeztünk meg Kreinbacher személyéről, mert a főváros nemcsak partner, de a BKK révén tulajdonostárs is a projektben, mégha a beruházásban és a kivitelezésben alapvetően nem akar is szerepet vállalni. „Nem egy kifejezetten balos ember, de nem is NER-lovag. Tud építeni, ez biztos” – szól tovább a városházi jellemzés a nyugat-magyarországi vállalkozóról.
Az építkezés elindulására azért is van esély, mert Karácsony Gergely a projektet támogatva nyilatkozott a 444.hu-nak májusban, amikor azt mondta: a Gellért-hegyről a turistabuszokat ki kell tiltani, és
valamilyen siklót kell építeni.
A Citadellához főként a fantasztikus panorámáért feljáró tömött turistabuszok azért problémásak, mert a szezonban százas nagyságrendben hajtanak fel a keskeny utcákon, ami – a légszennyezettséggel együtt – érthetően zavarja az ott lakókat.
Régi tervek
A G7 már két évvel ezelőtt írt arról, hogy úgy tűnik, elindult a gellérthegyi sikló építése. Tavaly aztán már arról számolt be a portál, hogy a tervekkel ellentétben mégsem akar elkezdődni a beruházás, a konkrét okok ugyanakkor nem derültek ki.
Pedig a gellérthegyi sikló ötlete már a 19. században előkerült, ám a libegővel, a fogaskerekűvel és a budavári siklóval ellentétben nem valósult meg. A rendszerváltás után Kaszab Ákos építész dolgozott ki koncepciót a Tabán környékének megújítására, összekapcsolva a Rác Fürdőt és a mellőle induló sikló tervét. A 2000-es évek közepén aztán ez a koncepció elesett, a fürdő felújításából pedig évtizedes hercehurca lett.
A Gellérthegyi Sikló Beruházó Kft. ügyvezetője egyébként az a Walton Imre építész, aki a 2000-es évek közepén kezdett foglalkozni a projekttel.
Kerületi feltételek
Pontos költségvetési becslést nem ismertünk meg, bár a korábban felhozott 4-5 milliárd forint ma már karcsúnak tűnik a beruházás egészére.
Fontos kérdés az is, lesz-e buszparkoló az Erzsébet híd budai hídfőjénél. Úgy tudjuk, az I. kerület ezt nem támogatja – így az, hogy a turistabuszok hol álljanak meg, sok más részlet mellett, még tisztázásra vár. Ahogy az is komoly kihívás lesz, ha az építkezéshez le kell zárni az autósforgalom elől a Hegyalja utat.
V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere ezzel együtt azt mondta a 24.hu-nak, hogy alapvetően támogatóan áll a siklóprojekthez. Három szempontja, feltétele van:
- akkor lehet megépíteni, ha a sikló kiváltja a Gellért-hegyre felmenő turistabuszokat,
- csak annyi fát szabad kivágni, amennyi az építkezés nyomvonalánál szükséges, a fák pótlását pedig csak helyben, illetve a Tabánban lehet megoldani.
- Határozottan ellenzi, hogy buszparkoló épüljön a Rác Fürdő mellett. „Csak egy leszálló-felszálló állomás kialakítását tudjuk támogatni, a turistabuszok parkolását ott nem lehet megoldani. Erre vannak más ipari területek a kerületben” – jelentette ki a polgármester.
Hol ebben az üzlet?
Úgy fest tehát, hogy nem közpénzből épül meg a gellérthegyi sikló, noha tömegközlekedési, azaz közcélokat is szolgálna (leginkább a Gellért-hegy buszoktól való mentesítésével), ez pedig a mai politikai trendekbe kevéssé illő koncepció. Mégsem gondoljuk, hogy a befektetőket pusztán a nemes, alkotó szándék vezeti, még úgysem, hogy a projektcégnek a tervek szerint egyszeri megváltási, valamint egy kialkudott éves díjat is fizetnie kell a Fővárosi Önkormányzatnak a beruházás költségein túl.
Hogy hogyan, ahhoz elég megnézni a Budavári Sikló számait. A kétezer forintos retúr- és az 1400 forintos menetjegy mellett a BKK a következő adatokat küldte érdeklődésünkre: amíg 2017-ben 898 millió forintos bevétel mellett 692 milliós nyereséget termelt, addig 2018-ban a 901 milliós bevétel mellett 681 milliós eredményt hozott a budai Várba tartó sikló. Azaz bőven nyereséges üzletről beszélünk.
A gellérthegyi sikló esetében is ez lehet a minta és a cél egyben: ha a turistabuszokat tényleg kitiltják a hegyről, akkor a Budavári Siklóéhoz hasonló jegyárakkal a nyereséges működés lassan visszahozhatná az építkezés (saját tőkéből és banki hitelből fedezett) árát – legalábbis így kalkulálhatnak a befektetők.
Mikorra épül meg?
Úgy tudjuk, a jelenleg érvényes szerződést másfél évtized elteltével aktualizálni kell, így az éves és a területi megváltási díjat is tisztázhatják a felek. Emellett az építési engedély hatályának meghosszabbítása (amit a fővárosi kormányhivatal ad ki, nem az önkormányzat) kell ahhoz, hogy belátható időn belül a főváros birtokba adja a területet a beruházónak, és elkezdődhessen az építkezés. A legoptimistább forgatókönyv szerint a sikló 2022 nyarára el is készülhetne, ez azonban az előzményeket ismerve inkább vágyálom.
A Fővárosi Önkormányzat tudomásunk szerint a neki megfizetett díjak mellett a szerződésbe bekerülő garanciákra is érzékeny: arra, hogy bármi történjen a projekt körül, nem maradhat torzó a siklóprojekt – azaz ne történjen meg az, ami a Rác Fürdővel megesett.
A beruházó információnk szerint benyújtotta az építési engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelmét, ehhez a Fővárosi Önkormányzat tulajdonosi hozzájárulását is kérte, az utóbbi pontos formája ugyanakkor nem világos még. Érdeklődésünkre a Városháza ezt válaszolta: „Karácsony Gergely főpolgármester korábbi tájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a gellérthegyi sikló építése mellett sok érv szól, de a részletek még kidolgozásra várnak, egyeztetni kell a projektcéggel és a kormányzattal is. Azt viszont fontosnak tartaná, hogy a sikló megépülése után kitiltsák a turistabuszokat, ezzel tehermentesítve a város egyik legszebb panorámáját nyújtó zöldterületét.”
Szintén támogatólag nyilatkozott ebben a múlt heti videóinterjúban a főpolgármester (52:30-tól), amikor azt mondta:
mi szeretnénk azt a tervezett beruházást megvalósítani, hogy legyen egy sikló, ami a Rác fürdő környékéről felviszi a Gellért-hegyre az érdeklődőket.
Kiemelt kép: Marjai János/24.hu
