Belföld rendszerváltás30

Szilágyi Ákos: a kései Kádár-kor szabadabb volt

Az éppen ma 70 éves József Attila-díjas költő szerint generációs kérdés a pénz- és hatalomvágy.

A friss HVG Portré rovatában Szilágyi Ákos azt mondja, olyan volt, mint a lórúgás a 29 évesen kapott KISZ-díj. Átlendítette a „létező szocializmus” túloldalára. Az elismeréssel le akarták választani a rendszerellenes elemekről, miközben már gyűltek a III/III-as jelentések róla, a Fölöspéldány író-művész csoportról, amely az ős-Beatrice zenekarral tartott közös performance-okat.

Úgy látja: generációjából kikerült több megfélemlíthetetlen igazságmondó, nagy művész, de nagy formátumú politikus nem. Éspedig azért, mert nemzedékük viszolygott a hatalomtól. Ezzel is magyarázza, hogy

a konszolidálatlan liberális demokráciából választásos autokráciába jutottunk, amelyet az utánunk következő, a politikát a legnagyszerűbb játéknak – futballnak − tekintő nemzedék hozott létre és ural mindmáig.

Orbánék a gátlástalan hatalom- és vagyonszerzésben bizonyultak nagynak. A mostani hetvenesek a „politikai labdába” először bele sem akartak rúgni, ma pedig már nem is rúghatnának.

Szilágyi Ákos szerint a liberális értelmiség nem követett el hibákat, mert nem volt hol, a „rendszerváltást a nyers anyagi érdekek hajtották”, amiben csak némi szekértolói szerep jutott.

A liberális politikai elit viszont hibázott doktrinerségével, civilizátori attitűdjével, nemzeti süketségével. Szerinte

ezen fordult meg 2010-ben a magyar demokrácia sorsa.

Évekkel megelezte Orbánt

Magyarországon először, 2008 elején, ő használta  az illiberális demokrácia fogalmát, Fareed Zakariától, mert már akkor  világos volt. merre tartunk. Azt mondja, arról nem tehet, hogy 2013-ban Orbán Viktor ellopta tőle,

 – ahogy Hitler lopta el Chaplin bajuszát –, és politikai szabadalmat csinált belőle.

Verssorait az országgyűlési napló azért őrzi, mert Torgyán József a millecentenárium évében a Szittya-szótyár című parodisztikus hőseposzából kiragadott sorokat.

Megtisztelő volt bekerülni a „nemzetisten-gyalázókként” gyalázottak klubjába, Vörösmarty, Ady, Babits és József Attila, vagy épp Esterházy mellé.

Már nem kutatja, csak döbbenten bámulja Oroszországot, amely nyomulása ellenszenves, de jelen helyzetében nem veszélyes Magyarországra, az EU-ra, mert elszigetelt, gazdaságilag gyenge. Nem Moszkva jelent veszélyt,

hanem azok a vezetőink, akik a maguk zsebére üzletelnek vele, akiket nem az oroszokhoz, hanem saját milliárdjaikhoz fűz gyengéd szeretet.

Sokak szerint legendás humort örökölt kabarészerzőként ismert édesapjától, Szilágyi Györgytől, de már ritkábban nevet, mert

a nevetés a szabadságérzés barométere egy társadalomban. A kései Kádár-rendszerben a társadalom szabadabb volt, mint évtizedekkel később: ma alig van nevetés Magyarországon. Igaz, kicsit az egész európai világ ilyenné vált.

Az autoriter személyiségek nem tudnak nevetni, de szerinte a szabadság és a szellem fogyatkozását jelzi, hogy már a narcisztikusan egójukba záródott fiatalok sokasága sem.

Kiemelt kép: Fortepan /Magyar Rendőr

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.