Online tüntetést tartottak vasárnap este 8 órakor a felhatalmazási törvény ellen az aHang online közösségi platform oldalán.
A felhatalmazási törvényre nem a járványhelyzet miatt van szüksége a kormánynak, hiszen enélkül is ugyanúgy tudna rendeletekkel kormányozni. Társadalmi konszenzus van abban, hogy a kormánynak rendkívüli felhatalmazásra van szüksége, ezt senki nem vitatja. Ennek a felhatalmazásnak azonban időbeli korlátot kell állítani, ahogy történik ez gyakorlatilag az egész világon
– írták korábban a szervezők, akik megjegyezték, hogy a törvény elleni petíciót már 100 ezren aláírták.
A tüntetést a csúcsponton közel hétezer ember követte. A felszólalók közül Horgas Péter díszlettervező, azt mondta, “felesleges még több hatalmat követelni, ez csak növeli az ország szétszakítását.” Róna Péter közgazdász szerint most a politikusoktól alázatos, tiszteletteljes hozzáállásra van szükség, és nem arra, hogy kiélezzék az ellentéteket. Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság társelnöke, valamint Lattman Tamás nemzetközi jogász egyaránt a felhatalmazási törvény korlátlan időtartalmát jelölte meg főproblémának.
A petícióban az szerepelt, hogy
a hatalom a járványt kihasználva olyan törvényt kíván elfogadtatni, amely kiiktatja közéletünkből a jogállam utolsó, még megmaradt intézményeit, a szólás- és sajtószabadságot, a parlament általi törvényalkotást és a választásokat, mindezt úgy, hogy annak sem időbeli, sem tárgybeli korlátja nem lenne.
Miután az ellenzék a héten elutasította, és így nem lett meg a szükséges 4/5-ös többség, az Országgyűlés hétfőn hosszabbíthatja meg a koronavírus-járvány miatt bevezetett rendkívüli intézkedések hatályát. A kialakult politikai vita lényege, hogy az ellenzék határozott idejű felhatalmazást adna a rendkívüli intézkedések meghozására, a kormánypártok azonban ragaszkodnak a határozatlan idejű jelleghez.
Kiemelt kép: Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI
