Már a március 15-i hétvégén is furcsa volt, mennyien jöttek a Balatonra. Akadt étterem, ami telt házzal ment, kirándulók sétáltak az erdőkben és a tóparton, az autóforgalom is nagyobb volt az ilyenkor megszokottnál. Másnap, hétfőn a balatonfüredi Tescóban már a nagyobb városokban megszokott kép fogadta az embert: a liszt, a tésztafélék és a konzervek polcai teljesen le voltak rabolva, ahogy a zöldség-gyümölcs- és húspultok is, és hasonló volt a kép a Sparban és az Aldiban is.
A Füreden terjedő pletyka szerint ezért részben azok a fővárosiak a felelősek, akik közül sokan hosszabb időre leköltöznek a nyüzsgő – és ezért fertőzésveszélyes – nagyvárosból az ilyenkor békés, kihalt Balatonra. A nyaralóval, üdülővel, apartmanlakással rendelkezők pedig természetesen nem csak Füredre érkeztek meg, a szentbékkállai polgármester arra szólította fel a „vidéki nyaralósokat”, hogy kerüljék a falu tömeges látogatását, mert a koronavírust csak így lehet megfékezni.
Megpróbáltunk utánajárni a pletykának, és találtunk is olyanokat, akik úgy döntöttek, a Balatonnál bekkelik ki a veszélyhelyzetet.
„Föl sem fogtam, hogy ez hónapokra szólhat”
Halász Zsuzsanna és férje még a nagyobb pánik előtt, két és fél hete döntött úgy, hogy székhelyüket Budapestről Révfülöpre teszik át. Eleve sokat vannak egy évben a nyaralóban, de márciusban még nem szoktak lecuccolni. A 74 éves Zsuzsanna és 88 éves férje a fiúk unszolására cihelődött le a Balatonra, mivel Zsuzsanna betegeskedett mostanság, egy autoimmun betegség kínozta.
Fogtuk magunkat, és lejöttünk, föl sem fogtam, hogy ez hónapokra szólhat.
Ugyan több fontos tárgyuk is Pesten maradt, de nem terveznek visszamenni értük a városba. Egyelőre nem zárkóztak be teljesen, „én maszkban és kesztyűben lementem a kisboltba kenyeret venni, tegnap a gyógyszertárba voltunk kénytelenek elmenni”.
Nem ők az egyetlen vírus miatt leköltözők, aminek a helyiek nem mind örülnek: „Ma hallottam olyat, hogy egy Szepezdre lejött ismerősünknek azt mondták, menjenek haza”. Őket viszont nem szólta meg senki, nincs is rájuk írva, hogy pestiek, sőt Zsuzsanna férje Révfülöpre van bejelentve, ha már a nyarakat rendszeresen itt töltik.
Most újfajta életmódot próbálnak ki. Zsuzsanna olykor elmegy biciklizni, kertészkedik, főz, nekiállt kipróbálni a süteménykészítést is, szóval „egész más dolgokra fókuszálok, mint Pesten”. Szerinte a nyári szezonnál most se lesz nagyobb tömeg, a minap is kirándultak Zalahaláp környékén, és nem találkoztak senkivel. Ráadásul beszereztek fertőtlenítőt, maszkot, kesztyűt. Így összegezte az elmondottakat:
Éljük az életünket, most kicsit másképp, de nekünk tetszik. Pont egy más világba hozott ez a helyzet minket vissza a budapesti rohanásból.
A gyereknek ez valóságos kalandpark
Csaba csak keresztnévvel vállalta a megszólalást. Ő feleségével, Krisztivel egy Isten háta mögötti, Balaton-felvidéki külterületen rendezkedett be, két éve vettek itt szőlőt és egy 30 négyzetméteres (plusz nyári konyhás) présházat. A felújítása múlt ősszel fejeződött be. A terv az volt, hogy most, tavasszal 2-3 napokra leruccannak ide, de aztán borult minden:
A feleségem áthelyezték home office-ba, belegondoltunk, hogy most akkor minek maradjunk otthon?
Úgyhogy fogták magukat, és pániktól mentesen a múlt héten lebútoroztak, részben azért, hogy az ötéves gyerekük minél kevesebb emberrel találkozzon. Ez nem nehéz a hegytetőhöz közel, másfél kilométerre a legközelebbi falutól. Múlt péntek óta egyetlen emberrel találkoztak a környéken. Az eldugott helyszín miatt betáraztak élelmiszerből, mivel minimum kétórás művelet egy tapolcai bevásárlás, arra meg nincs minden nap kapacitás.
Hogy meddig maradnak? Konkrét terv nincs, ameddig el nem hárul a fertőzésveszély. A gyereket nemrég hozták utánuk apósáék, jól elvannak: „esténként gyújtok neki tábortüzet, ez számára valóságos kalandpark; én meg metszem és permetezem a szőlőt.” A családjuk és barátaik támogatták az elvonulós tervüket. A Pestről leköltözőket érő kritikákra pedig így felelt Csaba:
Ki tesz vajon rosszat? Az, aki kivonul a világból, vagy aki az Auchanban tömörül?
Pesten maradni most kész házassági krízis
Egy névtelenül nyilatkozó anyuka is beszélt nekünk Balatonra költözésük hátteréről. Ők még csak most szabadulnak el, egy gyereknek előírt védőoltás beadása miatt, „szóval az előnyök és hátrányok gyakorlatban majd ezután derülnek ki.” Jelenleg Budapesten három gyerekkel laknak 60 négyzetméteren, ahol nincs se udvar, se kert. Ráadásul „a férjem tud otthonról dolgozni, így az első érv a leköltözés mellett, hogy ott ki tudunk menni a házból.” A kisebb gyerekkel nem egyszerű, már reggel kiabál, hogy kimenne, és
ha ezt kombináljuk egy itthonról nyolc órában dolgozni próbáló emberrel, plusz két, alkalmanként ordító csecsemővel, hát minimum kimenetel a házassági krízis.
Két dolog miatt hezitáltak. Az egyik az egészségügyi ellátás: megjósolhatatlan szerintük, hogy Pesten jobb vagy rosszabb, szellősebb vagy túlterheltebb lesz-e. Ráadásul Budapestre vannak orvoshoz is bejelentve. Mindenesetre úgy készültek, hogy egy autónyi cuccal mennek a Balatonra, hogy ha kell, bármikor visszamehessenek Pestre.
A másik, hezitálásra okot adó félelmük, hogy korrekt-e, ha most nekiindulnak az országnak.
Ha az olasz sztorit nézzük, nem az.
Ezért is úgy tervezik, hogy leérve legalább két hétig ki se mozdulnak, maximum kenyérért, nem veszélyeztetnek másokat. Vannak készleteik, szóval az áruházakat sem akarják felvásárolni. Biztos, ami biztos, az anyuka nekiáll, és varr majd pár maszkot a későbbi bevásárlásokhoz.
Siófok és Csopak is könyörög
Lengyel Róbert siófoki polgármester eközben nyílt levélben könyörög a nyaralósoknak, hogy mivel a várost így is elég nagy terhelés fogja érni a hazajövő vendégmunkások, diákok és ellátandó idősek miatt, ne jöjjenek most ők is. A Veszprém TV híradójának egy részletéből pedig kiderül, Csopakra is rengetegen mentek le, és a polgármester szerint nem mindenki tartja be a vírushelyzet szabályait:
Kiemelt kép: Varga György/MTI
