Belföld

A bíróság nem látta rasszistának a cigányokat fenyegető betyárseregeseket

Zaklatásnak minősítették, hogy heteken át fenyegettek egy roma családot a neonácik.

Nem állapított meg a bíróság rasszista indítékot, zaklatásért ítélte el a Betyársereg tagjait, akik hónapokon át fenyegettek egy Heves megyei roma családot. Az Egri Járásbíróság számára irreleváns volt, hogy az elkövetők a neonáci szervezet tagjai voltak – írja közleményében a TASZ.

A sértettek még 2015 tavaszán keresték meg a TASZ-t, miután néhány hónappal korábban megjelent egy cikk egy megyei hírportálon, amely szerint egy Heves megyei kistelepülésen egy család tagjai fát lopnak és rabszolgaként tartják munkatársaikat. A cikkben meg nem nevezett családot egyesek a sértettekkel azonosították, és bár a bűncselekmények felderítése a rendőrség feladata lenne, a családdal konfliktusban álló helyi lakos a Betyárseregtől kért segítséget – attól a szélsőséges, rasszista ideológiát képviselő szervezettől, amelytől az ilyen „szolgáltatást” a fajnemesites@gmail.com címen lehet megrendelni.

2015 februártól júniusig a Betyársereg tagjai rendszeresen megfélemlítették a család tagjait. A gyerekeket, felnőtteket egyaránt: rendszeresen fotózták, videózták, miközben szidalmazták, cigányozták és felszólították őket, hogy hagyják el a települést.

2017 decemberében az Egri Járási Ügyészség gyűlöletbűncselekmény elkövetésével vádolta meg a Betyársereg öt tagját, végül másfél év nyomozás után a rendőrség csoportosan elkövetett közösség tagja elleni erőszak bűntettével gyanúsította meg őket. Ám az egri ügyészség akkor még nem látta eléggé megalapozottnak az ügyet: megszüntette a nyomozást.

A TASZ panasza alapján a Heves Megyei Főügyészség 2017 áprilisában elrendelte a nyomozás folytatását. Megállapította, hogy a nyomozás megszüntetésére megalapozatlanul, a bizonyítékok egyoldalú mérlegelésével került sor. A járási ügyészség kellő kritika nélkül fogadta el a terheltek vallomásait, túlzott jelentőséget tulajdonított a sértettek vallomásaiban lévő ellentmondásoknak és több bizonyítékot figyelmen kívül hagyott. Így a vádemelésre csak 2017 decemberében került sor.

Az ügyészség figyelembe vette, hogy a sértetteket az eseménysorozat annyira megfélemlítette, hogy – bár addigra már nem voltak a településen a Betyársereg tagjai – 2016 februárjában elköltöztek a faluból.

Az Egri Járásbíróság tíz tárgyalási napon át tárgyalta az ügyet 2018 májusától mostanáig. A 2020. február 12-i ítélet szerint a hat vádlottból öt bűnös, de nem a vád szerinti közösség tagja elleni erőszak bűntettében, hanem többrendbeli, társtettesként és csoportosan elkövetett zaklatásban. A vádlottakat elítélték, pénzbüntetést kaptak, aminek a kifizetése valószínűleg megterheli őket, és ilyen módon az ítéletnek lesz visszatartó ereje – írja a TASZ, mégsem elégedettek az ítélettel annak indoklása miatt.

Ugyanis „a bíróság nem volt hajlandó figyelembe venni a társadalmi kontextust, amiben az ügy zajlott, és ezáltal az elkövetők nyilvánvaló indítékát. Arra hivatkozva, hogy politikai ügyekben nem foglalhat állást, egyszerűen kirekesztette a tényállásból az ügy lényegét: azt, hogy a Betyársereg tagjai voltak az elkövetők, ezért rettegtek tőlük minden alappal a roma származású sértettek” – foglalja össze a problémáit a jogvédő szervezet.

Pedig a gyűlölet-bűncselekmények terén olyan nyilvánvaló jelentősége van az elkövető szélsőséges szervezeti tagságának, hogy azt a 2019 nyarán kihirdetett országos rendőrségi gyűlölet-bűncselekmény utasítás is hangsúlyozottan a gyűlölet-bűncselekmények felismerését segítő egyik előítélet-indikátorként tartja számon.

„Mindezek fényében szomorúan vettük tudomásul, hogy az egri járásbíróság nem volt hajlandó tudomást venni a vádlottak gyűlöletcsoport-tagságáról és egyáltalán nem vizsgálta előítéletes indítékukat, ellenben a sértettek sérelmét elbagatellizálta, túlértékelt egyéni sérelemnek titulálva azt” – írja a TASZ.

Az ügyészség a minősítés miatt is fellebbezett, így az Egri Törvényszéken folytatódhat az ügy.

Kiemelt kép: MTI / Szigetváry Zsolt

Ajánlott videó mutasd mind

Fű alatt osztja az adófizetői százmilliókat a Magyar Turisztikai Ügynökség

Egyedi döntésekre hivatkozva, nyilvánosan meghirdetett pályázati felhívás nélkül kap pénzt Zoób Kati divattervező, Balatonboglár fideszes önkormányzata vagy éppen egy nagyvállalkozó Kis-Balaton melletti kalandparkja. A Tiborcz István volt üzlettársához köthető bodajki kastély is az eddig titkolt közpénzcsap révén újulhat meg.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.