Belföld

Ezért a diákok a tanárhiány legnagyobb vesztesei

Rendre napvilágot látnak statisztikák arról, hány pedagógus hiányzik a magyar iskolákból, azonban ezek a számok csak a jéghegy csúcsát mutatják. A probléma súlyosságát sokkal inkább jelzi, hogy az utóbbi években rendkívüli mértékben megnőtt az egyes tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya.

A közoktatás egészében, azaz az általános iskolákban, a szakközépiskolákban, a gimnáziumokban és a szakgimnáziumokban egyaránt megnőtt az egyes tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, derül ki A közoktatás indikátorrendszere 2019 című kiadványból.

Mit jelent ez pontosan?

A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat, hogy nincs a tanított szakra képesítésük, tehát lehet, hogy pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de más szaktárgyból.

A probléma leginkább a természettudományos tárgyaknál tetten érhető, de ez közel sem azt jelenti, hogy más területeken ne növekedett volna a szakos képesítés nélküli oktatók aránya: az összes szakos tárgy esetében is átlagosan kétszeresére nőtt ez az arány 2016 és 2018 között.

Az alábbi ábrán látható a matematikát szakos képesítés nélkül tanítók aránya:

Ezen az ábrán a természettudományos tárgyakat képesítés nélkül oktatók aránya szerepel, a szakközépiskolákban tapasztalt kiugrással együtt:

A probléma a nyelvoktatásban is jelentkezik, alább az idegen nyelvet szakos képesítés nélkül tanítók aránya látható:

A különböző iskolatípusok vizsgálatából az derül ki, hogy a szakközépiskolákban kiemelkedő volt az általános képzést adó tárgyakat szakos képesítés nélkül tanítók arányának növekedése:

kevesebb mint 2 százalékról közel 8 százalékra nőtt az arány 2016 és 2018 között.

Matematikából, a természettudományi tárgyakból, idegen nyelvből és az összes általános ismereteket adó szaktárgyból is a szakközépiskolákban kiugróan nőtt a tárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya, de közel ugyanilyen mértékben emelkedett az általános iskolákban is.

A kiadvány adatai szerint a szakközépiskolákban és a szakgimnáziumokban „extrém módon” megnőtt a szakmai tárgyakat megfelelő képesítés nélkül tanítók aránya 2016 és 2017 között, majd a következő évben ez az arány hirtelen a felére csökkent. A csökkenés ellenére a szakmai tárgyakat tanítók 8 százaléka oktatott képesítés nélkül a szakközépiskolákban 2018-ban, miközben 2 százaléknak, a szakgimnáziumokban a szakmai tárgyakat tanítók közül pedig 7 százaléknak nem volt megfelelő képesítése a 2016-ban mért kevesebb mint 1 százalékhoz képest.

A kiadványból kiderül, hogy a szegregált iskolákban az egész vizsgált időszakban jóval nagyobb arányban tanítottak megfelelő képesítés nélkül a tanárok, mint a nem szegregált iskolákban. 2018-ban a szegregált általános iskolákban a szaktárgyakat oktatók átlagosan 12 százaléka nem rendelkezett megfelelő képesítéssel, a nem szegregált iskolákban 4 százalék volt ez az arány.

Összességében elmondható, hogy 2016 és 2018 között minden iskolafenntartónál, minden tárgy esetében növekedett a megfelelő képesítés nélkül tanító pedagógusok mutatója.

Jelentős területi különbségek figyelhetők meg ugyanakkor: miközben Nógrád megyében kiemelkedően magas az arány, Budapesten a legalacsonyabb, jóval átlag alatti.

Az egyes tárgyakat képesítés nélkül tanítók arányának ilyen mértékű növekedését évek óta prognosztizálják az oktatási szakértők, hiszen a nem elegendő számú pedagógus következménye egyrészt a folyamatosan súlyosbodó tanárhiány, másrészt a megfelelő szakos pedagógus kényszeres pótlása olyan tanárokkal, akiknek teljesen más tantárgyak oktatása lenne a feladata a végzettségük szerint.

Kiemelt kép: MTI/Rosta Tibor

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik