Rendőrök szólították fel távozásra őket, és a
A polgári törvénykönyv rendelkezései szerint ugyanis a jegyző elrendelheti a az eredeti birtokállapot visszaállítását, és kötelezheti a „birtoksértőt” jogsértő magatartás befejezésére.
Ha megszületett a névre szóló határozat, a rendőrségnek nincs mérlegelési joga, az a feladata, hogy segítsen az abban foglaltak teljesülésében. Erről beszélt a helyszínen Harangozó Tamás MSZP-s képviselő is, mondván, nem lesz jogalap a rendőrökkel szembeni ellenállásra.
A rendőrségnek három nap áll rendelkezésére, hogy felszólítsa a határozatban megnevezettet, hogy önként tegyen eleget a határozatnak, és csak ha ellenszegül, akkor lehet kényszerítést alkalmazva eltávolítani a birtokról.
A jegyző ugyanakkor elvileg csak akkor hozhatna határozatot, ha valakit jogalap nélkül háborgatnak a birtokán. Ez azonban olyan esetben, amikor országgyűlési képviselők egy közintézményben tartózkodnak, pláne, ha oda be is engedték őket, nehezen áll meg.
A jegyzői határozatot bíróságon lehet megtámadni, de a kereset beadása nem jelenti azt, hogy elhalasztanák a meglehetősen gyors rendőri intézkedést. A bíróság később dönthet úgy, hogy a jegyzőnek nem volt igaza, de az már csak napokkal vagy hetekkel az események után történhet meg.
Egy újonnan érkezett ellenzéki képviselőre ugyanis nem vonatkozik a jegyzői határozat, mivel az csak azokra kötelező, akikre a jegyző meghozta a döntést, és akiknek ezután átadták a határozatot.
Kiemelt kép: 24.hu / Marjai János