A Független Hírügynökség Hack Pétert kérdezte arról, milyen esély marad a tiltakozásra, tüntetésre, ha a kormánypárti többség várhatóan megszavazza Semjén Zsolt törvénymódosítását. Az ELTE professzora szerint a gyülekezési jog újabb korlátozása furcsa, mert korábban gyakran éppen a Fidesz tüntetett nemzeti ünnepeken.
Az Alaptörvény és a nemzetközi gyakorlat az alapjogok korlátozását a szükségesség és az arányosság követelményéhez köti.
Akkor indokolt a gyülekezési jog korlátozása, ha azt alkotmányos érvekkel alá lehet támasztani.
Hack Péter a korábbi, a politikusok magánéletét védő korlátozással megengedőbb, bár elismeri,
a gyülekezési jog csak akkor tölti be a funkcióját, ha nyomatékosan hangot adhatnak a résztvevők az elégedetlenségüknek.
Ha a kormány ezt sem engedi, nem marad más,
az elégedetlenkedőknek ki kell menniük a pusztába, és ott elmondhatják, ami bántja őket.
A Semjén-féle előterjesztés jó példa az önkényes törvénykezésre, az Alaptörvénnyel összeegyeztethetetlen, az alapján önkormányzatok rendeleti úton is alapjogot korlátozhatnának.
Hack Péter ismerve az Alkotmánybíróság összetételét, nem zárja ki, hogy meghajol a „kormányzati érdek” előtt és nem remél túl sokat Brüsszeltől, Strasbourgtól sem. Számára úgy tűnik, „körbezárulnak bizonyos, a szabadságjogokat korlátozó intézkedések”.
A mi jöhet még kérdésre, azt feleli, inkább nem adna tippeket. Ezért.
Lassan ott tartunk, amit Orwell megírt az 1984-ben.
Már azon sem lepődne meg, ha a közigazgatási bíróságok modelljét a teljes igazságszolgáltatási rendszerre kivetítenék.
Kiemelt kép: Fülöp Dániel Mátyás / 24.hu
